Színház

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

2018.08.06. 17:15
Ajánlom
Az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királyának koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én látható előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak.

Hatodik alkalommal rendeznek idén, augusztus 18‒19-én Koronázási szertartásjátékot Székesfehérváron. A sorozat, amely 2013-ban kezdődött, Árpád-házi királyaink életét kelti életre liturgikus királylegenda formájában. A produkció helyszíne is jelképes, a nézők a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén láthatják a nagyszabású előadást, amelyről a Vörösmarty Színházban tartottak sajtótájékoztatót a szertartásjáték rendezője és közreműködői részvételével.

II. Andrással nem volt kegyes a történelem: könnyelmű, az ország javait és birtokait nyakló nélkül osztogató, gyöngekezű uralkodó képét hagyta ránk. II. Andrásnak ez az ábrázolása évszázadokon át makacsul tartotta magát. Csak az utóbbi időben kezdik árnyaltabban látni őt és életművét.

Gyöngekezű uralkodó aligha lehetett, ha harminc éven át irányíthatta az országot.

Ízig-vérig modern uralkodó volt, az újdonságok csigázták képzeletét. Az álmokhoz sok pénz kell, II. András gyakran került pénzszűkébe, megreformálta hát a gazdaság rendszerét, és a terményadókról egyre inkább áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül Béla IV. Béla néven követte őt a trónon, és lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház.

Szikora János

Szikora János (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

"A mi olvasatunkban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg" ‒ mondja az előadásról Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója. "Az egyik a felesége, Merániai Gertrúd meggyilkolása. Ez a bűncselekmény egész Európát sokkolta, mert királynét gyilkolni nem volt szokás. Bár Katona József híres Bánk bánja részletesen taglalja e bűntényt, de a mi, kutatáson alapuló okfejtésünk merőben más okokra megy vissza. A másik fontos mozzanat az Aranybulla kiadása, amely közjogi értelemben egyedi és páratlan alkotás, és amelynek főbb rendelkezései Magyarországon egészen 1848-ig érvényben maradtak. A harmadik, hogy ő volt Európa máig egyik legkedveltebb női szentje, Szent Ferenc szellemi társa, Árpád-házi Szent Erzsébet édesapja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét. II. András modernitását tükrözi, hogy fiát, IV. Bélát megelőzve ő volt az első modern városfejlesztési program igazi elindítója. És ő volt az egyetlen, a Szentföldre keresztes hadat vitt magyar uralkodó is.

Összességében egy igazán különleges, titokzatos, az Árpád-házi királyok között is egyedülálló uralkodó volt.

Ebben az évben a Rákóczi Szövetséggel történő együttműködés eredményeként idén a színház létrehoz egy történelmi tábort, amelyben határon túli fiatalok II. Andrással és korával foglalkoznak, az előadásban pedig ők lesznek a színpadi játék statisztái: a diákok így a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Újdonság, hogy az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban kezdődik: a közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplomba tart, II. András és felesége, Merániai Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak a bazilikába, majd kezdetét veszi a szertartás.

koronazasi_III_bela_dsc_2660-171010.jpg

Koronázási játék III. Béláról (2017) (Fotó/Forrás: Koronázási Ünnepi Játékok)

A címszereplő, II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, a gyilkosság áldozatává lett meráni Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Judit lép majd színpadra. A koronázó érseket Körtvélyessy Zsolt formálja meg, és Mihályi Győző lesz a nagy ívű történet narrátora. A Koronázási szertartásjáték dramaturgja Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba. Az előadás díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zenét idén Szirtes Edina Mókus komponálja.

Részletek

Az előadásokat két alkalommal, 2018. augusztus 18-án és 19-én 21.00 órától láthatja a közönség Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen.

Online jegyvásárlás ide kattintva>>>

Személyesen: Vörösmarty Színház jegyirodája (Székesfehérvár, Fő utca); jegyárusító pavilon (Városház tér), Tourinform iroda (Hiemer-ház)

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek a Székesfehérvár belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon.

Esténként a Ciszter-templom és a Rendház homlokzatán II. András életének legfőbb mozzanatait láthatjuk történelmi képregényként, a Fő utcán pedig az Árpád-házi uralkodókat és családtagjaikat megszemélyesítő, immár 19, közel öt méter magas óriásbábbal találkozhatunk.

Legyenek vendégeink, látogassanak el a Koronázási szertartásjátékra idén augusztusban Székesfehérvárra!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Színház hír

Márkó Eszter rendező kapta a Gyulai Várszínház nívódíját

A Tündöklő Jeromos rendezéséért odaítélt elismerést Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Gyula polgármestere, dr. Görgényi Ernő adta át a Nemzeti Színházban, a november 30-i előadás után.
Színház ajánló

Mai figurákkal tart tükröt elénk Brasch Bence első rendezése az Átriumban

Az idén 10 éves Átrium szeptemberben mutatta be a Bálna című darabot, mely Ágoston Katalin, Debreczeny Csaba, Kovács Máté, Szinetár Dóra, Tornyi Ildikó és Sas Zoltán egyetemi hallgató szereplésével látható a Margit körúti teátrumban.
Színház interjú

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Színház ajánló

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.