Színház

In vitro – Kritika a Katona új bemutatóiról

A Jeanne d’Arc, a Leláncolt Prométheusz, és Az ügy című előadásokról
2019.01.09. 17:15
Ajánlom
Két önzetlen lázadó, valamint egy mindenéből kiforgatott kisember a Katona József Színház legutóbbi bemutató-dömpingjében, amelyekről kritikusunk, Zappe László írt pro-kontra.

Színházi kritikák olvasói között talán nem mindenki tájékozott a természettudományokban vagy akár a latin nyelvben. Ezért talán célszerű megmagyarázni a fenti címet. Azt a kutatási módszert jelenti, amikor a kísérletet nem az élő szervezetben, hanem „üvegben” – kémcsőben, lombikban – végzik. Ezúttal azonban inkább szó szerinti értelmében használom e kifejezést, és egyáltalán nem áll szándékomban arra célozni, hogy életidegen agyalmányok lennének az alábbiakban tárgyalandó produkciók.

A Katona József Színház két előadásában is a díszletnek lényegi eleme a vitrin, az üvegkalicka.

Aiszkhülosz leláncolt Prométheusza nem sziklához bilincselve szenved, hanem egy réméretezett üvegszekrényben, amelynek azonban csak két, a nézőkkel szembe forduló fala átlátszó, míg a hátsó kettő tükör. Garai Judit Jeanne d’Arc-ja ugyancsak átlátszó falak között vár vallatóira, bíráira – amit a cím kiegészítése is hangsúlyoz: „a jelenidő vitrinében” –, bár természetesen gyakran kilép onnan, amikor egy-egy dialógus vagy múltat idéző elbeszélés megjelenítése megkívánja.

48908468_10161144199005384_3844773737475866624_n-142901.jpg

Leláncolt Prométheusz (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

Prométheusz és Jeanne d’Arc között egyébként némi tartalmi párhuzam is felfedezhető, amennyiben mindketten önkéntelen lázadók, a fennálló rendet jóformán akaratlanul, ösztönösen felforgató személyiségek. A görög titán tüzet lop az embereknek, amivel elindítja a civilizációt, megteremti a világtörténelmet. A középkori parasztlány pedig nemcsak világtörténelmi fordulatot okoz kora legnagyobb háborújában, amivel átrajzolja Európa térképét, de ami még ennél is több: megteremti a nemzeti eszmét, nemzetállamban kezd gondolkodni. Prométheusz a főisten, Zeusz féltékenységét, haragját váltja ki, Jeanne d’Arc győzelmei után a békében mindkét, immár megegyező fél számára feleslegessé válik.

Jó fülű nézők mindkét szövegből kihallják azokat a mondatokat, amelyeket időszerűnek, ma is érvényesnek éreznek.

Úgyhogy mindkét előadásban működik a „jelenidő vitrine”, anélkül, hogy erre bármelyik előadás rendezőjének rá kellene erősítenie. A díszlet ehhez teljesen elegendő, azzal együtt, hogy mindkét esetben az elvontságot, a gondolati, az „in vitro” kísérleti jelleget erősíti. Az elvi-eszmei küzdelmek nézői élményt kiváltó érzelmi következményeit mindkét darabban a címszerepet játszó színésznek kell megjelenítenie.

48386295_10161137040825384_6202101606293438464_n-143537.jpg

Jeanne d'Arc (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

Jeanne d’Arc történetét a Kamrában játsszák, ahol Fekete Anna akár keresztet is felidéző tere eleve vallási gondolattársításokat sugall. A kereszt két szárának metszéspontjában áll az eretnekséggel vádolt szűz börtönkalickája. A különben élénk színekben pompázó papi jelmezeket tervező Kálmán Eszter mérsékelten katonás, fekete férfiruhát adott Mészáros Blankára, aki finom eszközökkel játssza el a vádakat valójában fel sem fogó, csaknem gyermek belső meggyőződését. Egy törékeny kislányt látunk, aki csak a hangoknak hisz, amelyeket isteni eredetűnek tud, hiába figyelmeztetik, hogy akár a sátán is játszhat vele. Makacsságában nincs semmi erőfeszítés, ragaszkodása a maga hitéhez számára, és így a néző számára is, teljességgel magától értetődő.

A pályája elején járó Hegymegi Máté rendezőként ügyel arra, hogy a játék igazodjon a történet követhetőségéhez, áttetsző logikájához. A színészi alakítások nagyvonalúan életszerűek, a történelmi figurák csak annyiban mutatnak egyéni vonásokat, amennyiben a szöveg megköveteli. Kocsis Gergely jóakaratúan, segítő készséggel vezeti a kihallgatást, érzékelteti, hogy a főpap a vádlott megmentése érdekében elmegy addig, ameddig csak hivatala engedi. Ostoba, fanatikus ellenpontját Elek Ferenc ugyancsak remekül adja. Egy-egy plasztikus karakterrel szolgál Mészáros Béla, Dankó István, Tasnádi Bence, Vajdai Vilmosnak pedig különösen jól illik Kékszakáll szerepe. Nem tetszik viszont, ahogyan Máté Gábor vérnősző baromból indítja szerepét, bár ez bizonyára az átiratból is következik.

48390162_10161137040865384_2738056159599525888_n-143537.jpg

Jeanne d'Arc (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

És az egész produkcióval kapcsolatban is a leglényegesebb kételyem magával az átirattal, illetve az átírás tényével van.

Nehéz G. B. Shaw-val mérkőzni, kiváltképp, ha az ember az ő Szent Johannájának elég sok, és köztük néhány elég jó előadását is látta. Itt-ott Garai Judit szövegéből is kihallom a shaw-i eredetit. Valahogy mégis érteni vélem a vállalkozás szándékát. Shaw-nál a történelem logikája áll a középpontban, Garai Judit számára a tömegből kiemelkedő, fölé kerekedő egyén, személyiség drámája, tragédiája és nem utolsó sorban lelke a fontos. Shaw elsősorban racionalista, Gara Judit inkább bele- és együttérző. Hozzám Shaw látásmódja áll közelebb. Másokhoz bizonyára Garai Judité. Nem vonom tehát kétségbe az ő közelítésének létjogosultságát sem.

Sokkal egyszerűbbnek érzem a Leláncolt Prométheusz előadásának megítélését.

Igazi ínyencség sokat látott vagy éppen tapasztalatlanságuk okán érzékeny nézők számára.

48414416_10161144199050384_3463982173235707904_n-142901.jpg

Leláncolt Prométheusz - Bodnár Erika, Dér Zsolt (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

A lázadás őstípusát Dér Zsolt teljesen meztelenül, minden tárgyi eszköz nélkül, viszont roppant változatos, sokrétű színészi eszköztárral jeleníti meg. Nagyszerűen kiegyenlíti a bravúrt és az átélést, mondhatni egymással egyensúlyozza ki őket. A túlhabzó szenvedélyt ellenpontozza a kunszt, az artisztikum, a művésziességet pedig az átélés hitelessége. Holott már magában a szűk térben létezni, mozogni is kész csoda. Dér Zsolt számára azonban mintha inkább a művészi teremtő erőt mozgósító akadály volna. És mintha ugyanez lenne a, gondolom, maga választotta térrel megküzdő végzős rendezőhallgató, Tarnóczi Jakab számára is. A különböző szerepeket játszó, nagy tapasztalatú Bodnár Erika, illetve a fiatal Vizi Dávid, valamint az Iót alakító Tóth Zsófia (máskor Józsa Bettina) nagy igyekezettel óvják, intik a lázongó titánt kívülről, az üvegen át. Az üvegkalicka igen egyszerű eszköz arra, hogy a segítők ne férhessenek hozzá, hogy jóakaratukat semmiképpen se tudják tettleg érvényesíteni.

A Katona harmadik évvégi bemutatója látszólag mindenben ellentéte a fenti kettőnek.

Legalábbis ami az „in vitro” jelleget illeti. Bár egy társadalmi-politikai élű szatíra kicsit mindig elvonttá válik, már csak az kipécézett életbeli jelenségek kiélezett-kihegyezett felmutatása folytán is. Márpedig Alekszandr Szuhovo-Kobilin a maga idejében szatirikus trilógiát írt koráról, a XIX. század második felének orosz világáról. Ezek közül Magyarországon eddig csak a Tarelkin halálát játszották.

48373876_10161140694120384_6482728013430521856_o-143242.jpg

Az ügy - középen Mészáros Máté (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Most Ascher Tamás a középső darabot vette elő, amely Az ügy címet viseli. Ebben a szerző minden bizonnyal személyes tapasztalataiból kiindulva írta színpadra a hivatalok működését. Franciaországból hozott szeretőjét ugyanis megölték, és a gyilkossággal az írót gyanúsították. Az ügy hét évig húzódott, míg Szuhovo-Kobilint felmentették. Bár pletyka szinten a gyanú természetesen tovább élt.

Az előadással lényegénben két probléma van. Az igazi szatíra valamiért nem él meg igazán a magyar színpadokon, és Ascher pályáján is inkább csak plátói szerelemnek bizonyultak találkozási az abszurddal. Márpedig az igazi szatíra lényege szerint abszurd. Így a lényege szerint szükségképpen szövevényes történet időnként túlbonyolódik, annyira, hogy csaknem vagy egészen követhetetlenné válik a néző számára. Nem sikerül meglelni azt az egyensúlyt, amely a színpadon szenvedők számára követhetetlent a néző számára átláthatóvá teszi.

Nemcsak a cselszövény áldozatai, de a publikum is eltéved az események erdejében.

48398765_10161140694695384_7882926861330677760_o-143241.jpg

Az ügy - Takátsy Péter, Fekete Ernő (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Ezt a produkciót is kisegíti azonban a Katona csapata, illetve Ascher most is csillogó szaktudása. Remek jeleneteket és még remekebb színészi alakításokat láthatunk. Takátsy Péter a valóság fölött előkelő légiességgel kellemkedő hercege magasról fedezi a korrupciót, Fekete Ernő pedig az ügyfelek brutális kifosztására szakosodott főhivatalnokként gyakorolja azt, a Katonába vendégként visszatérő Mészáros Máté meg jámboran együgyű, mindenéből kiforgatott áldozatként elszenvedi. Pelsőczy Réka és Rujder Vivien is hoz egy-egy eleven figurát.

48379426_10161140714325384_2979278067156910080_o-143241.jpg

Az ügy - Fekete Ernő, Bányai Kelemen Barna (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Igazán nehéz feladat csak a társulat új tagjára, a Marosvásárhelyről Szombathelyen át a Katonába csak ebben az évadban érkezett Bányi Kelemen Barnára hárul. Nemcsak azért, mert övé a legterjedelmesebb szerep, mert csaknem végig a színen kell lennie, hanem főképp azért, mert miután tökéletesen elkapja a nem túl bonyolultan jellemtelen figurát, annak rengeteg változatát is meg kell teremtenie, hogy végig fenntartsa a néző érdeklődését. Ennek a változatos önazonosságnak nagy szerepe van abban, hogy végül is ez az istenkísértő vállalkozás sikerültnek mondható.

Fejléckép: Dér Zsolt a Leláncolt Prométheuszban (fotó: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

Egy héten, három bemutató a Katona József Színházban

Kapcsolódó

Egy héten, három bemutató a Katona József Színházban

Három bemutatót tart a Katona József Színház ezen a héten. Kedden a Kamrában a Jeanne d'Arc – a jelenidő vitrinében nyitja a premierek sorát, szerdán a Katona József Színházban Az ügy - avagy Normális Eljárás követi, majd csütörtök este a Sufniban a Leláncolt Prométheusz zárja a sort.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A FESZ ma esti adománygyűjtő gáláján Gergye Krisztián új festményére is licitálhatunk

A független színházi dolgozók megsegítésére szervez online adománygyűjtő estet január 22-én 19.00 órától a Független Előadó-művészeti Szövetség.
Színház szfe

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Színház hír

Felolvasószínházi előadással mutatkozik be Kelemen Kristóf új drámája

A járványhelyzet elmúltával az Örkény Színház műsorra tűzi Kelemen Kristóf legújabb drámáját, melyet az 1956 és 1989 közötti romániai események – Nagy Imre és körének sznagovi fogsága – ihlettek. A darab alapját az a napokig tartó rituálé adja, melyben özvegyek és gyermekeik nézték végig a 301-es parcella felnyitását. A mindezidáig jeltelen tömegsírból 1989 előtt eltemetett férfiak csontjait, foszlott ruhadarabjait emelték ki.
Színház ajánló

Összművészeti gálaműsorral ünnepli a Vörösmarty Színház a Magyar Kultúra Napját

A székesfehérvári teátrum a komolyzene, a balett, a néptánc és a színművészet legmeghatározóbb alkotásaiból válogat január 22-én.
Színház ajánló

Fikció és valóság találkozása a színpadon

Regényadaptációval és egy való életből merítő vígjátékkal folytatódnak a SzínházTV közvetítései. Az előadások középpontjában ezúttal a folyamatosan elbukó, ám mindig újrakezdő ember áll, aki ballépéseivel és döntéseivel egyszerre válik nevetség tárgyává, miközben görbe tükröt mutat a nézőnek.