Színház

Így mulatott Shakespeare

2017.06.07. 13:42
Ajánlom
Az angol Bárd több színdarabja címébe is belevette néhány ünnep nevét (Szentivánéji álom, Vízkereszt, vagy amit akartok), így vélhetően fontos volt számára az ünneplés és a mulatság. Utánajártunk, milyen további jeles napokat ünnepeltek még a korabeli Angliában, és hogy mily módon kapcsolódtak ki Shakespeare és kortársai.

A XVI. századi Londonban a legtöbb ünnepet húsvéttól őszig tartották, és igen sok volt belőlük. A számunkra is ismerős tavaszköszöntő májusfaállítás és a hozzá tartozó mulatozás mellett pedig mai magyar szemmel nézve kifejezetten különösnek, sőt bizarrnak tetsző ünnepeik is voltak.

A Franco Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia

A Franco Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia (Fotó/Forrás: A kép forrása: Paramount Pictures)

Mind közül a legfurcsább a nagycsütörtök, amellyel az utolsó vacsorán a tanítványai lábát megmosó Jézus alázatára emlékeztek.

Ezen a napon a királynő a Westminsteri apátságban annyi kiválasztott szegény és koldus lábát mosta meg nagy szertartásosan, ahány éves volt éppen

(az igazsághoz hozzátartozik, hogy az uralkodó helyett általában a Királyi Mosoda alkalmazottai végezték el a nem éppen megtisztelő feladatot, miközben az ünnepségen megjelent királynő illatos virágcsokorral védte magát az elkerülhetetlen szagok ellen).

Ennél sokkal őszintébb ünnepük volt a Szent Iván-éj, amiről egyik legnépszerűbb drámája címében Shakespeare is megemlékezett. Az avoni hattyú pedig nem beszélt a levegőbe sem a komédiában felbukkanó szerelmi bájitalt, sem a lidérceket és a szellemvilágot illetően, hiszen a hagyomány szerint az ünnep előestéje különösen alkalmas volt szerelmi bájitalok készítésére, illetve szellemek megfigyelésére.

Shakespeare Angliájában ezenkívül számos vásárt is tartottak: a legnevezetesebb a Bertalan-napi vásár, illetve a charltoni szarvas vásár volt (utóbbi nem az ízes húsú állatra utal, hanem János királyra, aki a legenda szerint felszarvazott egy itteni molnárt). De a XVI. századi Angliában természetesen nem kizárólag a hivatalos ünnepek alkalmával mulatoztak: akárcsak mi, ők is szerették munka után kiengedni a fáradt gőzt.

Ennek során a nem túl meglepő tevékenységeken (zene, tánc, éneklés) kívül bizony egészen meghökkentő dolgokat is műveltek. Nem annyira közismert, de a bikaviadal nem egyedül Spanyolország sajátja: London Bankside nevű kerületében is rengeteg bikaviadalt tartottak annak idején – annyi különbséggel a spanyol verzióhoz képest, hogy itt nem emberrel, hanem szelindekekkel eresztették össze az állatot.

Shakespeare-ék további barbár szórakozásai közé tartozott még a medve- és a kakasviadal is.

A Sok hűhó semmiért 1993-as filmadaptációja

A Sok hűhó semmiért 1993-as filmadaptációja

A korabeli jeles napokról és Shakespeare kortársainak szórakozási szokásairól bővebben is olvashatunk Richard Tames magyarul is megjelent könyvében, a Shakespeare Londonja napi öt garasból című rendhagyó útikalauzban. Shakespeare-i mulatozást és ünnepséget pedig a Madách Színház június 9. és július 16. között megrendezendő Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján is láthatunk, hiszen egyebek mellett olyan darabokat tűznek műsorra a szerzőtől, mint a Szentivánéji álom, az Ahogy tetszik vagy A makrancos hölgy, és persze a Romkocsma programról se feledkezhetünk el, amely reneszánsz kori ételekkel, muzsikával és tánccal várja az érdeklődőket.

További részleteket ide kattintva olvashat!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.