Ingmar Bergman önéletrajzi ihletésű írása egy szerelmi háromszög kialakulását, a megcsalás okait, lelki terheit, egy család szétesését mutatja közelnézetből, ugyanakkor egy öregedő művészember története is, akinek az írás eszközként szolgál, hogy szembenézzen a múltjával, elszámoljon saját döntéseivel és azok következményeivel. Az igazságkeresés egy formája. Önvád és önanalízis. Az idősödő író-rendező Bergman előhív az emlékeiből egy nőalakot. Marianne a szemünk előtt ölt testet, és felidézi egy sorsfordító szerelem történetét – olvasható a Radnóti Színház közleményében.

Mint írták, 

Mintha egy nála nagyobb akarat már eleve döntött volna a sorsáról, és ezzel a körülötte lévőkről is, mert ez az örvény minden szereplőt magával ránt. A történet hősei művészemberek, a munkájuk része, hogy elemzik magukat, az érzéseiket. Az alkotás számukra létszükséglet. A siker mámorító, a kudarc a bőrük alá megy, hiúak és szeretetre éhesek. Nehéz így kiegyensúlyozott életet élni. Marianne és Markus azonban boldog házasságban él, egyetértésben nevelik a kilencéves Isabelle-t, és gyakori vendég náluk közös barátjuk és munkatársuk, David. Egyik éjjel azonban egy ártatlan baráti gesztus beláthatatlan események sorozatát indítja el.

Jelenet a Hűtlenek című előadásból (Fotó/Forrás: Éder Vera / Radnóti Színház)

Ingmar Bergman sűrű életet élt, szenvedélyes ember volt munkájában és a magánéletében is.  Az összes szerelem, megcsalás és megcsalatás, összeomlás és újrakezdés, alkotói válság, művészi siker mind ott van a filmjeiben és a színdarabjaiban. A Hűtleneket inspiráló személyes élményét megírta Laterna Magica című önéletrajzi könyvében. Ott így fogalmaz:

A teátrum felidézte, a Rítus és a Jelenetek egy házasságból után a Hűtlenek a harmadik Bergman-bemutató a Radnóti Színház történetében. Mindhárom mű komplexen mutatja be a szerelmi kapcsolatok és sokszögek fájdalmát és szépségeit. A Hűtleneket is – akárcsak a másik kettőt – forgatókönyvnek írta Bergman, de a filmet végül egykori élettársa, Liv Ulmann rendezte meg 2000-ben – tették hozzá.

Jelenet a Hűtlenek című előadásból (Fotó/Forrás: Éder Vera / Radnóti Színház)

A Radnóti Színház előadását a legfiatalabb rendezőgeneráció tagja, Bagossy Júlia rendezi, a rá jellemző formai játékossággal és személyes megközelítéssel. Marianne szerepében Mészáros Blankát láthatják, a férjet Porogi Ádám, a szeretőt a frissen a színházhoz szerződött Krisztik Csaba, a házaspár gyermekét pedig Katona Péter Dániel alakítja, aki szintén idén csatlakozott a társulathoz. Bergmant Schneider Zoltán játssza. Fordító Kúnos László, dramaturg Hárs Anna. A díszletet Kálmán Eszter, a jelmezeket Balla Hanga tervezte. A zene Szászi Petra munkája. Plakátfotót Szekeres Laura Virág készítette.

A Hűtlenek a Radnóti Színház és az Eötvös10 közös produkciója, a bemutató október 30-án lesz rendhagyó helyszínen, az Eötvös10 kamaratermében (VI. Eötvös u.10.), egyúttal a két intézmény közötti hosszú távú együttműködés első állomása.

Fejléckép: Jelenet a Hűtlenek című előadásból (Fotó/Forrás: Éder Vera / Radnóti Színház)