Színház

Hyppolitnak nem voltak barátai

2015.08.01. 08:02
Ajánlom
Hetven éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a máig nézők tömegeit vonzó Hyppolit, a lakáj főszereplője.

1883. március 3-án született Munkácson. Továbbszolgáló őrmester apja rettegésben tartotta a családot, felesége és fia sohasem tudhatta, mikor jár el a keze a férfinak, aki borotvafenő szíjjal és bikacsökkel, éheztetéssel "nevelte" gyermekeit. (Csortos később a "Pótolok, kérem, pótolok!" szavakkal magyarázta legendás falánkságát.) Nem csoda, hogy amint lehetett, menekült otthonról, tizenöt évesen jegyzőgyakornoknak állt Soltvadkerten. Művészi hajlamai már ekkor megmutatkoztak, verseket írt, festett, szavalt, végül jelentkezett az Országos Színművészeti Főiskolára.

Diplomáját 1903-ban kapta meg, pályafutását vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben és Szegeden folytatta. Kivételes tehetsége már kisebb szerepekben is kitűnt, ezért direktora kéretlenül száz korona előleget és főszerepeket adott neki. 1907-ben a Beöthy László igazgatta Népszínházhoz szerződött, de az év őszén már Beöthy Magyar Színházának tagja volt. A teátrum legzajosabb sikereit az ifjú színésznek köszönhette, aki mind magasabb gázsit követelt, de végül Beöthy megmakacsolta magát. Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel lett a Vígszínház tagja. Ennél a társulatnál lett igazán nagy színész, amit elsősorban Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt neki (A testőr, A farkas). Két év múlva megint a Magyar Színházhoz szerződött, majd 1914-ben újra a Vígszínházhoz, amely 1919-ben újította fel Molnár Ferenc Liliom című színművét, a címszereplő ligeti vagányt háromszáznál többször játszotta, színész és szerep igazi találkozása volt ez.

1922-ben a Renaissance Színházhoz szerződött, a következő évtizedekben a főváros szinte valamennyi színházában játszott, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja. Pontosan tisztában volt értékével, egyre magasabb gázsikat követelt, és a direktorok kénytelen-kelletlen mindig kötélnek álltak. Számos filmben is szerepelt, legnagyobb sikerét a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájban, a második magyar hangosfilmben aratta. Az 1931-ben készült komédia talán még alkotói számára is váratlanul vonult be a filmtörténetbe, még az új évezredben is időről időre műsorukra tűzik a televíziós csatornák, a siker biztos tudatában.

Cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett. Egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre, mert diabeteszéhez szívritmuszavar is társult, egészségi állapotát csak súlyosbította önpusztító életmódja. A közönség mindebből semmit sem vett észre, a színész a színpadon, a filmekben egyáltalán nem látszott betegnek.

A második világháború végén Budapest ostromát ismerősei pincéjében vészelte át, s bár nagyon beteg volt, ismét belevetette magát a munkába. Fellépett a Nemzeti Színházban Csehov A medve című egyfelvonásosában, mint kiderült, ez volt a hattyúdala. A lábán lévő seb nem akart gyógyulni, júliusban kórházba került. A Ráday Imre által külföldről kért penicillininjekció későn érkezett, Csortos Gyula 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatórium betegágyán halt meg. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Magánélete szinte nem is volt: kétszer nősült, mind a kétszer el is vált. Első házasságából született egyetlen lánya, akit 1943-ban vesztett el. Sikerei voltak, de mindvégig magányos maradt. Barátai nem voltak, csak rajongói, kollégái gőgösnek tartották, ellenszenvet váltott ki belőlük állandó sértődöttsége, nyugtalansága. A kor vezető színésze volt, de nézőként szinte soha nem tette be lábát a színházba. Mindig mindenkinek a szemébe mondta, amit gondolt, színpadi tréfái néha kifejezetten durvára, sértőre sikerültek. A pénzzel nem tudott bánni, óriási összegeket keresett, de fényűző életmódja miatt az utolsó fillérig el is verte.

Különc egyénisége nem ismerte a műfaji korlátokat. Jellegzetes hanghordozása, drámai ereje, érdes humora minden szerepét élettel telítette. Hevesi Sándor, a Nemzeti legendás igazgatója egyszer azt mondta róla: "Csortosnak se alakja, se hangja, se beszédművészete nem olyan, mint a nagy színészeknek - és mégis..."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Színház ajánló

Idén nyáron is Siófokra költözik a Játékszín

Tavaly debütált a budapesti Játékszín előadássorozata a siófoki Színparton. Idén július 6-tól hat szombat estén ismét várják a déli part legnagyobb szabadtéri játszóhelyének közönségét.
Színház ajánló

Shakespeare rafinált történetét próbálják Kaszásdűlőn

A lehetetlen és a valószínűtlen válik valósággá a Tévedések vígjátékában, amelyet Dicső Dániel rendezésében láthat a közönség július 6-án a 3K – Kaszásdűlői Kulturális Központ előtti téren.
Színház poszt

"Nem szabad lenézni a nézőt" - Térey Jánost idézve kezdődött meg a POSZT

Megkezdődött  a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A seregszemle a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásával, a Radu Afrim rendezte Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél című darabbal nyílt meg csütörtök este Pécsen.
Színház zsámbék

Rendkívüli közleményt adott ki a Sztalker Csoport a Zsámbéki Színházi Bázisról

Ezen a nyáron Vecsei H. Miklós és Ifj. Vidnyánszky Attila vállalták a Zsámbéki Színházi Bázis művészeti tanácsadói feladatait, mindketten személyesen is kötődnek a Zsámbéki-medencéhez.