Színház

II. András koronázása elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen

2018.08.06. 17:15
Ajánlom
Az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királyának koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én látható előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak.

Hatodik alkalommal rendeznek idén, augusztus 18‒19-én Koronázási szertartásjátékot Székesfehérváron. A sorozat, amely 2013-ban kezdődött, Árpád-házi királyaink életét kelti életre liturgikus királylegenda formájában. A produkció helyszíne is jelképes, a nézők a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén láthatják a nagyszabású előadást, amelyről a Vörösmarty Színházban tartottak sajtótájékoztatót a szertartásjáték rendezője és közreműködői részvételével.

II. Andrással nem volt kegyes a történelem: könnyelmű, az ország javait és birtokait nyakló nélkül osztogató, gyöngekezű uralkodó képét hagyta ránk. II. Andrásnak ez az ábrázolása évszázadokon át makacsul tartotta magát. Csak az utóbbi időben kezdik árnyaltabban látni őt és életművét.

Gyöngekezű uralkodó aligha lehetett, ha harminc éven át irányíthatta az országot.

Ízig-vérig modern uralkodó volt, az újdonságok csigázták képzeletét. Az álmokhoz sok pénz kell, II. András gyakran került pénzszűkébe, megreformálta hát a gazdaság rendszerét, és a terményadókról egyre inkább áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül Béla IV. Béla néven követte őt a trónon, és lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház.

Szikora János

Szikora János (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

"A mi olvasatunkban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg" ‒ mondja az előadásról Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója. "Az egyik a felesége, Merániai Gertrúd meggyilkolása. Ez a bűncselekmény egész Európát sokkolta, mert királynét gyilkolni nem volt szokás. Bár Katona József híres Bánk bánja részletesen taglalja e bűntényt, de a mi, kutatáson alapuló okfejtésünk merőben más okokra megy vissza. A másik fontos mozzanat az Aranybulla kiadása, amely közjogi értelemben egyedi és páratlan alkotás, és amelynek főbb rendelkezései Magyarországon egészen 1848-ig érvényben maradtak. A harmadik, hogy ő volt Európa máig egyik legkedveltebb női szentje, Szent Ferenc szellemi társa, Árpád-házi Szent Erzsébet édesapja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét. II. András modernitását tükrözi, hogy fiát, IV. Bélát megelőzve ő volt az első modern városfejlesztési program igazi elindítója. És ő volt az egyetlen, a Szentföldre keresztes hadat vitt magyar uralkodó is.

Összességében egy igazán különleges, titokzatos, az Árpád-házi királyok között is egyedülálló uralkodó volt.

Ebben az évben a Rákóczi Szövetséggel történő együttműködés eredményeként idén a színház létrehoz egy történelmi tábort, amelyben határon túli fiatalok II. Andrással és korával foglalkoznak, az előadásban pedig ők lesznek a színpadi játék statisztái: a diákok így a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Újdonság, hogy az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban kezdődik: a közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplomba tart, II. András és felesége, Merániai Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak a bazilikába, majd kezdetét veszi a szertartás.

koronazasi_III_bela_dsc_2660-171010.jpg

Koronázási játék III. Béláról (2017) (Fotó/Forrás: Koronázási Ünnepi Játékok)

A címszereplő, II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, a gyilkosság áldozatává lett meráni Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Judit lép majd színpadra. A koronázó érseket Körtvélyessy Zsolt formálja meg, és Mihályi Győző lesz a nagy ívű történet narrátora. A Koronázási szertartásjáték dramaturgja Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba. Az előadás díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zenét idén Szirtes Edina Mókus komponálja.

Részletek

Az előadásokat két alkalommal, 2018. augusztus 18-án és 19-én 21.00 órától láthatja a közönség Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen.

Online jegyvásárlás ide kattintva>>>

Személyesen: Vörösmarty Színház jegyirodája (Székesfehérvár, Fő utca); jegyárusító pavilon (Városház tér), Tourinform iroda (Hiemer-ház)

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek a Székesfehérvár belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon.

Esténként a Ciszter-templom és a Rendház homlokzatán II. András életének legfőbb mozzanatait láthatjuk történelmi képregényként, a Fő utcán pedig az Árpád-házi uralkodókat és családtagjaikat megszemélyesítő, immár 19, közel öt méter magas óriásbábbal találkozhatunk.

Legyenek vendégeink, látogassanak el a Koronázási szertartásjátékra idén augusztusban Székesfehérvárra!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Színház ajánló

Egy lebilincselő óra Dragomán Györggyel

Beszélgetni jó. Főleg, ha érdekel is minket a másik. A gondolatai. Az élete. Ő maga. Huszárik Katát pedig nemcsak érdekelte Dragomán György, hanem egyenesen lebilincselte. Ahogy a JaSZalon közönségét is.
Színház ajánló

Novák Eszter rendezésével indult az évad a megújuló Pelikán Fészekben

Magyarországi ősbemutatóval és új névvel indult az évad a Vörösmarty Színház nagy múltú kamaraszínházában: Novák Eszter rendezésében Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező Az én kis hűtőkamrám című előadás látható az október 11-i premiert követően a játszóhelyen.
Színház interjú

Mi történt Gina Lollobrigida és Fidel Castro között? – Interjú Pozsgai Zsolttal, a Gina és Fidel szerzőjével

Különleges találkozásnak állít emléket a Spirit Színház legújabb darabja: 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába utazik, hogy interjút készítsen az ország diktátorával, Fidel Castróval. A találkozás mindkettejükben mély nyomot hagyott. Pozsgai Zsolttal, a mű szerzőjével beszélgettünk.
Színház ajánló

„Pusztító szenvedély, érzelmekkel teli háború” – A Feketeszárú cseresznyét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház

A Feketeszárú cseresznyét először 1930-ban mutatták be. Az 1920-as trianoni diktátum után játszódó mű hozta meg a szerző számára az igazi sikert és tette ünnepelt drámaíróvá. Október 11-én Szőcs Artur rendezésében mutatjuk be Hunyady Sándor színjátékát a Kamaraszínházban.