Színház

Hungarocell időtlenség

A bábszínházi világnap alkalmából meglestük, hol készülnek a bábok. A Budapest Bábszínház műhelyeiben és a kulisszák mögött tett sétánkon a bábkészítők azt is elárulták, melyek a ma használt legnépszerűbb anyagok, és milyen veszélyektől kell óvni a már kijátszott, raktárakban szendergő bábokat.

A bábszínházak közönsége elsősorban a bábokkal találkozik a színházban: Boribon, Misi mókus, Trisztán vagy a Semmi iskolásai egyaránt kedvelt figurái minden korosztálynak. Egyes előadásoknál csak egy-egy belógó kézfej látszik a bábok mozgatóiból, máshol a bábszínész nincs elrejtve, és akár egyszerre többen is mozgatják ugyanazt a bábot. A bábszínházi világnap alkalmából azokkal a szakemberekkel beszélgettünk, akik ugyanilyen fontos részei a bábszínház gépezetének, ám nincsenek szem előtt: a bábkészítőkkel. Nézzük, hol születnek a bábok!

A mechanikai műhely a bábgyártás legelső helyszíne, ahol a bábutest alapvető alkatrészeit tervezik meg és gyártják le a báb- és díszlettervezők látványtervei alapján. A helyiség mintha csak egy mérnöki, műszerészi és fafaragóműhely elegye volna.

A Bábszínház műhelyei őrzik a klasszikus bábkészítési hagyományokat, emellett viszont az új stílusoknak és egyedi szemléletmódoknak is meg kell tudniuk felelni - meséli Lénárt András szcenikus, aki maga is készít bábokat. Az egyik legújabb felhasznált anyag a polifoam, amellyel könnyű dolgozni, nem porzik annyira, mint a hungarocell és kevesebb papírréteget kell felvinni rá, mindezzel pedig időt lehet spórolni.

A régen használt hungarocell és fa helyett a félkész majombáb testének alapja is a manapság népszerűbb polifoamból áll össze. A hőszigetelésre is használt, hungarocellnél drágább, de tartósabb anyagot összeragasztott rétegekből faragják ki ahhoz, hogy térbeli testforma alakuljon.

A báboknak az emberi vagy állati mozgás természetességét kell sugallniuk, ezért a végtagoknak számtalan kinematikai tudásra van szükségük. A karok és lábak kapcsolódásai, illetve a végtagok egyes részei az emberi ízületek jellegét utánozzák: rugalmas gurtniból vagy egy komplexebb mechanikai szerkezetből állnak a váll, a kéz vagy épp a térd hajlatai. A legkisebb gesztusokat, például egy kéztartást, a polifoamba épített drót segítségével érik el.

A test egészének kiegyensúlyozására, akárcsak a hajóknál, egy altestnél beépített ólomgolyó szolgál. Az álló testnek ez biztosít tartást a báb középső tengelye mentén, így az a játék közben nem húz el se jobbra, se balra. A bábtest belsejét hát, csípő, néha fej tájékon üregesen képezik ki, hogy a bábszínész kezével minél szervesebben illeszkedjen. A báb fejét hátulról gyakran a fej precíz mozgatására használt nyéllel látják el, amivel az apróbb rezdülések is könnyen kormányozhatók.

Ahogy az élő színészekkel, úgy a bábokkal is előfordulhatnak színpadi "balesetek", például ha a sok használattól elszakad a testszerkezetbe épített marionettzsinór. Jellemzően mégis hosszútávra, strapabíró színházi használtra készülnek. Probléma esetén a kellékesek hozzák vissza a bábot a műhelybe mechanikai "gyógyításra".

A műhely gépparkjában a barkácsáruházak modern készülékei épp úgy megtalálhatók, mint a klasszikus satu és esztergapad. Szalagfűrész, asztali körfűrész, állványos fúrógép, csiszológép, valamint a kézi szerszámok, csavarhúzók, fogók adják a műhely legfontosabb eszközeit. Ezekkel nem csak bábokat, hanem díszleteket, kellékeket, sőt, zenélésre alkalmas hangszert is gyártanak.

Gyakran az utolsó pillanatig finomítanak a bábokon. A Trisztán és Izolda előadás premierjén Izolda pár perccel a színpadi debütálás előtt még egy utolsó smink-kiigazításra érkezett, így ma még élénkebb arckifejezést láthat rajt a közönség. Az előadás bábjain egyébként megfigyelhető az "elemberesedés", ugyanis nem a nagyfejű bábokat eredményező 5:1 arány alapján tervezték meg őket, hanem 7:1-es emberi arányokkal.

Az évek során sok változás történt: kevesebben dolgoznak a műhelyekben, viszont sokkal több bábot kell elkészíteni rövidebb idő alatt. Korábban akár fél év is jutott egy bábra, míg most előfordul, hogy másfél hónap alatt kell legyártani egy ötvenfigurás előadást. A felgyorsult tempó másra is kihat: míg régebben évtizedekre terveztek egy bábot, ma már jóval rövidebb élettartammal számolnak.

Március 21-én bábos improvizáció várja a Ferihegyről a Nyugatiba érkező vonat utasait. A három közreműködő bábszínész: Bánky Eszter, Szolár Tibor és Hoffer Károly, aki a maguk által elkészített bábok kapcsán elmondta, nagy gonddal kell megfesteni a tekintetet, mert könnyen el lehet rontani, és ha rossz helyre kerül a fény, kancsal lesz a báb.

A bábok, noha a tervező fejéből pattannak ki, hosszú, fáradtságos munkafolyamat során születnek meg a Budapest Bábszínház nyüzsgő műhelyeiben. A varróműhelyben a készítés mellett javításra és felújításra is érkeznek bábok. Nem ritka, hogy már a próbafolyamat végére annyira elhasználódik egy-egy bábu, hogy szakszerű ellátásra szorul.

A bábokat változatosan öltöztetik fel a legkülönfélébb anyagokból kreált ruhákba. Ezek a jelmezek azonban nem mennek előadás után mosodába, legtöbbször hozzá is varrják őket a testekhez, amit egy élő színész nem igen tolerálna.

Egy bábon heteken keresztül dolgoznak, végül elhagyja a műhelyeket és megkezdi színpadi pályafutását. Ez akár évtizedeket is jelenthet. Misi mókus 1961-ben készült, és öt évvel ezelőtti újra legyártásáig sok-sok generáció izgulhatott a kalandjain. Azóta a varróműhely munkáját felügyeli vörös bundájában.

A színház legrégebbi bábjai 1949-ből származnak. Szép Heléna 1955-ben készült, és a Szerelmes istenekben volt látható. A ma is gyakran alkalmazott gapitos technikával készült, vagyis belül egy főtengelyre fekszik fel a fej, ezt pedig egy pálcával lehet elmozdítani. Szép Heléna a Budapest Bábszínház aulájában berendezett kiállításon szerepelt volna, de végül nem használták fel. A rövid megszellőztetés után tovább várhatja a Vörösmarty utcai raktárban szabadítóját.

A színházművészet illékony, a bábok viszont megmaradnak az utókornak - az intenzív igénybevétel ellenére is. Arra készülnek, hogy a színész használja, ha kell, üsse-verje őket. Kemény Henrik akár százszor újragyártotta bábjait, hiszen az ördög kloffolása bizony kikezdi az anyagot. Persze a bábkészítés nem olcsó mulatság, a felhasznált anyagokat és a ráfordított munkaidőt tekintve az induló összeg százezer forint.

A nem használt bábok ablaktalan raktárakban várják, hogy újra kézbe vegyék őket. A Budapest Bábszínház épületében két ilyen helyiség létezik, ezen kívül a Vörösmarty utcában találunk külső raktárt - ez eredetileg bábmúzeumnak létesült, és nagyon régi bábokat is őriznek itt -, illetve Maglódon, ahol díszleteket is tartanak.

Egy régi bábon meglátszik a használat: megfakult, kopott, piszkos, de ezzel együtt szép, a múlt egy darabkája. A régiség abból is megállapítható, hogy korábban más anyagokat használtak fel, például igazi selymet, amit ma már nagyon nehéz és költséges beszerezni bábkészítés céljára.

Aki a raktárak összes ládájába belenézett már, Rákli Magdolna, a Budapest Bábszínház kellékese. Mint meséli, a kellékesek sokkal realisztikusabban néznek a bábra, nem misztifikálják túl, inkább az érdekli őket, leesett-e a gombszem, vagy kiszakadt-e a ruha. Mint mondja, ő nem kedveli a színházban rendezett bábsimogatókat, mivel olyankor gyakran megsérülnek a bábok. "Mi úgy ejtjük le, hogy nem lesz baja" - teszi hozzá.

A színészek erősen tudnak kötődni a bábjukhoz, van, aki kifejezetten babusgatja a sajátját. Egy új bábot a bábszínésznek először meg kell szelídítenie, magához kell szoktatnia. Sajnos a molyok is erősen kötődnek a bábokhoz a régi textíliák miatt, legyen az kesztyűs báb, bunraku vagy marionett figura, a kellékeseknek mindig résen kell lenni.

"A bábszínház szerves része az egyetemes és a magyar színházművészetnek, de mégiscsak van egyfajta specialitása. Bármelyik műfajra igaz, hogy ha népszerűsítik, felhívják rá a figyelmet, azzal erősödik. Régóta létezik bábszínházi világnap a színházi világnap mellett, innen jött a gondolat, hogy próbáljunk meg ezen a napon a bábnak egy jó értelemben vett propagandát adni" - mondta el Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója a március 21-i események kapcsán. Aki siet, még elcsípheti a március 21-i bábos kavalkádot!


Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.
Színház interjú

„Nevetsz, de közben akár sírhatnál is” – Interjú Vida Péterrel

Június 22-én, Az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadással nyitja meg színházi idényét a Kultkikötő, ami egyben a darab ősbemutatója lesz. A „monoKRÓM KÁDdráma” főszerepét Vida Péter alakítja.