Színház

Hippolyt, de miért?

2013.07.21. 07:00
Ajánlom
Mohácsi János ismét a tőle megszokott könnyedséggel nyúlt alapanyagához. A Hyppolit, a lakáj történetét újraírták, átvariálták, meghúzták és kipótolták ahol csak lehetett - ám a rendező konyhájában ezúttal nem főtt ki semmi. KRITIKA

1931-ben csupán csak egy véletlennek (és nem kevés üzleti érzéknek) volt köszönhető, hogy megszületett a második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj. Történt ugyanis, hogy Albert Samek, cseh származású filmes vállalkozó (ma producernek neveznénk) anyagi megfontolásoktól vezérelve Berlin helyett inkább a magyarországi Hunnia Filmgyárat választotta a forgatás helyszínéül.  A stúdió és Samek megegyezése értelmében a rendező Székely István párhuzamosan két változatát készítette el a filmnek: az eredeti tervekben szereplő német nyelvűt, német színészekkel és mellékesen egy magyar nyelvűt, Kabosékkal.

Ami ezek után itthon következett, azt nagyjából már ismerjük: Székely az egyik legkeresettebb hazai rendező lett, Kabos Gyula, Csortos Gyula népszerűsége az egekbe szárnyalt (már ha nem volt ott eleve), a bajusz nélküli Jávor Pálért pedig szívek ezrei lobbantak lángra.  A történet másik végéről azonban már jóval ritkábban emlékezünk meg: a német bemutató kínos bukás volt, a film alig néhány vetítést ért meg, majd nem sokkal később az is elfeledkezett róla, aki egyébként látta.

Mindez jól mutatja, hogy a Hyppolit, a lakáj első (és némi gondolkodás után azt is hozzátehetjük: mindeddig egyben utolsó) nagy sikerét nem a változó színvonalú forgatókönyv, és nem is az annak alapjául szolgáló Zágon-színdarab hozta meg, hanem a már saját korában is legendás színészgárda, közöttük is pesti humor nagyágyúja, Kabos Gyula.

Azt, hogy az alapanyag önmagában nem áll meg a saját lábán, pláne nem a színpadon, azt valószínűleg a most júliusban bemutatott Hippolyt (az y vándorolt) avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál alkotói is érezték. Az 1931-es történetből csupán az alapszituációt tartották meg, és azt a szerencsés szokást, hogy a kor legjobb neveit vonultatják fel a színlapon: Pető Kata, Csákányi Eszter, Kulka János, Khell Zsolt, Mohácsi János. Talán a csillagok ilyen együttállása az oka annak, hogy a nyár mindeddig egyik legkiábrándítóbb előadása ez a Hippolyt - mert valljuk be, egy nyári uborkaszezonra kalibrált előadásról van szó, közismert címmel, vonzó szereposztással, egymást érő hol jobb, hol gyengébb, hol vállalhatatlan poénokkal, könnyen mozdítható díszlettel és országszerte sok előadással.

Az eredeti alapanyag megmaradt atomjai: az újonnan vagyonra szert tevő, átlagos magyar kispolgári (tehát átlagos) család - akik a Dom Pérignon-t kristálycukorral preferálják - életébe váratlanul berobban a korábban grófi családhoz edződött inas. A különbség: minden egyéb. A bonyodalom középpontjában Schneiderné születésnapi nyakéke áll, amit így vagy úgy, de mindenki szeretne megkaparintani. A történet másik mozgatórugóivá Hippolyt titokzatos, erkölcstant hírből sem ismerő unokahúgai válnak, szerelmi sokszöggé duzzasztva a darab viszonyrendszerét. Ott van továbbá a képviselővé érett, az előadás jelentős részében valamiért Mikulás jelmezbe öltöztetett Makács (Nagy Viktor), aki Schneidernén, és annak lányán keresztül is megkísérli magát bevenni a rózsadombi család életébe, és ott van Schneider Palika (Mertz Tibor), aki szobájában újra és újra modellezi a Mohácsi vészt (szóvicc, értjük).

Néhány nap távlatából az előadásra visszatekintve mondhatnánk, hogy Mohácsi János két külön darabot rendezett meg, azonos szereposztással, a kettő között egy szünettel. Az egyik egy cselekményében és színészi játékában is visszafogottabb történet az egyszeri Schneider családról, láthatatlanul lappangó liezonokkal, és a maga elé „az ember boldogság szolgálatát"célul kitűző Hippolyttal. A második felvonás pedig - és ez a kellemetlenebb észrevétel - kísértetiesen átcsúszik Mohácsiék korábban már a Centrálban is, Pécsi Nemzeti Színházban és a Városmajori Szabadtéri Színpadon is bemutatott darabjába, a Francia rúdugrásba . A szereplők váratlanul vágyra lobbannak egymás iránt, egy színtiszta matematikai képlet alapján működő dramaturgiának köszönhetően a darab végére mindenki meglesz egy kicsit mindenkinek, nyakon öntve a különösebb motiváció nélkül pergő körtáncot némi vulgárfreudizmussal.

A darab mindezen túl számtalan nagyszerű (és sajnos nem tendenciózusan végigvitt) ötletet is tartalmaz.  Schneiderék itt valóban eljutnak az Operaházba, ahol Bartókot néznek, a Kékszakállút. Ennek megfelelően a díszlettervező Khell Zsolt öt, labirintusként működő ajtót álmodott a színpadra, megtoldva egy hatodik étellifttel és egy hiányzó hetedikkel (ez rejtené ugye mindennek a magyarázatát, meg nem létét a rendezői vallomásnak is betudhatjuk). Hasonlóképp remek ötlet Hippolyt alakját mitikus jótevővé duzzasztani: Kulka János alakításában az inas látszólag túlvilági lényként jelenik meg, aki egy (minden szempontból) magasabb körből hullott alá a rózsadombi villába - egy váratlan momentumban még varázshatalmáról is tanúbizonyságot tesz. Makulátlanságára csupán az őt körbelengő kétes nőalakok (mindenekelőtt a pofátlan femme fatale-ként karádyzó Pető Kata) és a hozzá kísértetiesen hasonló Nagy András (Pál András) vet némi árnyat.

Kulka egyébként a darab nyugvópontja is: kizárólag az ő játéka nem csúszik át a színpadot uraló általános tendenciába, miszerint annál nagyobbat szól a poén, minél hangosabban mondják azt ki. Csákányi Eszternek például már az első felvonás közepén jut egy (majd még egy tucat) kínosan hosszúra elnyújtott, ajtócsapkodásokkal és sikításokkal megfűszerezett jelenet, Téby Zitának pedig még ennyi ideje sincs élettel megtölteni Schneider Terkát.  Csákányi Schneidernéként egyszerű alakot teremt, akinek fundamentuma a kora ellen folytatott harc, férjét játszó Elek Ferenc pedig - ha már egyszer Freud - ödipális mimózaként asszisztál játékához. Boross Annának jutott a leghálátlanabb szerep: egykori pszichológusból átvedlett szobalány jelenlétét semmi nem indokolja, leszámítva néhány, a cselekményhez sután hozzávarrt moralizáló mondatot. Alakítása értelmezhető szerep hiányában elsikkad - ahogy egyébként maga az előadás is.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Könyv

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Színház

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Színház hír

Színháztudományi konferenciával kezdődik a THEALTER

Bár nemrég még veszélyben volt a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál létrejötte, csütörtökön színháztudományi konferenciával kezdődik el a program. Az augusztus 7-ig tartó fesztiválon nyolc helyszínen 37 csapat, illetve alkotó 33 produkciójával várják a közönséget Szegeden.
Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.