Színház

Jadviga és Hargitai Iván nagy története

2012.09.19. 14:46
Ajánlom
Már kinn van a plakát a Belvárosi Színház kapuján a közelgő Jadviga párnája bemutatójáról. Hogy kerül ez a modern klasszikusnak számító regény színpadi változata ebbe az épületbe? Erről is beszélgettünk az előadás rendezőjével, Hargitai Ivánnal.

- Szép, romantikus történet?

- Nem romantikus történet. Ondris például azt mondja: "trágya vagyok, mennyi bajom van!" Töredezett, nem gömbölyű, sprőd, vad. Alapvető, ritka, komoly prózai mű. Részletező. A színes európai kultúránkban kimagasló. Sok áttételben, összetetten ábrázolja a nő-férfi viszonyt. Azok gyönge művek, melyek egysíkúan mutatják meg a gonoszt - nem gonoszt. Závada regénye ennél sokkal többrétegűbb, bonyolultabb.

-  Miért Závada a regény színpadra alkalmazója?

- Számomra egyértelmű volt, hogy Závadának kellene elkészítenie az adaptációt. Szerencsére, Závada rögtön igent mondott erre. Előtte már dolgoztunk együtt a Bethlenben, ami általa készített Móricz-regény-adaptáció, és tudtam, hogy van érzéke, kedve az ilyesmihez. Nem kifejezetten drámai, de mégis nagyon teátrális érzék ez.

 - A kórus mit keres a mai színházban?

- Ez jellegzetesen závadás. Jól használja ezt az eszközt, a közösség véleménye fogalmazódik meg általa, ami nagyon érdekel bennünket. Az, ahogyan Závada véleményez, az bizonyos fajta írástechnika, az fontos megfogalmazást eredményez. Már stílusában meghatároz. A testbeszéd kiemelt szerepe mellett fontos a kórus használata is. Az is kiderül a kórus közbeiktatása által, hogy gyakran nem ugyanúgy mondunk el egy történetet, másképp emlékszünk, mindenki fejében máshogy alakul. A német romantika óta kérdés, ha nem az Isten irányítja a sorsot, akkor ki az. Megkérdőjeleződik a transzcendencia. A kórus ilyen alkalmazása nem rendezői modor, hanem magának a világnak többfele olvasása, egy történetbe való ki-bejárás.

- Mennyire érdekes ma Jadvigának és környezetének a története?

-  A Jadviga párnája a nyolcvanas évek jelentős műve. Závada összes gondolata mai ember gondolata, jellegzetesen mai ember írása. Ugyanaz a többpólúsúság jelenik meg benne, mint amiben ma élünk. Mindenki beleír Ondris naplójába, Jadviga is, Misó is, véleményezik egymást, nem tudni, hol van az igazság. Ez jellemzően mai attitűd, ahogy például Füst Milán A feleségem története című regényében is megjelenik. Nem öncélú gesztus ez a fajta történetmesélés.

- Hogyan találtak egymásra a Jadviga párnája alkotói?

- A szereposztásnál az volt az elsődleges szempont, kinek mi áll jól. Eredetileg az Új Színházban terveztük, de ott már nem tudott létrejönni, de azért néhány színészt megtartottunk az eredeti szereposztásból is, Takács Katalint, Gáspár Sándort például. A tervezők, a zeneszerző, a koreográfus, a dramaturg is ugyanazok, hiszen velük már korábban kialakult valamiféle együttgondolkodás. Ha a munkatársakkal sok közös pont van, akkor az segítség a munka során. Nem véletlenszerűen összeválogatott alkalmi társulat ez tehát, hanem olyanok, akikkel jól tudunk együtt dolgozni, természetesen a kiváló színészeket is beleértve.

- A Belvárosi Színházat, az Orlai Produkciós Iroda fő játszóhelyét színvonalas szórakoztató színházként tartják számon. Hogy kerül ide a Jadviga párnája

- Aki elolvasta a regényt, azt azért fogja érdekelni, még ha tisztában is lesz azzal, milyen kellemetlen történet. Hallatlan gazdagsággal ábrázolja az emberi lelket, és nem kedvesen, hepiendesen, melodramatikusan, hanem ennél áttételesebben, bonyolultabban. És biztos lesz a nézők közt, aki nem olvasta, aki hallomásból valami idealizált képet alakított ki a regényről magában, azt meg azért fogja érdekelni. Orlai Tibor szerintem tudatában van annak, hogy ez az előadás akár megosztó is lehet - de az a nagy történet van benne, amire mindnyájan kíváncsiak szoktunk lenni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.