Színház

Isten éltesse Schubert Évát!

2016.01.19. 08:31
Ajánlom
A január 19-én nyolcvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színésznőről kevesen tudják, hogy felmenői között találjuk Kölcsey Ferencet, de egyik őse Petőfi Sándort is személyesen ismerte.

Schubert Éva Budapesti polgári családba született, középiskolába a zugligeti Angolkisasszonyokhoz járt. Színházi pályáról nem is álmodott, francia-latin szakos tanárnak készült, kiválóan beszél németül és megtanult angolul is. Az egyetemre azonban 1949-ben nem vették fel, hiába volt mindenből kitűnő jegye. Az igazi ok az volt, hogy az apácáknál tanult, de indoklásként azt mondták neki, hogy a latin holt nyelv, a franciára pedig nincs igény, ehelyett az orosz szakot ajánlották neki. Ezt nem fogadta el, s végül az oktatási minisztérium beruházási osztályán helyezkedett el titkárnőként, társadalmi munkában pedig ő lett a kultúrfelelős. Egy alkalommal, amikor egy amatőr színielőadáson áramszünet volt, ő ugrott fel a színpadra, s tartotta szóval a közönséget, fergeteges sikerrel. Az eset után többen javasolták neki, hogy jelentkezzen a főiskolára, amit egy ebédszünetben meg is tett, azonnal felvették.

Schubert Éva

Schubert Éva (Fotó/Forrás: képmás.hu)

1955-ben kapta meg diplomáját, első szerződése a Magyar Néphadsereg Színházához (a Vígszínházhoz) kötötte. 1956-tól egy évig a József Attila Színház, 1957-től a Vidám Színpad, 1958-tól 1978-ig ismét a Vígszínház tagja volt. A legnagyobbak között kezdte pályáját, partnere volt Benkő Gyula, Sulyok Mária, Ajtay Andor is. 1978-tól tíz évig a Vidám Színpadon játszott, utána szabadúszó lett. Gyakran szerepelt vidéken is, a szekszárdi Deutsche Bühne előadásán Goethe Urfaust című drámájában Marthe szerepét német nyelven játszotta, 1995-től négy évig a berlini Theater Des Ostens vendégművésze volt.

A mindent és mindenkit eljátszani képes, népszerű színésznő Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, dédapjának testvére pedig vándorszínészkedett, Petőfivel együtt lépett fel Székesfehérvárott.

Humora és drámai ereje főként jellemszerepekben érvényesül. Volt Mása (Csehov: Sirály), Maria Josefa (Lorca: Bernarda háza), Carol (Tennessee Williams: Orfeusz alászáll), Berta (Szomory Dezső: Szabóky Zsigmond Rafael), Montmorency kisasszony (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi), Orbánné (Örkény: Macskajáték). Budapesten az IBS színpadán évekig nagy sikere volt Roberto Athayde Margarida asszony című monodrámájának címszerepében. A színi pályát hivatásnak tekinti, ahol azonnali a visszacsatolás, az előadás napján le lehet mérni a sikert, de azt csak a beavatottak tudják, hogy a színpadon megjelenő könnyedség mögött mérhetetlenül sok és kemény munka húzódik meg.

Schubert Éva szerint a humor nem tanulható, vagy megvan valakiben, vagy nincs.

A humor egyfajta éleslátás, melynek köszönhetően az ember rögtön a dolgok fonákját is látja. A humort értő ember mindent, önmagát is ironikusan szemléli - vallja, hozzátéve: az életet is humorral szemlélte, mindig úgy vette, ahogyan éppen volt.

Ha a színpadon nem kapott elég feladatot, darabokat fordított németből, franciából, angolból. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, de oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is. Rendezett operát Esztergomban és a Zeneakadémián, prózát a Játékszínben és Miskolcon, a Piaf, Piaf című drámát, melynek társszerzője volt, a tatabányai Jászai Mari Színházban.

Shcubert Éva a Rádiókabaré felvételén:

Több mint harminc filmben játszott, a közönség rögtön végzése után, 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. Ezt követte a Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, a Don Juan legutolsó kalandja. A televízióban egyik legemlékezetesebb szerepe az Abigél tanárnője volt, de feltűnt egy televíziós szappanoperában is, emellett szinkronizál. Nemzedékek nőttek fel a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozaton, amelyben ő volt Lukrécia macska hangja (mint később elárulta, előbb a hangot vették fel, és ennek alapján rajzolták meg a figurákat).

Schubert Éva az Operaházban

Schubert Éva az Operaházban

A művésznő csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, de lelkileg teljesen egészségesnek érzi magát, mint mondja, most is állandóan csinál valamit, csak lassabban. Szavai szerint nem is bánja, hogy nem játszhat a színpadon, mert ma már más a játékstílus, és a rendezések sem igazán tetszenek neki.

Verebes Károly színésszel kötött házasságából született lánya szintén a művészet egyik ágát választotta: restaurátorként dolgozik. A színésznő művészi munkásságát 1984-ben érdemes művészi címmel ismerték el, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 2001-ben, a 39. Magyar Filmszemle életműdíját 2008-ban kapta meg. A Kossuth-díjat 2013-ban vehette át "a drámától a vígjátékig minden műfajban felejthetetlen alakítást nyújtó művészetéért, drámai erővel, humorral, sziporkázó szellemességgel megoldott szerepformálásaiért, a közönség iránti alázattal átitatott példaértékű életpályája elismeréseként". Ugyanabban az évben Budapest díszpolgára lett.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Már próbálják a Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron

Utoljára koronáznak Árpád-házi királyt a Nemzeti Emlékhelyen Székesfehérváron, III. András halálával ugyanis lezárult a magyar történelem egy korszaka.
Színház ajánló

Tamási Áronról szól a Gyulai Várszínház összművészeti fesztiválja

Ötödik alkalommal rendeznek olyan színházi programsorozatot Gyulán, amely egy-egy nemzeti klasszikusunk életművét állítja középpontba. Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda munkássága után ebben az évben a 125 éve született Tamási Ároné következik, augusztus 12. és 14. között.
Színház ajánló

Váratlan vendég érkezik a Benczúr kertbe

Az Orlai Produkciós Iroda augusztus 10-én látható előadása, a Jaj, nagyi! humoros jeleneteken keresztül mesél a generációk közötti különbségekről.
Színház magazin

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Színház interjú

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.