Solness köztiszteletben álló építészmester, aki nem csupán komoly pozíciót vívott ki magának a társadalmi hierarchiában, de tehetségének köszönhetően számos kastély és templom felépítése is fűződik nevéhez. A darab kezdetén is egy épület befejezésén dolgozik, a templomot, amely már majdnem felépült, fő és legsikerültebb alkotásának tartja.
Mint egy álomkép, úgy jelenik meg előtte egykori szerelme, Hilde Wangel kisasszony, aki szembesíti hibáival, fiatalkori énjével és a sikerek mögött rejlő kudarcokkal. A darab végkifejlete – Solness lezuhanása a félig kész toronyról – szimbolikus: azt jelképezi, hogy akárhogy küzdünk, a sorsunk ellen nem tehetünk semmit.
A Solness a szimbólumok drámája, amelyben megjelenik a korszak műveire jellemző szerkesztési mód: az eszmény és valóság, a realitás és illúzió összeütköztetése.
A darab különös párhuzamot mutat Ibsen életével, ezért számos feldolgozás emeli ki a mű önéletrajzi jellegét, valamint azt az értelmezési lehetőséget, hogy a dráma valójában Ibsen félelmének tükröződése, melyet a fiatalabb generáció iránt érzett.
Az Örkény Színház előadásának rendezője Gáspár Ildikó (aki a darabot is fordította), a címszerepben Mácsai Pál látható. Partnerei a sorstragédiában Hámori Gabriella, Bajomi Nagy György, Pogány Judit, Polgár Csaba, Zsigmond Emőke és Szaplonczay Mária.
A Solness október 6-tól látható az Örkény Színház Stúdiójában, további információ az alábbi oldalon olvasható.
Fejléckép: Mácsai Pál a Solness olvasópróbáján (fotó: Horváth Judit / Örkény Színház)