Színház

Jadviga és Hargitai Iván nagy története

2012.09.19. 14:46
Ajánlom
Már kinn van a plakát a Belvárosi Színház kapuján a közelgő Jadviga párnája bemutatójáról. Hogy kerül ez a modern klasszikusnak számító regény színpadi változata ebbe az épületbe? Erről is beszélgettünk az előadás rendezőjével, Hargitai Ivánnal.

- Szép, romantikus történet?

- Nem romantikus történet. Ondris például azt mondja: "trágya vagyok, mennyi bajom van!" Töredezett, nem gömbölyű, sprőd, vad. Alapvető, ritka, komoly prózai mű. Részletező. A színes európai kultúránkban kimagasló. Sok áttételben, összetetten ábrázolja a nő-férfi viszonyt. Azok gyönge művek, melyek egysíkúan mutatják meg a gonoszt - nem gonoszt. Závada regénye ennél sokkal többrétegűbb, bonyolultabb.

-  Miért Závada a regény színpadra alkalmazója?

- Számomra egyértelmű volt, hogy Závadának kellene elkészítenie az adaptációt. Szerencsére, Závada rögtön igent mondott erre. Előtte már dolgoztunk együtt a Bethlenben, ami általa készített Móricz-regény-adaptáció, és tudtam, hogy van érzéke, kedve az ilyesmihez. Nem kifejezetten drámai, de mégis nagyon teátrális érzék ez.

 - A kórus mit keres a mai színházban?

- Ez jellegzetesen závadás. Jól használja ezt az eszközt, a közösség véleménye fogalmazódik meg általa, ami nagyon érdekel bennünket. Az, ahogyan Závada véleményez, az bizonyos fajta írástechnika, az fontos megfogalmazást eredményez. Már stílusában meghatároz. A testbeszéd kiemelt szerepe mellett fontos a kórus használata is. Az is kiderül a kórus közbeiktatása által, hogy gyakran nem ugyanúgy mondunk el egy történetet, másképp emlékszünk, mindenki fejében máshogy alakul. A német romantika óta kérdés, ha nem az Isten irányítja a sorsot, akkor ki az. Megkérdőjeleződik a transzcendencia. A kórus ilyen alkalmazása nem rendezői modor, hanem magának a világnak többfele olvasása, egy történetbe való ki-bejárás.

- Mennyire érdekes ma Jadvigának és környezetének a története?

-  A Jadviga párnája a nyolcvanas évek jelentős műve. Závada összes gondolata mai ember gondolata, jellegzetesen mai ember írása. Ugyanaz a többpólúsúság jelenik meg benne, mint amiben ma élünk. Mindenki beleír Ondris naplójába, Jadviga is, Misó is, véleményezik egymást, nem tudni, hol van az igazság. Ez jellemzően mai attitűd, ahogy például Füst Milán A feleségem története című regényében is megjelenik. Nem öncélú gesztus ez a fajta történetmesélés.

- Hogyan találtak egymásra a Jadviga párnája alkotói?

- A szereposztásnál az volt az elsődleges szempont, kinek mi áll jól. Eredetileg az Új Színházban terveztük, de ott már nem tudott létrejönni, de azért néhány színészt megtartottunk az eredeti szereposztásból is, Takács Katalint, Gáspár Sándort például. A tervezők, a zeneszerző, a koreográfus, a dramaturg is ugyanazok, hiszen velük már korábban kialakult valamiféle együttgondolkodás. Ha a munkatársakkal sok közös pont van, akkor az segítség a munka során. Nem véletlenszerűen összeválogatott alkalmi társulat ez tehát, hanem olyanok, akikkel jól tudunk együtt dolgozni, természetesen a kiváló színészeket is beleértve.

- A Belvárosi Színházat, az Orlai Produkciós Iroda fő játszóhelyét színvonalas szórakoztató színházként tartják számon. Hogy kerül ide a Jadviga párnája

- Aki elolvasta a regényt, azt azért fogja érdekelni, még ha tisztában is lesz azzal, milyen kellemetlen történet. Hallatlan gazdagsággal ábrázolja az emberi lelket, és nem kedvesen, hepiendesen, melodramatikusan, hanem ennél áttételesebben, bonyolultabban. És biztos lesz a nézők közt, aki nem olvasta, aki hallomásból valami idealizált képet alakított ki a regényről magában, azt meg azért fogja érdekelni. Orlai Tibor szerintem tudatában van annak, hogy ez az előadás akár megosztó is lehet - de az a nagy történet van benne, amire mindnyájan kíváncsiak szoktunk lenni.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház hír

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház hír

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Színház magazin

Mecénás és mészégető – Báró Kemény János, a Jóság Embere

Kemény János amerikai állampolgárként született 1903-ban, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A két világháború között marosvécsi birtokán szervezte meg a helikoni közösséget, amely a jobb- és baloldali erdélyi írók közös parlamentje volt. Báró Kemény János a hídember szerepét töltötte be az erdélyi szellemi életben. Saját vagyonából mentette meg a csődtől a kolozsvári színházat, Horthytól Corvin-koszorút kapott, majd a holokauszt idején az ő támogatásával jött létre a Zsidó Színház Kolozsvárott. Menekítette az üldözötteket. A háború után alapító mecénása lett a marosvásárhelyi teátrumnak, innen aztán politikai okokból kirúgták. A báró mészégetőként dolgozott a kommunista diktatúrában. Drámai kelet-európai sorsáról több kötetes önéletrajzi sorozatot tervezett, de ez is csak torzó maradt.
Színház ajánló

Ady Endre és Jordán Tamás találkozása a Pinceszínházban

Kihirdette új évadának bemutatóit a Pinceszínház: Jordán Tamás Ady-estje mellett vígjátékokkal és beszélgetéssorozattal is várják a nézőket.