Színház

Interjúkötet jelent meg a Szkéné Színház fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából

2022.12.15. 09:55
Ajánlom
1970 márciusában tartotta meg első előadását a Szkéné Színház. A pandémia miatt elhalasztott évfordulós programok egyik különlegessége a Szinház a másodikon – Ötvenen a Szkéné 50 évéről című interjúkötet, melyben a színházhoz kötődő alkotók, művészek szólalnak meg.

1970. március 21-én a Szkéné Együttes Keleti István és Varga Tamás rendezte előadásával, Weöres Sándor Theomachiájával nyílt meg a Szkéné Színház, amely 2020. március 21-én ünnepelte (volna) az 50. jubileumát.

Ebből az alkalomból Jászay Tamás kritikus, szerkesztő, egyetemi oktató egy év alatt ötven interjút készített olyan alkotókkal, akik az elmúlt öt évtizedben valamilyen módon kötődtek a Szkénéhez,

és lehetőség szerint ma is aktív kapcsolatot ápolnak a színházzal. Mesélt a Szkéné-beli éveiről – a teljesség igénye nélkül – a legendás Arvisura Társulatot alapító és vezető Somogyi István, a Szkénét a második otthonának valló Pintér Béla, a pályáját itt kezdő Schilling Árpád, a színházat 1979–2010 között igazgató Regős János, valamint a jelenlegi ügyvezető, Németh Ádám. Több kritikus a kezdetektől követte a színház életét, így átfogó képet kaphatunk az ötven évről Fuchs Lívia vagy Nánay István interjúiból. Olyan színészek indultak a másodikról, mint Takács Kati, Péterfy Bori vagy Scherer Péter, de megszólalnak a fiatal generáció képviselői is, mint például Hegymegi Máté vagy Tarnóczi Jakab. Nem maradhatott ki a megszólalók közül a szinte házi szerzőnek aposztrofálható Háy János vagy az itt bemutatott darabok közül szintén többet jegyző Székely Csaba sem.

Szkene50Bori-133829.jpg

Szinház a másodikon – Ötvenen a Szkéné 50 évéről (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

A nagyszabású vállalkozás sikeresen megvalósult – amit az olvasók, hűséges nézők a Szkéné honlapján követhettek –, csak a jubileumi gálát törölte és a könyv megjelenését hátráltatta a világon időközben végigsöprő, a megszokott rendet felforgató pandémia. Az NKA támogatásával készült interjúkötet végül 2022. december 1-jén jelent meg a Szkéné Színház gondozásában. A kiadványban szereplő portrékat Éder Vera fotóművész, a layoutot és a tördelést a színház arculatát is tervező Korolovszky Anna készítette.

Részletek a kötet interjúiból:

„Furcsa az én színházi szerzői jelenlétem. Idegenkedem a kőszínházi kultúrától, de a menő kőszínházak nem is érdeklődtek utánam. Jószerével »vidéki« szerzőnek számítottam, amíg a Szkéné nem lett, ez viszont olyan helyszín, amit el tudok fogadni: a fővárosi otthonosságom a Szkénében kezdődött.” Háy János

„A Nézőművészeti több helyen dolgozik, de a Szkéné a bázisunk. Ez egy minőségi gyűjtőhely, ahol sokféle, nagyon jó színvonalú előadás megy – remélem, hogy a mieink csatlakoznak ahhoz a sorhoz, amiben Pintér Béla, Horváth Csaba vagy Szikszai Rémusz rendezései vannak.” Mucsi Zoltán

„Az akkor pályára lépők a »mindent szabad kipróbálni« érzését kapták a Szkénétől, meg ötleteket arra, hogyan lehet technikailag megoldani bizonyos részleteket. Az egész világról nagyon kvalitásos tanárok érkeztek, nem véletlen, hogy a táncosok imádtak oda járni.” Fuchs Lívia tánctörténész, kritikus

„A Szkéné legnagyobb előnye volt és maradt a közönségbázis. Sikk ide járni, és a hely közönsége eltér más színházakétól. Ebből adódik a Szkéné ismertsége: egy meghatározott, de egyre bővülő körről beszélünk, aminek a bázisát jó ideig szinte csak Pintér Béla jelentette. Ma már a Vádli, a Forte, a Nézőművészeti Kft. közönsége is hozzátartozik a teljes képhez. Nyugaton van hagyománya az ilyen típusú színházépítésnek, itt nincs: a Szkéné egyedüliként tett komoly lépéseket ebbe az irányba.” Fodor Tamás

„A befogadószínház intézményének vállalt krédója a független – korszaktól függően először amatőrnek mondott, később alternatív, underground stb. címkékkel ellátott – mezőny sokféleségének meg- és felmutatása. De a Szkéné jóval több ennél: nem egyszerűen új előadások bemutatóhelye, (ko)producere, de

a félmúlt magyar színháztörténetének alig kutatott szegmensében számos új formáció megalakulásának és felbomlásának tanúja, támogatója, sőt katalizátora is.

A névsorolvasás már csak emiatt sem lehet teljes, így az összeállításkor a magunk szabta kereteknek kellett engedelmeskedni, hogy végül az ötven (meg nevek, címek, adatok formájában beléjük rejtett sok száz más) mozaikkocka kiadjon egy képet, amely valamelyest hasonlít és emlékeztet a tegnapi és a mai Szkénére” – olvasható a kötet bevezetőjében.

A könyv megvásárolható a Líra hálózatában és webshopjában, valamint december 21-ig (majd február végétől) nyitvatartási időben a Szkéné Színházban.

Fejléckép forrása: Szkéné Színház

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Egy rendhagyó névnap, pálinkával – megérkezett Hajdu Szabolcs új filmjének előzetese

Március 14-én debütál a mozikban a Kálmán-nap című film, Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja, amelyben a rendező az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat mutatja be.
Vizuál

Filmvetítéssel emlékeznek Alekszej Navalnijre

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál szervezői február 22-én a Cinema City Mammut moziban vetítik le Daniel Roher Oscar-díjas dokumentumfilmjét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Az orosz-ukrán háború kitörésének állít emléket a B32 és a TÁP Színház

A Ha háború lenne nálunk című felolvasó színházi produkciót a világhírű dán szerző, Janne Teller azonos című könyve alapján alkalmazták színpadra, az előadást most február 23-án három alkalommal is láthatja a közönség.
Színház ajánló

A Lavina című svéd filmből készül színpadi előadás Pelsőczy Réka rendezésében

A Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról fanyar humorral és empátiával esik szó.
Színház interjú

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Színház ajánló

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.
Színház ajánló

West End-sikerdarab a Karinthy Színházban

Február 24-én mutatja be a Karinthy Színház Sam Steiner brit színdarabíró Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons című sikerdarabját, ami egyenesen a londoni West End színpadáról érkezik a XI. kerületi teátrumba, Olt Tamás igazgató rendezésében.