Immár hagyományosan a Rózsavölgyi Szalonban adták át a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – alapított. Először 2019-ben díjaztak kortárs magyar szerzőket. Az idei a hetedik alkalom. A díjat odaítélő „Alapítvány a kortárs magyar drámákért” kuratóriumának tagjai – Csizmadia Tibor rendező, Lőkös Ildikó dramaturg, Nánay István kritikus, Németh Gábor író – és elnöke, Radnóti Zsuzsa döntése alapján a 2025-ös Kortárs Magyar Dráma-díjat Jánossy Lajos és Máté Gábor nyerte el Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényének Itt élet című színpadi adaptációjáért. A Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját Solt Róbert, Fullajtár Andrea és Borgula András vehette át A Tíz hónap Babilon-ügy című előadás szövegkönyvéért, Galló Olga memoárkötetének dramatizálásáért és megvalósításáért. Lőrinczy Attila drámaíró, műfordító, dramaturg, illetve Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője méltatta a díjazottakat.

Németh Gábor és Radnóti Zsuzsa a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóünnepségén a Rózsavölgyi Szalonban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Radnóti Zsuzsa, a díj alapítója így fogalmazott: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte:

Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében.

Hozzátette: „Széttöredezett a világ, nem lep meg, hogy mozaikokból áll össze a színházirodalom is. Sokszor megesik, hogy társulatok hoznak létre előadásszövegeket, és színdarab lesz belőlük aktuális társadalmi hatással. Az alapítvánnyal az volt a célom, hogy olyan darabokat – íróikat, létrehozóikat – támogassak, amelyek jelenre ható társadalmi, történelmi folyamatokat tudnak megfogalmazni, felszínre hozni. Nagyon szeretném, ha ez a díj egy jelzés is lenne arra, hogy a színpadon ne vesszen el a szöveg értelmező primátusa.”

Máté Gábor és Jánossy Lajos a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóünnepségén a Rózsavölgyi Szalonban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. A kurátorok vetették föl, hogy Örkény szellemiségének valamilyen módon jelen kell lennie. 1967. február 24-én volt a Tóték ősbemutatója a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében. Ezzel a premierrel indult el Örkény István drámaírói és színpadi sikereinek több mint egy évtizedes nagy korszaka. Parti Nagy Lajos mondta a Tótékról:

„Ezt a közös tudást keressük minden évben kurátortársaimmal együtt döntéshozatalaink alkalmával a legújabban született kortárs drámáinkban” – mondta Radnóti Zsuzsa.

Itt élet

A 2025-ös Kortárs Magyar Dráma-díjat Jánossy Lajosnak és Máté Gábornak ítélték oda Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényének Itt élet című színpadi adaptációjáért, amelyet a Katona József Színház mutatott be. Lőrinczy Attila drámaíró, műfordító, dramaturg laudációjában hangsúlyozta: „Az adaptált mű mindig kényszeres összehasonlítások tárgya lesz, ezt csak akkor lehet elkerülni – és akkor sem mindenkinél –, ha a rendező értő szeretettel, de radikálisan nyúl a prózai alapokhoz, ahogyan ez alkalommal történt, a regényírónak pedig el kell viselnie, hogy a szövege szükségképp csak ez előadás fele, fel kell dolgoznia, hogy úgy érzi, minden megváltozott. Ez mindkét oldalról önfegyelmet és nagyvonalúságot igénylő lelki- és szakmunka, hogy úgy mondjam: a kultúremberség próbatétele. Bizton állíthatom, hogy ők ketten gavallérosan kiállták ezt a próbát.”

Szirtes Ági és Elek Ferenc az Itt élet című előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

A Tíz hónap Babilon-ügy

A Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját Solt Róbert, Fullajtár Andrea és Borgula András nyerte el a Gólem Színházban futó A Tíz hónap Babilon-ügy című előadás szövegkönyvéért, Galló Olga memoárkötetének dramatizálásáért és megvalósításáért. Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője méltatta őket. Beszédében kiemelte: „A Gólem előadása valójában két nagy történetet beszél el: az egyik a deportálásnak, a hazavesztésnek, a fogságnak, a túlélésnek, sőt embernek maradásnak és a megmenekülésnek a története. A másik az előadás voltaképpeni kerete, a napló megírásának és ki nem adásának a története. Küzdelem ez is, nem a puszta fizikai életért, hanem az írásért és a nyilvánosságért. Az élet méltóságáért. A fény és a fókusz hol a sötét negyvenes éveken van, hol pedig a hetvenes évek szürke szélmalomharcán. Erős, éles váltásokkal lépkedünk a múlt szintjei között…”

Fullajtár Andrea A Tíz hónap Bablion-ügy című előadásban (Fotó/Forrás: Gólem Színház)

A díjátadó után Seres Gerda újságíró – az ünnepség moderátora – vezetésével kerekasztal-beszélgetés zajlott a díjazottak részvételével.

Fullajtár Andrea sajnos nem tudott jelen lenni az eseményen, A Tíz hónap Babilon-ügyről a dramaturg Solti Róbert és a rendező Borgula András beszéltek. A monodráma alapvetően Fullajtár Andrea nagymamájának, Galló Olgának lágernaplójából született meg. Solt Róbert kiemelte, rengeteg munkával járt a szövegkönyv létrehozása, mert a napló mellé Galló Olga levelezéseit is fel kellett dolgozni. A dramaturg hangsúlyozta, sokat segített, hogy Fullajtár Andreának nagy tapasztalata van a monodrámák terén. A kérdésre, mi egy rendező feladata egy monodráma során, Borgula András úgy válaszolt:

Szerinte egyfelől kevés dolga van ilyenkor a rendezőnek, másfelől a legmegfelelőbb pillanatban kell árnyalatnyit alakítani a születő előadáson. „Úgy kell jelen lenni, mint egy nindzsa, aki a sötétben állva egyszer csak egy óvatos kardcsapással változtat a dolgokon.” Borgula András szerint a legfontosabb az volt, hogy valami olyat hozzanak létre, amin a kemény téma, a holokauszt ellenére is lehet nevetni.

Az Itt élet szövegének megszületéséről Máté Gábor azt mondta, valahol nehéz volt együtt dolgozni a szerzővel, mert bármilyen ötletet, variációt küldött, Jánossy Lajos mindig pozitívan reagált, és semmilyen kritikával nem illette az adaptáló rendező munkáját. Jánossy úgy tekintett a könyvére mint nyersanyagra, ebből adódóan tanulásként élte meg a folyamatot, és büszke rá, amikor az egyik jelenet megírására csak annyit reagált Máté Gábor, hogy „Na!” – ezt a vállveregetést semmiért nem cserélném el – fogalmazott Jánossy Lajos.

Máté Gábor, Jánossy Lajos, Seres Gerda, Solt Róbert és Borgula András a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóünnepségén a Rózsavölgyi Szalonban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Fejléckép: A Kortárs Magyar Dráma-díj 2025-ös díjazottjai és közreműködői (fotó: Szkárossy Zsuzsa)