- Ennek az élveboncolásnak te voltál az első alanya. Volt bármi fogalmad arról, hogy milyen is lesz az előadás?

- Nem, semmi fogalmam nem volt róla. Emlékszem, a Kamrába mentünk át, Máté Gábor ott húzta ki a nevet. Körbeálltuk Gábort - nem volt ott mindenki, de a többség igen. Arra emlékszem, hogy kihúzott egy nevet és megláttam egy J betűt. Eléggé csendben voltam végig, nagyon lapítottam, valahogy tényleg benne volt a levegőben, hogy én leszek.

- Máté Gábor azt mondta, nagyon szerencsésen jött ki a sorsolás, mert addig te éltél a legtöbbet. Mit jelent ez, az időhatározón túl?

- Én vagyok a legidősebb a lányok közül, sőt majdnem az osztályban is, egyedül Mészáros Máté idősebb nálam. Amikor a főiskolára bekerültem, már volt egy házasságom, tizenhat éves koromtól stúdióztam Nyíregyházán, Verebes István volt akkor az igazgató, utána jött az Új Színház. Sok minden történt velem, tényleg. A többiekhez viszonyítva lehet, hogy sokat éltem, de igazából azt sem tudtam, mi történik velem.

- Hogy élted meg az előadást?

- Rengeteget tanultam magamról, ahogy szerintem mindenki. Talán olyanoknak is hasznos lenne, akik nem színészek, csak vannak feldolgozatlan problémáik.

- A te előadásod 2007-ben volt. Azóta sok minden történt, például született egy gyereked, például már nem vagy az Örkényben, de már Egerben sem.

- Akkor jöttem el az Örkény Színházból, utána öt évet voltam Egerben, aztán megszületett a gyerekem és közben átszerződtem a Vígbe.

- Ezek külön-külön is jelentős változások. Ha most te lennél a soros, nagyon más lenne az előadás?

- Igen, nagyon. Egyébként nagyon örülök, hogy túl vagyok rajta. Most már annyi minden van, hogy nem tudom, mire fókuszálnék. Egyébként sokat lágyultam azóta, sokat értem, sokat visszavettem a harciasságomból. Akkor például kaktuszt kaptam a premieren. Nagyon tüskés vagyok, voltam, szerintem most már annyira nem.

- Idén Száraz Dénes lesz terítéken. Ő ki szerinted? Nem kell lelőni semmi poént, elég egy mondat, egy jellemző tulajdonság. Persze az is kérdés, hogy milyen lesz az az előadás, amiben nincs benne akiről szól.

- Számomra mindig olyan valaki volt, akinek jó a közelében lenni, jó a kisugárzása, soha nem éreztem benne semmi rosszat, még legzaklatottabb időszakaiban sem. Önazonos ember, ami a szívén, az a száján.

- Végigcsinálod?

- A tizennégy évet? Én végig.