Színház

Hungarocell időtlenség

A bábszínházi világnap alkalmából meglestük, hol készülnek a bábok. A Budapest Bábszínház műhelyeiben és a kulisszák mögött tett sétánkon a bábkészítők azt is elárulták, melyek a ma használt legnépszerűbb anyagok, és milyen veszélyektől kell óvni a már kijátszott, raktárakban szendergő bábokat.

A bábszínházak közönsége elsősorban a bábokkal találkozik a színházban: Boribon, Misi mókus, Trisztán vagy a Semmi iskolásai egyaránt kedvelt figurái minden korosztálynak. Egyes előadásoknál csak egy-egy belógó kézfej látszik a bábok mozgatóiból, máshol a bábszínész nincs elrejtve, és akár egyszerre többen is mozgatják ugyanazt a bábot. A bábszínházi világnap alkalmából azokkal a szakemberekkel beszélgettünk, akik ugyanilyen fontos részei a bábszínház gépezetének, ám nincsenek szem előtt: a bábkészítőkkel. Nézzük, hol születnek a bábok!

A mechanikai műhely a bábgyártás legelső helyszíne, ahol a bábutest alapvető alkatrészeit tervezik meg és gyártják le a báb- és díszlettervezők látványtervei alapján. A helyiség mintha csak egy mérnöki, műszerészi és fafaragóműhely elegye volna.

A Bábszínház műhelyei őrzik a klasszikus bábkészítési hagyományokat, emellett viszont az új stílusoknak és egyedi szemléletmódoknak is meg kell tudniuk felelni - meséli Lénárt András szcenikus, aki maga is készít bábokat. Az egyik legújabb felhasznált anyag a polifoam, amellyel könnyű dolgozni, nem porzik annyira, mint a hungarocell és kevesebb papírréteget kell felvinni rá, mindezzel pedig időt lehet spórolni.

A régen használt hungarocell és fa helyett a félkész majombáb testének alapja is a manapság népszerűbb polifoamból áll össze. A hőszigetelésre is használt, hungarocellnél drágább, de tartósabb anyagot összeragasztott rétegekből faragják ki ahhoz, hogy térbeli testforma alakuljon.

A báboknak az emberi vagy állati mozgás természetességét kell sugallniuk, ezért a végtagoknak számtalan kinematikai tudásra van szükségük. A karok és lábak kapcsolódásai, illetve a végtagok egyes részei az emberi ízületek jellegét utánozzák: rugalmas gurtniból vagy egy komplexebb mechanikai szerkezetből állnak a váll, a kéz vagy épp a térd hajlatai. A legkisebb gesztusokat, például egy kéztartást, a polifoamba épített drót segítségével érik el.

A test egészének kiegyensúlyozására, akárcsak a hajóknál, egy altestnél beépített ólomgolyó szolgál. Az álló testnek ez biztosít tartást a báb középső tengelye mentén, így az a játék közben nem húz el se jobbra, se balra. A bábtest belsejét hát, csípő, néha fej tájékon üregesen képezik ki, hogy a bábszínész kezével minél szervesebben illeszkedjen. A báb fejét hátulról gyakran a fej precíz mozgatására használt nyéllel látják el, amivel az apróbb rezdülések is könnyen kormányozhatók.

Ahogy az élő színészekkel, úgy a bábokkal is előfordulhatnak színpadi "balesetek", például ha a sok használattól elszakad a testszerkezetbe épített marionettzsinór. Jellemzően mégis hosszútávra, strapabíró színházi használtra készülnek. Probléma esetén a kellékesek hozzák vissza a bábot a műhelybe mechanikai "gyógyításra".

A műhely gépparkjában a barkácsáruházak modern készülékei épp úgy megtalálhatók, mint a klasszikus satu és esztergapad. Szalagfűrész, asztali körfűrész, állványos fúrógép, csiszológép, valamint a kézi szerszámok, csavarhúzók, fogók adják a műhely legfontosabb eszközeit. Ezekkel nem csak bábokat, hanem díszleteket, kellékeket, sőt, zenélésre alkalmas hangszert is gyártanak.

Gyakran az utolsó pillanatig finomítanak a bábokon. A Trisztán és Izolda előadás premierjén Izolda pár perccel a színpadi debütálás előtt még egy utolsó smink-kiigazításra érkezett, így ma még élénkebb arckifejezést láthat rajt a közönség. Az előadás bábjain egyébként megfigyelhető az "elemberesedés", ugyanis nem a nagyfejű bábokat eredményező 5:1 arány alapján tervezték meg őket, hanem 7:1-es emberi arányokkal.

Az évek során sok változás történt: kevesebben dolgoznak a műhelyekben, viszont sokkal több bábot kell elkészíteni rövidebb idő alatt. Korábban akár fél év is jutott egy bábra, míg most előfordul, hogy másfél hónap alatt kell legyártani egy ötvenfigurás előadást. A felgyorsult tempó másra is kihat: míg régebben évtizedekre terveztek egy bábot, ma már jóval rövidebb élettartammal számolnak.

Március 21-én bábos improvizáció várja a Ferihegyről a Nyugatiba érkező vonat utasait. A három közreműködő bábszínész: Bánky Eszter, Szolár Tibor és Hoffer Károly, aki a maguk által elkészített bábok kapcsán elmondta, nagy gonddal kell megfesteni a tekintetet, mert könnyen el lehet rontani, és ha rossz helyre kerül a fény, kancsal lesz a báb.

A bábok, noha a tervező fejéből pattannak ki, hosszú, fáradtságos munkafolyamat során születnek meg a Budapest Bábszínház nyüzsgő műhelyeiben. A varróműhelyben a készítés mellett javításra és felújításra is érkeznek bábok. Nem ritka, hogy már a próbafolyamat végére annyira elhasználódik egy-egy bábu, hogy szakszerű ellátásra szorul.

A bábokat változatosan öltöztetik fel a legkülönfélébb anyagokból kreált ruhákba. Ezek a jelmezek azonban nem mennek előadás után mosodába, legtöbbször hozzá is varrják őket a testekhez, amit egy élő színész nem igen tolerálna.

Egy bábon heteken keresztül dolgoznak, végül elhagyja a műhelyeket és megkezdi színpadi pályafutását. Ez akár évtizedeket is jelenthet. Misi mókus 1961-ben készült, és öt évvel ezelőtti újra legyártásáig sok-sok generáció izgulhatott a kalandjain. Azóta a varróműhely munkáját felügyeli vörös bundájában.

A színház legrégebbi bábjai 1949-ből származnak. Szép Heléna 1955-ben készült, és a Szerelmes istenekben volt látható. A ma is gyakran alkalmazott gapitos technikával készült, vagyis belül egy főtengelyre fekszik fel a fej, ezt pedig egy pálcával lehet elmozdítani. Szép Heléna a Budapest Bábszínház aulájában berendezett kiállításon szerepelt volna, de végül nem használták fel. A rövid megszellőztetés után tovább várhatja a Vörösmarty utcai raktárban szabadítóját.

A színházművészet illékony, a bábok viszont megmaradnak az utókornak - az intenzív igénybevétel ellenére is. Arra készülnek, hogy a színész használja, ha kell, üsse-verje őket. Kemény Henrik akár százszor újragyártotta bábjait, hiszen az ördög kloffolása bizony kikezdi az anyagot. Persze a bábkészítés nem olcsó mulatság, a felhasznált anyagokat és a ráfordított munkaidőt tekintve az induló összeg százezer forint.

A nem használt bábok ablaktalan raktárakban várják, hogy újra kézbe vegyék őket. A Budapest Bábszínház épületében két ilyen helyiség létezik, ezen kívül a Vörösmarty utcában találunk külső raktárt - ez eredetileg bábmúzeumnak létesült, és nagyon régi bábokat is őriznek itt -, illetve Maglódon, ahol díszleteket is tartanak.

Egy régi bábon meglátszik a használat: megfakult, kopott, piszkos, de ezzel együtt szép, a múlt egy darabkája. A régiség abból is megállapítható, hogy korábban más anyagokat használtak fel, például igazi selymet, amit ma már nagyon nehéz és költséges beszerezni bábkészítés céljára.

Aki a raktárak összes ládájába belenézett már, Rákli Magdolna, a Budapest Bábszínház kellékese. Mint meséli, a kellékesek sokkal realisztikusabban néznek a bábra, nem misztifikálják túl, inkább az érdekli őket, leesett-e a gombszem, vagy kiszakadt-e a ruha. Mint mondja, ő nem kedveli a színházban rendezett bábsimogatókat, mivel olyankor gyakran megsérülnek a bábok. "Mi úgy ejtjük le, hogy nem lesz baja" - teszi hozzá.

A színészek erősen tudnak kötődni a bábjukhoz, van, aki kifejezetten babusgatja a sajátját. Egy új bábot a bábszínésznek először meg kell szelídítenie, magához kell szoktatnia. Sajnos a molyok is erősen kötődnek a bábokhoz a régi textíliák miatt, legyen az kesztyűs báb, bunraku vagy marionett figura, a kellékeseknek mindig résen kell lenni.

"A bábszínház szerves része az egyetemes és a magyar színházművészetnek, de mégiscsak van egyfajta specialitása. Bármelyik műfajra igaz, hogy ha népszerűsítik, felhívják rá a figyelmet, azzal erősödik. Régóta létezik bábszínházi világnap a színházi világnap mellett, innen jött a gondolat, hogy próbáljunk meg ezen a napon a bábnak egy jó értelemben vett propagandát adni" - mondta el Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója a március 21-i események kapcsán. Aki siet, még elcsípheti a március 21-i bábos kavalkádot!


Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.
Színház hír

Álló tapssal ünnepelték Mundruczó Kornél rendezését Avignonban

A jubileumi, 75. Avignoni Színházi Fesztiválon volt az első külföldi élő bemutatkozása Wéber Kata Czastki Kobiety című darabjának Mundruczó Kornél rendezésében
Színház ajánló

Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban

Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 2-8. között Gyulán az Erdélyi Hét című színházi fesztivált.