Színház

Jaskó Bálint: "A kérdéseim egyre pontosabbak"

2016.03.30. 08:36
Ajánlom
Különleges, a színészek rendkívüli összhangjára épülő Hamlet-előadás készül a Pinceszínházban Horgas Ádám rendezésében. A csapat összecsiszolódásán és a Shakespeare-műben rejlő humorforráson túl arról is kérdeztük a címszerepet alakító Jaskó Bálintot, hogyan éli meg a szabadúszó létet és elsősorban minek igyekszik megfelelni a pályán.

- A Hamletre készültök – hogyan fogadtad a felkérést, mit jelent egy férfiszínész számára ez a szerep?

- Horgas Ádám azzal az ötlettel keresett meg, hogy az előadásban négy színész alakítaná a Hamlet összes szerepét, amiben rám is számítana. Az csak a próbák elején derült ki, hogy a címszereplő nem változna, úgyhogy ekkor gondoltam bele, hogy ez bizony Hamlet szerepe, ami egy rendkívül terhelt karakter, sok elvárás rakódott rá az elmúlt évszázadok során. Ennek súlyát időnként én is érzem, máskor viszont felszabadító próbálni, amihez az is hozzájárul, hogy a mi előadásunk tudatosan szakít a meglévő játszási hagyományokkal és sokkal inkább a darabban rejlő humort igyekszik kidomborítani.

Jaskó Bálint

Jaskó Bálint (Fotó/Forrás: Somfai Sándor / Pinceszínház)

- A Hamlet kapcsán mégis inkább tragédiára gondolunk. Mitől lehet érvényes egy vígjátéki verzió?

- A tragikus végkifejlet megmarad, ezen természetesen a mi előadásunk se változtat. Ami más, az egyrészt a forma, másrészt az általunk megfogalmazott világlátás. Leginkább az északi filmek jutnak róla az eszembe, amik gyakran valami nagyon súlyos, mély emberi dologról szólnak, de mégsem érzelmesen mesélik ezt el, hanem felsejlik valami sajátos humor, ami segít távolabbról szemlélni a helyzeteket. Egy pillanatra elfelejtjük, hogy miben vagyunk, aztán újra ott találjuk magunkat a kellős közepén – a mi előadásunk is ezzel játszik. Egy darabig nagyon könnyűnek tűnik minden, majd hirtelen ránk szakad a valóság súlya. Ezt a gyors idegpályamodellt igyekszünk lekövetni.

- Miben lesz még más ez a Hamlet?

- Az előadás színház a színházban szituációra épül: egy színtársulat meséli el Fortinbras-nak, mi történt, mielőtt új uralkodóként bevonult Dániába. Ettől már az elején idézőjelbe tesszük Hamletet, hiszen lényegében egy színész játssza el őt. Nem az egész darabot adjuk elő, hanem a fontos helyzeteket ragadjuk ki, és mivel a többi színész folyamatosan más bőrébe bújik, így annak is érdekes üzenete van, hogy ki melyik szerepeket alakítja. Ez újabb rétegeit bonthatja ki a történetnek.

- Négyen lesztek a színpadon – ahhoz, hogy ez a rendezői elképzelés megvalósuljon hallatlan összhangra van szükség. Hogyan hangolódtatok egymásra?

- Most először dolgozom együtt a többiekkel és szerencsére már az elején jó hangulat alakult ki. A próbák során erősen építünk az improvizációra, sok ötletünk születik közösen. Három hete tart a munka, és mostanra megismertük egymást, kialakult egy közös nyelvünk, de közben megmaradt a kíváncsiságunk a másik felé, ami nagyon jó. A játék közben folyamatosan segítenünk kell egymásnak, gyorsan kell reagálni a felmerülő problémákra, ami nagyon jól összehozza az embereket egymással. Tűpontosnak kell lennünk, mindenkinek ugrásra készen kell állnia. Olyan ez, mintha egyszerre lennénk a zenekari árokban mint zenészek, a színpadon mint színészek és a takarásban mint öltöztetők és díszítők.

Hamlet

Hamlet (Fotó/Forrás: Pinceszínház)

- Korábban a Kerekasztal Társulás Hamlet–Bosszú című színházi nevelési előadásában találkoztál már a darabbal – mit tudsz hasznosítani ebből a munkából?

- A Bosszúban másfajta szempontrendszer alapján közelítettük meg a történetet. Izgalmas élmény, ahogy az akkori tudásom összeér a jelenlegi felismerésekkel, ettől pedig még teljesebb, még gazdagabb lesz a szerepem is. Emellett nagy öröm újra ezzel a szöveggel dolgozni, folyamatosan meglep Nádasdy Ádám fordítói leleménye.

- Ez lesz az első előadásod a Pinceszínházban, emellett jelenleg négy-öt helyen is játszol az országban. Korábbi társulatodat, a KOMA-t hét év után hagytad ott. Azóta megtaláltad a számításaidat a szabadúszó létben?

- Bár társulatban létezni nagyon jó dolog, hiszen közelről megismerheted azokat az embereket, akikkel együtt dolgozol, és kialakul egyfajta együttgondolkodás, ami révén sok lépést át lehet ugrani egy munka kezdetén, egy idő után mégis szűkössé tud válni egy ilyen felállás, ha mindenki ugyanazokban a sémákban kezd el gondolkodni. Miután több társamhoz hasonlóan eljöttem a KOMA-tól, sok új élmény ért, új embereket ismerhettem meg, ami nagyon inspirálóan hatott rám. Egy-egy munka alkalmával lehetőségünk van újrafogalmazni magunkat, új nézőpontokból vizsgálódni. Az elmúlt időszakot számomra ez a változatosság jellemezte, de mostanában úgy érzem, hogy kezd egy kicsit sok lenni, nehéz folyamatosan váltani és mindenhol teljes valómmal jelen lenni. Most már talán el tudnám képzelni, hogy újra egy helyen legyek és ott kezdjek el felépíteni valamit.

- Korábban azt nyilatkoztad, hogy mivel nem jártál Színművészetire, ezért van némi hátrányod a kapcsolatépítés terén. Hogy érzed, a sok helyen történő megmutatkozás révén sikerült valamennyit ledolgoznod a lemaradásból az elmúlt időszakban?

- Ez olyan dolog, amiben az ember sosem lehet biztos. Színészként, főleg ha szabadúszó valaki, hiányzik a biztonságérzet, míg a kiszolgáltatottság igen jelentős. Ez függő rendszer: hívnak vagy nem hívnak. A kérdés, hogy nekem mit kell megtennem ezért, elég-e, ha becsülettel elvégzem a dolgomat vagy időnként fel kell emelnem a telefont. Néha azt érzem, hogy talán többet kéne tennem. Valóban kimaradt az életemből az a négy-öt év, amikor az ember megismeri a korosztályát és a tanárait, ami által sokkal nagyobb rálátása lesz a pályára. Az én esetemben a KOMA volt a tanulóidőszak, az ismerkedési szakasz pedig hosszabbra nyúlt, és egészen a mai napig tart.

A Hamlet stábja

A Hamlet stábja (Fotó/Forrás: Pinceszínház)

- Mi lenne számodra a legmegnyugtatóbb helyzet? Hová szeretnél eljutni a következő években?

- Most már tíz éve annak, hogy elindult a KOMA, ami egy komplett időszaka volt az életemnek. Ezt követte azután egy számvetés, hogy hol tartok és merre induljak tovább. Sosem gondolkodtam abban, hogy ezzel vagy azzal a színésszel, rendezővel szeretnék dolgozni – mindig a feladat érdekel, amit igyekszem a legjobb tudásom szerint megoldani. Ha kétségek gyötörnek, ezek valószínűleg akkor is megmaradnának, ha nagyobb ismertségre tennék szert, ezért elsősorban azon dolgozom, hogy saját magamban legyek egyre biztosabb. Ehhez olyan tapasztalatokra van szükségem, amelyekben sikerült megfelelnem a saját elvárásaimnak.

- Gyakran veszel részt színházi nevelési produkciókban. Ezek az előadások mennyit alakítanak rajtad? Te is felteszed magadnak az ott elhangzó kérdéseket?

- Mivel ezek az előadások a folyamatos kérdésfeltevésről szólnak, egy idő után óhatatlanul is észrevettem magamon, hogy a saját életemmel kapcsolatban is egyre gyakrabban teszek fel hasonló kérdéseket. Kialakult bennem a problémák megközelítésében egyfajta rendszerezett gondolkodás. Egy-egy ilyen munka révén megtanuljuk, hogy az emberi helyzetekre különböző helyekről nézzünk rá és gondolkodjunk el azokon. Ezáltal folyamatosan válaszokat is generálunk magunkban. Úgy érzem, ha a válaszaim nem is minden esetben, de a kérdéseim egyre pontosabbak. Az pedig a színház csodája, hogy mindez nem csupán elméleti fejtegetés marad, hanem elemi szinten képes beépülni az ember személyiségébe.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a PORT.hu felületén!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Vizuál

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Színház gyász

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.
Színház ajánló

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.
Színház interjú

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.