Színház

Horváth János Antal rendezésében mutatja be a Nincstelenek színpadi változatát a Bartók Színház

2022.11.09. 16:00
Ajánlom
Borbély Szilárd a Nincstelenekkel megírta a magyar irodalom egyik legszebb, legköltőibb regényét. Aztán elment. A dunaújvárosi Bartók Színháznak jutott az a megtiszteltetés, hogy színpadra viheti a mű adaptációját. A bemutatót november 18-án tartják a Stúdióteremben.

Borbély Szilárd éveken át írta utolsó regényét, a Nincsteleneket, a magyar irodalom egyik legszebb, legköltőibb prózai alkotását. Ebben a fiatalon elhunyt szerző személyes szemszögből, mozaikszerűen mutatja be egy futóhomokra épült, szatmári kis falu életét az 1970-es években, a mélyszegénységtől keserves mindennapokat, a kirekesztettség öröklődését.

Egy fiú meséli el a gyermekkorát, amelyet áthat a csupán eggyel és önmagával osztható magány, amit nem lehet részekre bontani, amit egyben kell cipelni.

Az életrajzi ihletésű történetet átjárja a sötétség, a kilátástalanság, mégis ott van benne a pislákoló fény, a remény. Borbély regényével egy jelentős hagyomány folytatója, előtte a magyar irodalom más kiemelkedő alakjai is foglalkoztak a „nincstelenek" életével: többek között József Attila, Illyés Gyula, Tar Sándor és Csalog Zsolt.

OZ_03567-151942.jpg

A Nincstelenek próbája (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

A Nincstelenek tömör, kemény, őszinte, természetes mondatai felkavaróak. A regény címét Németh Gábor író, forgatókönyvíró, Borbély Szilárd egykori barátja adta annak idején. Most az ő dramaturgi közreműködésével készül a dunaújvárosi Bartók Színházban a mű adaptációja. A regényt Balassa Eszter és az előadás rendezője, Horváth János Antal írta színpadra.

Az előadást játsszák: Kovács Vanda, Alberti Zsófi, Holecskó Orsolya, Csadi Zoltán, Kiss Attila, Takács Géza, Dióssi Gábor, Georgita Máté Dezső.

A látvány Szabó Márton István munkája, jelmeztervező asszisztens: Siegrist Cecília, zeneszerző: Zságer-Varga Ákos, koreográfus: Hojsza Henrietta.

Németh Gábor a Nincstelenek színpadi változatáról

Regényből színházat? Istenkísértés, tényleg. Jön a rendező és mindenféle egyéb szakmunkások, és a finom szövésű próza időtlen, anyagtalan lebegését kézzel fogható, drámai valósággá alkalmazza. A színház, fájdalom, reménytelenül konkrét, nem adhat mást, csak mi lényege, kicsontozza a szépirodalmat, kíméletlenül megfosztja attól, ami csak az irodalom sajátja.

Borbély Szilárd mindent elkövetett, hogy a Nincstelenekben elkerülje Túrricse szocio-realista „ábrázolását” – ugyanakkor a regény borítóján megadta a település pontos GPS-koordinátáit. Ehhez a paradoxonhoz kellene méltónak lenni a színpadi változatnak.

A regény természetesen, Heideggert idézve, Létházán, azaz a nyelvben és a nyelv által történhet meg. A színház létfeltételei mások, de a hitelesség itt is csak esztétikai kategóriaként értelmezhető. Nem az úgynevezett tényeknek való megfelelést jelenti, hanem egy zárt, addig sosem létezett világ működési törvényeinek elgondolását és megteremtését.

A jó előadásnak mindenkor újra kell alkotnia az egész világot, a csak rá érvényes, eldobható szabályaival együtt.

A regény mondatait fényre és sötétre, színekre és hangokra, gesztusokra és mozdulatokra fordítani – ennek a tulajdonképpen reménytelen vállalkozásnak a kockázata a legvonzóbb benne.

OZ_03571-151942.jpg

Horváth János Antal és Németh Gábor a Nincstelenek próbáján (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Balassa Esztert és Horváth János Antalt, a színpadi változat szerzőit itt és most – Borbély hagyatékához híven – nem a szociológiai értelemben vett szegénység, hanem a nincstelenség mélyebb értelme, a kiszolgáltatottság, az univerzális kisemmizettség állapota érdekli. „Ez nem kívánságműsor. Nem úgy van itt, mint szegény helyen, hogy ez sincs, meg az sincs. Nálunk semmi sincs” – ahogy a kocsmai viccé züllött maxima állítja.

Borbély Szilárd világban nem maradt helye a reménynek.

Ez a nehéz örökség alig elviselhető terhet jelent. A legtöbb, ami elmondható, vele mondható el: „A teremtés félelmetes csendje nyomasztó. Jézus halott teste a sírban. Minden tanítvány bezárkózva, magányosan várja a sábesz kimenetelét, a Szombat Királynő távozását, a Mester visszatértét. Még nem tudni, csak remélni lehet, hogy feltámad Krisztus halottaiból, hogy legyőzze halálával a halált. És ahogy az ortodox egyház ikonográfiája ábrázolja, alászálljon Győzelmes Krisztusként, és az ősatyákat, Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, és mind-mind az igazakat, általvigye az új világba, ahová mindannyian vágyunk. Ahová csupán a vágyon keresztül vezet út.” Ez az előadás – szándékaink szerint – ezt a vágyat mint a remény hűlt helyén maradt valóságot szeretné megjeleníteni és megörökíteni.

Németh Gábor

A Nincstelenek bemutatóját 2022. november 18-án tartják a dunaújvárosi Bartók Színház Stúdiótermében.

Fejléckép: Horváth János Antal a Nincstelenek próbáján (fotó: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Két és fél hónapig nem lesznek előadások a dunaújvárosi színházban

Kapcsolódó

Két és fél hónapig nem lesznek előadások a dunaújvárosi színházban

A dunaújvárosi Bartók Színház rendkívüli társulati ülést tartott. Őze Áron igazgató és Csadi Zoltán művészeti igazgató arról tájékoztatta a teátrum munkatársait, hogy a Bartók Színház is téli szünetre kényszerül: 2022. december 18-tól 2023. február 28-ig nem lesznek előadások az intézményben.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Plusz

Hangolódjunk közösen! – Adventi programajánló a család minden tagjának

A gazdag kulturális programkínálatának köszönhetően a várakozás örömét, korosztálytól függetlenül, sokféleképpen megélhetjük az adventi időszakban: legyen az bábelőadás, koncert, múzeumpedagógiai foglalkozás vagy gyerektáncház. Mutatunk pár tippet, amely kihagyhatatlannak ígérkezik idén decemberben.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Egy ízig-vérig családtörténet a József Attila Színházban

Milyen egy jó családregény? Érzelmes és szórakoztató. Szabó Magda drámája pont ilyen. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása december 10-én érkezik a József Attila Színház színpadára, Molnár Zsuzsanna és Nemcsák Károly főszereplésével.
Színház hír

Hangot adni a néma fájdalomnak – Gyűjtést szerveznek a Minden negyedik című előadás támogatására

A befolyt összegből a Manna Produkció perinatális gyászról szóló előadását filmre rögzítenék, hogy az előadás minél több emberhez eljuthasson. A felajánlásokat az adjukossze.hu oldalon várják.
Színház hír

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház hír

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Színház ajánló

Népszerű off-Broadway musicalt mutat be a székesfehérvári színház

A Te édes, de jó vagy, légy más! című darab énekpróbáinak nagy részén már túl vannak a színészek – köszönhetően Réti Anikó korrepetitornak –, így a nemrég megtatott olvasópróba már csodás zenei betétekkel zajlott a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában. A Lendvai Zoltán rendezte „jókedvű musical-revüt” a jövő évtől láthatja a közönség.