Színház

Hol találkoznak Arany János balladái az operaáriákkal?

2018.02.27. 18:27
Ajánlom
Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója a két műfaj közti párhuzamra hívja fel a figyelmet az általa szerkesztett Arany balladák – Arany áriák című műsorral, amit Arany János születésének 101. évfordulóján, március 2-án mutatnak be a Szentendrei Teátrum előadásában, a Városháza dísztermében.
Vasvári Csaba

Vasvári Csaba

- Hogyan jött az ötlet, hogy az Arany-balladákat Dvořák, Gounod, Mozart, Puccini, Rossini és Verdi operaáriákkal párba állítva adják elő?

- Én a balladát nagyon dramatikus műfajnak tartom, ami ordít a színpadi megjelenítés után. Sűrített cselekmény, kiélezett helyzetek jellemzik, ahol a homályban tartott részletekkel együtt is egy kerek történet rajzolódik ki.

A ballada abból a szempontból rokon műfaj az áriákkal, hogy ott is egy érzelmi krízishelyzet rögzül egy időpillanattá.

Az ária az opera cselekményéből kiragadott sűrített szólisztikus helyzet, és pódiumon előadva véleményem szerint a színpadi, dramatikus műfaj felől közelít a lírához, miközben a líra műnemébe sorolt ballada pódiumon előadva közelít a színpadi műfajhoz. Tehát előadás közben ez a két, látszólag egymástól távoli műfaj találkozik.

A másik kiindulópontot az operák és a balladák cselekménye közti párhuzamok adták. Zeneakadémista feleségem mindig elmondta az operák cselekményét, mielőtt operába mentünk. Akkor vettem észre, hogy ezek a történetek is összesűríthetőek balladai tömörségbe. A balladákban és az áriákban összpontosuló érzelmi csúcspontok pedig rokonok egymással.

- Konkrét párhuzamokat is keresett a balladák és az operák cselekménye között a szerkesztés során?

- Kifejezetten ez volt a szándékom. Mondok egy példát: Verdi Simon Boccanegra című operájának Fiescó áriájához – ahol egy lányát gyászoló apát látunk – a Tetemre hívást illesztettük, ahol a rejtélyesen elhunyt fiú gyilkosa után nyomoz az apa. A Varázsfuvola Sarasto áriája pedig – amiben egy fiatal párra áldást kér az apa – a Tengeri hántás című Arany balladával kerül párba. Itt egy éles kontrasztot látunk, hogy milyen, amikor egy fiatal pár közös élete egy áldott pillanatban indul el, és milyen, amikor nem ezzel az áldással indulnak el, és feltehetőleg a kapcsolat kimenetele is más lesz. Tehát az opera teljes cselekményét, vagy az áriában sűrűsödő alaphelyzetet támogatjuk meg egy analógiával, vagy pedig mutatjuk meg azt egy másik fénytörésben ellentételezéssel.

Így a nézőt egy különleges gondolatkísérletre invitáljuk, amiben azt boncolgatjuk, milyen véget érhet egy banálisnak tűnő történet, ha csavarunk rajta egyet.

Györgyi Anna

Györgyi Anna (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

- Az Arany-balladák közül a közismertek közül válogatott. Miért?

- Jelenleg a világ legnagyobb múzeumai és kiállítótermei készítenek kiállításokat azzal a módszerrel, hogy egy egységesnek tűnő kulturális kontextust bontanak meg látszólag oda nem illő, hangsúlyozottan másfajta kultúrkörből származó tárgyakkal. Például antik görög kőszobrok közé raknak be afrikai fafaragásokat. Ezzel a módszerrel meglepően új színben tűnnek fel a már unásig ismert művek is.

- Az operaáriák viszont kevéssé képzik az átlag néző alapismeretinek részét. Szükséges az előadás teljes körű élvezetéhez az operaáriákhoz tartozó cselekmény beható ismerete?

- Pár felvezető mondatban ezeket el fogom mondani az est elején, de abban bízom, hogy

az operaénekeseken átsugárzó érzelmi töltettel együtt a néző egybe tudja érlelni az operaáriák adta élményt a balladák drámaiságával.

Nem szeretnék szájbarágósan operatörténeti keresztmetszeteket, vagy balladaelemzéseket taglalni, hiszen ez nem egy irodalmi, vagy zenetörténeti ismeretterjesztő műsor. Aki jobban ismeri az operák cselekményét, annak természetesen mást fog mondani ez az est, mint annak, aki a zene hangulatokat érzékeli és mellette a balladát értelmezi. Ugyanakkor reményeim szerint a nézők szíve mélyén találkoznak majd ezek a tapasztalatok, és létrehozzák azt az interferenciát, amire én számítok.

- Milyen előadókat hívott meg ehhez a különleges esthez?

- Mazalin Wanda zongoraművész kíséretével Fodor Beatrix és Palerdi András operaénekesek tolmácsolják majd az áriákat, a balladákat pedig Györgyi Anna és jómagam adjuk majd elő. Mivel soha nem állt még egy színpadon ez a két műfaj, különleges határterületen szerezhet élményeket a néző-hallgató.

Arany BALLADÁK – Arany ÁRIÁK
Szentendre, Városháza díszterem, március 2. 19:00

Közreműködők:

Fodor Beatrix, operaénekes
Györgyi Anna, színművész
Palerdi András, operaénekes
Vasvári Csaba, színművész
Mazalin Wanda, zongoraművész

Műsor:
    • Rossini: Tell Vilmos – Ils s'éloignent enfin... Sombre forêt – Mathilde áriája a II. felvonásból
    • Arany János: A walesi bárdok - Vasvári Csaba
    • Giuseppe Verdi: Macbeth – Come dal ciel precipita – Banquo áriája a II. felvonásból
    • Arany János: Árva fiú - Györgyi Anna
    • Charles Gounod: Faust – Ah! Je ris de me voir si belle – Margit ékszeráriája a III. felvonásból
    • Arany János: Szőke Panni - Györgyi Anna
    • Mozart: A varázsfuvola – O Isis und Osiris – Sarastro F-dúr áriája a II. felvonásból
    • Arany János: Tengeri-hántás - Vasvári Csaba
    • Antonín Dvořák: Ruszalka – Měsíčku na nebi hlubokém – Ruszalka áriája az I. felvonásból
    • Arany János: A varró leányok - Györgyi Anna
    • Verdi: Simon Boccanegra – Il lacerato spirito –Fiesco áriája az I. felvonásból
    • Arany János: Tetemre hívás - Vasvári Csaba
    • Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro – Lauretta áriája
    • Arany János: Zách Klára - Vasvári Csaba
    • Mozart: Don Giovanni – Là ci darem la mano – Don Giovanni-Zerlina duett az I. felvonásból
    • Arany János: Vörös Rébék - Györgyi Anna

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.