Színház

Hyppolitnak nem voltak barátai

2015.08.01. 08:02
Ajánlom
Hetven éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a máig nézők tömegeit vonzó Hyppolit, a lakáj főszereplője.

1883. március 3-án született Munkácson. Továbbszolgáló őrmester apja rettegésben tartotta a családot, felesége és fia sohasem tudhatta, mikor jár el a keze a férfinak, aki borotvafenő szíjjal és bikacsökkel, éheztetéssel "nevelte" gyermekeit. (Csortos később a "Pótolok, kérem, pótolok!" szavakkal magyarázta legendás falánkságát.) Nem csoda, hogy amint lehetett, menekült otthonról, tizenöt évesen jegyzőgyakornoknak állt Soltvadkerten. Művészi hajlamai már ekkor megmutatkoztak, verseket írt, festett, szavalt, végül jelentkezett az Országos Színművészeti Főiskolára.

Diplomáját 1903-ban kapta meg, pályafutását vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben és Szegeden folytatta. Kivételes tehetsége már kisebb szerepekben is kitűnt, ezért direktora kéretlenül száz korona előleget és főszerepeket adott neki. 1907-ben a Beöthy László igazgatta Népszínházhoz szerződött, de az év őszén már Beöthy Magyar Színházának tagja volt. A teátrum legzajosabb sikereit az ifjú színésznek köszönhette, aki mind magasabb gázsit követelt, de végül Beöthy megmakacsolta magát. Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel lett a Vígszínház tagja. Ennél a társulatnál lett igazán nagy színész, amit elsősorban Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt neki (A testőr, A farkas). Két év múlva megint a Magyar Színházhoz szerződött, majd 1914-ben újra a Vígszínházhoz, amely 1919-ben újította fel Molnár Ferenc Liliom című színművét, a címszereplő ligeti vagányt háromszáznál többször játszotta, színész és szerep igazi találkozása volt ez.

1922-ben a Renaissance Színházhoz szerződött, a következő évtizedekben a főváros szinte valamennyi színházában játszott, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja. Pontosan tisztában volt értékével, egyre magasabb gázsikat követelt, és a direktorok kénytelen-kelletlen mindig kötélnek álltak. Számos filmben is szerepelt, legnagyobb sikerét a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájban, a második magyar hangosfilmben aratta. Az 1931-ben készült komédia talán még alkotói számára is váratlanul vonult be a filmtörténetbe, még az új évezredben is időről időre műsorukra tűzik a televíziós csatornák, a siker biztos tudatában.

Cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett. Egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre, mert diabeteszéhez szívritmuszavar is társult, egészségi állapotát csak súlyosbította önpusztító életmódja. A közönség mindebből semmit sem vett észre, a színész a színpadon, a filmekben egyáltalán nem látszott betegnek.

A második világháború végén Budapest ostromát ismerősei pincéjében vészelte át, s bár nagyon beteg volt, ismét belevetette magát a munkába. Fellépett a Nemzeti Színházban Csehov A medve című egyfelvonásosában, mint kiderült, ez volt a hattyúdala. A lábán lévő seb nem akart gyógyulni, júliusban kórházba került. A Ráday Imre által külföldről kért penicillininjekció későn érkezett, Csortos Gyula 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatórium betegágyán halt meg. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Magánélete szinte nem is volt: kétszer nősült, mind a kétszer el is vált. Első házasságából született egyetlen lánya, akit 1943-ban vesztett el. Sikerei voltak, de mindvégig magányos maradt. Barátai nem voltak, csak rajongói, kollégái gőgösnek tartották, ellenszenvet váltott ki belőlük állandó sértődöttsége, nyugtalansága. A kor vezető színésze volt, de nézőként szinte soha nem tette be lábát a színházba. Mindig mindenkinek a szemébe mondta, amit gondolt, színpadi tréfái néha kifejezetten durvára, sértőre sikerültek. A pénzzel nem tudott bánni, óriási összegeket keresett, de fényűző életmódja miatt az utolsó fillérig el is verte.

Különc egyénisége nem ismerte a műfaji korlátokat. Jellegzetes hanghordozása, drámai ereje, érdes humora minden szerepét élettel telítette. Hevesi Sándor, a Nemzeti legendás igazgatója egyszer azt mondta róla: "Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédművészete nem olyan, mint a nagy színészeknek - és mégis..."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.