Színház

Hülyeségeken nem érdemes vacakolni

2017.06.21. 12:30
Ajánlom
Június 20-án a Madách Színházban zajló Szerelmünk, Shakespeare fesztivál Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozatának vendége Zsótér Sándor rendező volt, aki aznap ünnepelte a születésnapját.

Az ünnepelttel Bálint András színész, rendező, a Radnóti Színház egykori igazgatója beszélgetett, akinek az azt firtató kérdésére, hogy ki neki Shakespeare, Zsótér azt válaszolta: munka, feladat, gondolkodni való. Ugyanakkor bevallotta, hogy a húszas éveiben, amikor elkezdett színházzal foglalkozni, még kifejezetten előítélettel viseltetett a szerző iránt. Azt gondolta ugyanis, hogy neki fiatalként inkább kortárs drámaírókkal kell ismerkedni, olyanokkal, akik a mai világról mesélnek. Sőt úgy vélte, a színházak biztonsági játékból veszik elő Shakespeare-t, esetleg egy színész, vagy a közönség kedvéért.

A pályát dramaturgként kezdő művész később azért megbarátkozott az angol Bárddal, hiszen nem kevesebb, mint tizenhárom darabját rendezte meg, a Titus Andronicustól (1991) kezdve a Lear királyon (2007, 2008) és a Hamleten (2009, 2013) át az Othellóig (2014) és a III. Richárdig (2016). Zsótér ezt követően Bálint András kérdéseire olyan műhelytitkokat osztott meg rendezői és tanári pályájáról (a művész a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktat), hogy a nézők szinte egy workshopon érezhették magukat.

A szokatlan megoldásairól ismert rendező például úgy véli, hogy

egy szerepet annak kell eljátszani, aki el tudja játszani.

Mindegy, hogy hány éves, sőt az is, hogy milyen a neme, a lényeg, hogy működik-e a színpadon. Az ő 2009-es, József Attila Színház-beli Hamletjében Földeáki Nóra játszotta Horatio, Rosencrantz és a sírásó szerepét is. Az osztott szereposztás ötletét egyébként Zsótér a Shakespeare korabeli színházból vette: ott volt ugyanis az az uralkodó koncepció, hogy mivel tizenkét főben volt maximalizálva a társulatok létszáma, ennyi színészből kellett, hogy kijöjjön akár a Hamlet gazdag, bonyolult világa.

Ezt pedig a rendező nagyon színházias, vérbeli színházi gondolkodásnak tartja, amelynek segítségével azt a dilemmát is meg lehet oldani, hogy mihez kezdjen az a színész, akit már az előadás elején megölnek, esetleg csak a darab legvégén lép színre. Az ilyen formán, a színész személyén keresztül egymáshoz rendelt szerepek pedig a művész véleménye szerint „beszélgetnek egymással”, így plusz jelentésréteget nyer a mű is.

Zsótér úgy gondolja, Shakespeare-nél amúgy is az érvényesül, hogy „nem hitelesnek kell lenni, hanem hatásosnak”,

 olyannyira, hogy minden bizonnyal még a hollywoodi filmesek is tőle tanultak. Emiatt pedig (és itt visszakanyarodunk a gondolat elejére, a színész kora és neme kérdésére) „hülyeségeken nem érdemes vacakolni” – véli a rendező.

Szokatlan megoldások témakörében az is szóba került, hogy a közönség – főleg egy Shakespeare-darab esetében – általában historikus díszletet vár, ő ezzel szemben „talált helyekben” gondolkodik. Volt olyan előadása például (Athéni Timon, 2000), ami a Radnóti előcsarnokában kezdődött, de olyan is (Lír, 2008), amelyben a Petrik Andrea alakította Lear király a Színművészeti Egyetem tulajdonába került Szentkirályi utcai Károlyi palota kertjében a saját sírgödrét ásta. Míg a szegedi Falstaffban a nézőteret is bejátszották a színészek, addig az Ódry Színpadról a Gyulai Várszínház Tószínpadára költöztetett Hamletben „belekergette a vízbe” a tanítványait, akik még a vívásjelenetet is a vízben csinálták meg.

„A színház nagyon konkrét” – fogalmazott Zsótér, aki azt is elárulta, hogy a szegedi IV. Henrik-adaptációt azért így, a nézőteret is bejátszva kellett megoldani, mert a próbák során a színpad nagy részét elfoglalta a Pillangókisasszony díszlete.

Gyakran a kétségbeesés hozza a legjobb ötleteket”

– mondta a rendező, aki önmagáról is gyakran beszélt kritikusan (ugyanakkor humorral). Bevallotta, hogy nagyon rossz a híre, mert ha úgy érzi, valamelyik színész linkel a próbafolyamat során, például hetek alatt sem tanulja meg a szöveget, akkor bizony „az addigi jószolgálati nagykövet után kijön a sárkánykígyó” belőle.

A beszélgetés végén a művész-tanár tanítványairól is beszélt. Elmondta, hogy egyrészről kicsit elkeseríti, hogy a mai fiatalok már nem úgy viszonyulnak a nyelvhez, ahogy régen, „hiányoznak az életükből a nyelvi események”, emiatt a szövegeket sem értik megfelelően, és az olvasottságuk is hézagos. Úgy véli ugyanakkor, hogy enélkül is működik a dolog, hiszen alapvetően nem a szorgalom, hanem a tehetség számít.

Csak szorgalommal megy ez a pálya, de csak a szorgalom meg mit ér?”

– zárta gondolatait Zsótér Sándor, akit az est végén Bálint András a Madách Színház nevében borral köszöntött 56. születésnapja alkalmából.

Az én Shakespeare-em beszélgetéssorozat

következő szeánszára június 21-én kerül sor, amikor is Stohl András érkezik. Július 4-én pedig szenzáció számba menő találkozásnak lehetünk tanúi, hiszen ugyanő a programsorozat apropóján 16 év után ismét együtt dolgozik egykori mesterével, Zsámbéki Gáborral. De addig is olyan izgalmas vendégek várnak még ránk, mint Szirtes Tamás (június 22.), László Zsolt (június 25.), Takács Ferenc (június 28.) és Szikora János (június 29.), a Zsámbéki-est után pedig a rendezvénysorozatot Gálffi László (július 5.) és Bocsárdi László (július 6.) zárja.

További részletek ide kattintva olvashatóak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.
Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.
Színház videó

Mi ezen a sírnivaló? – Platonov a Kamrában (VIDEÓ)

Javában tartanak a Katona József Színház új Csehov-bemutatójának a próbái Székely Kriszta rendezésében. Bepillanthattunk a munkába.