Színház

Huszti Pétert köszöntjük

2014.05.04. 12:00
Ajánlom
A Kossuth-díjas színész, rendező május 4-én lett hetvenéves. A művész idén a magyar színházi világ egyik legrangosabb eseménye, a június 5. és 14. között tartandó 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége lesz. HANGOSCIKK

Huszti Péter nem színész családba született, csak álmodozó kiskamaszként szeretett bele a színházba. Apja jogász volt, bohém zenész, aki egy idő után magára hagyta a családját, anyja egyedül nevelte őt és nővérét tisztviselői fizetéséből. A budapesti Rákóczi Gimnáziumban érettségizett és már ekkor szerepelt irodalmi esteken, színielőadásokon. Előbb rendező akart lenni, de Várkonyi Zoltán tanácsára végül színésznek jelentkezett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1966-ban szerzett diplomát, ezután - bár Várkonyi hívta a Vígszínházba - a Madách Színházhoz szerződött. Azóta is hűséges a színházhoz, amelynek vezető művésze és amelyben ma már tanítványaival játszik együtt. Huszti Péter egész pályájára és magánéletére is jellemző ez a kitartó hűség, feleségéhez, Piros Ildikóhoz is majdnem negyven évi házasság fűzi.

A színházba járó közönség figyelmét nem kerülte el a fiatal színész sármos megjelenése és hamarosan zsákszámra ömlöttek hozzá a szerelmes levelek. Alkati adottságai révén a világirodalom és a magyar irodalom nagy klasszikus szerepeit játszhatta el, Hamletet, Lear királyt és Jágót az Othellóból, Lucifert Az ember tragédiájából. A közkedvelt színész sokoldalúságát jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben vígjátékban, musicalben, sőt, operettben is bizonyított.

1964 óta filmezik is és gyakran foglalkoztatja a televízió, több mint száz tévé- és mozifilmben szerepelt. Ismert filmje a Fekete gyémántok, a Fiúk a térről, az Imposztorok, a Szerelmi álmok, a Harminckét nevem volt, az Utazás Jakabbal, a Naplemente délben. Rendezései közül sikert aratott a Kedves hazug, A Sasfiók, Az ördög cimborája, a Hoppárézimi.

Saját bevallása szerint a legnagyobb kihívást Shakespeare figurái jelentették számára. Életében azt tekinti igazi ajándéknak, hogy különböző sorsokba élhette bele magát, alakíthatta azokat és azok is alakították őt. Ezek a sorsok mindig vele maradnak és erőt adnak nehéz helyzetekben, döntésekben. Szerinte akkor jó az előadás, ha a szereplők belső titkaikat, saját fájdalmaikat, örömeiket tudják "beletenni" a szerepekbe, s akkor talán a nézők is másképp mennek el a színházból, mint ahogy érkeztek.

A Színházi Világnap alkalmából a Fidelio Huszti Pétert is kérdezte:

Huszti Péter számos színházról szóló cikk szerzője, négy könyvet írt, 1986-ban jelent meg a Királyok az alagútban, 1995-ben az Emlék-próba, 2004-ben a Sárból, napsugárból, 2009-ben pedig a Kik vagytok, hé! című kötete. Pályájának kevésbé látható része oktatói tevékenysége. 1974-től tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (2000 óta Egyetemen), 1988 óta egyetemi tanári rangban. 1988 és 2010 között ő vezette a színházi főtanszakot, 1994 és 2001 között rektor volt, jelenleg pedig az egyetem Doktori Tanácsának elnöke.

Huszti Péter 1989-tól 2001-ig a Madách Kamara művészeti vezetője volt, 1998-tól 2001-ig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 2002 májusában Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség akkori minisztere őt nevezte ki az év végéig az új Nemzeti Színház megbízott főigazgatójává, de két hét múlva lemondott. 1992-től a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának alelnöke, 1993-tól a Magyar-Brit Társaság elnöke, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

Munkássága elismeréseként Jászai Mari-díjat (1974), Kossuth-díjat (1978), Hevesi Sándor-díjat (2003) kapott. 1983-ban érdemes művész, 2004-ben kiváló művész lett, 2002-ben Apáczai Csere János-díjban részesült oktatói tevékenységéért. 2010-ben munkájának elismeréseként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktorának fogadta.

A hetvenéves művész idén a magyar színházi világ egyik legrangosabb eseménye, a június 5. és 14. között tartandó 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége lesz. A felkérésről a Fidelio Klasszik műsorának nyilatkozott:

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.