Színház

Játékok Csehovval

2016.11.22. 11:53
Ajánlom
Ismét bebizonyosodott, hogy Csehov elnyűhetetlen, szövegei, alakjai mindent kibírnak, túlélnek. Kritikusunk három előadást foglalt össze.

Sirály

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

Valószínűleg kajánkodással kezdeném, ha nem láttam volna a marosvásárhelyi Spectrum Színház remek előadásában Matei Visnec Sirály-parafrázisát (Nyina, avagy a kitömött sirályok törékenységéről) a Thália határon túli fesztiválján. Az a darab meggyőzött arról, hogy olykor értelmesen és az eredetihez méltó színvonalon is tovább lehet gondolni egy Csehov-drámát. De azok az előadások, amelyekről most beszámolok, inkább azt a gyanúmat támogatták, hogy Csehov egyáltalán nem véletlenül választotta hősei életéből éppen azokat a jeleneteket, amelyeket megírt, míg más elképzelhető epizódokat elhagyott.

ATI 6143

ATI 6143 (Fotó/Forrás: Janics Attila)

Az orosz Agatha Christie-ként is emlegetett Borisz Akunyinnak persze nem is ambíciója a továbbgondolás, az elemzés, az értelmezés. Ő a maga műfajához veszi alapanyagnak a Sirály sztoriját. Nagyjából ugyanúgy bánik (el) Csehovval, ahogyan a musical (vagy régebben az opera) szerzők tették a klasszikusokkal. Az öngyilkosságból gyilkosságot csinál, és máris kezdődhet a krimi. Más kérdés, hogy ehhez miért kell eljátszatni nagyjából az eredeti teljes utolsó felvonást. Ám ez most nem feltétlen költői kérdés. Azon túl egy egész felvonás megírását megspórolja, a szerző talán nem számít arra, hogy nézői mind betéve tudják az orosz drámairodalom alapművét. Bölcs prakticizmus. Előzékenyen föltálalja mindazt, amire azután célozni, utalni, emlékeztetni akar. A mélyebben szántani akaró továbbgondolók, mint a későbbiekben látni fogjuk, ehhez nem mindig veszik a fáradságot.

Borisz Akunyin műve így tulajdonképpen csak a szünet után kezdődik. Dorn doktor megállapítja, hogy a szomszéd szobában nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. Kosztya nem maga végzett magával, hanem valaki megölte. Természetesen a jelenlévők közül. És hozzá is lát... de nem a nyomozáshoz, hanem a megfejtéshez. Hercule Poirot-vá változik, és előadja az ügy megoldásait. Éppen annyit, ahányan vannak. Mindegyikük lehetett a gyilkos, Akunyin mindegyiküknek talál megfelelő indítékot is a történetben, és a gyilkosságot mindegyikük vállalja is. Legföljebb az indoklás néha éppoly erőltetett agyalmány, mint egyik-másik fáradtabb Agatha Christie-történeté.

ATI 6122

ATI 6122 (Fotó/Forrás: Janics Attila)

Szabó K. István rendezésében az előadás jól pereg, Gáspár Tibor meggyőzően vezeti le a különböző variánsokat, Horváth László Attila ezúttal sem mulasztja el, hogy eredeti figurát varázsoljon a színre, ezúttal a tolókocsis Szorinból, Rusznák Adrienn pedig egy igazi Sirály-előadáshoz is méltóan finom, törékeny, érzékeny Nyinát alakít. Pregitzer Fruzsina utálatos Arkagyinája is megmarad a néző emlékezetében – egy ideig legalábbis.

Nappalok és éjszakák

Jászai Mari Színház, Tatabánya

Kajánságra inkább Kiss Csaba Sirály-verziója, ahogyan a színlapon szerepel: sirály-játéka ingerelt. Ő szó szerint tovább indult a történetben. Pontosabban a totálisan semmit mondó Nappalok és éjszakák cím alatt kipótolta azt. Megírta azt, amit Csehov kihagyott, illetve néhány mondattal elintézett a darab negyedik felvonásában. Megpróbálta elképzelni, jelenetekké írni mindazt, amiről Kosztya és Nyina szavaival vázlatosan tudósít a szerző. Az így keletkező mű arról győz meg, hogy Csehov tudta, mit csinál, amikor mindezt elhagyta. Nyina megérkezik a fogadóba, amelyet Trigorin ajánlott neki, és üzen a férfinak. Ám a cédulát az asszony kapja meg. Logikus lehetőség, és mindenképpen alkalmas kiindulás egy habkönnyű vígjátékhoz, bohózathoz, amely akár jó is lehetne. Ám Kiss Csaba legföljebb abban az értelemben kívánna bohózatot írni, amilyenben Csehov annak tekintette darabjait. Csak hát ahhoz csehovi formátum kellene. De az nincsen, mint ahogyan nincsen bergmani formátum jelen a Nemzetiben bemutatott másik munkájában, a Szenvedély címűben, amelyet a nagy filmrendező nyomán követett el. Így a végeredmény bohózatnak súlyos, mélyen szántó alkotásnak felszínes.

14560025 795746593861916 687568131515582554 o

14560025 795746593861916 687568131515582554 o (Fotó/Forrás: Prokl Violetta)

Safranek Zita eleinte vázlatos és mégis túlsúlyos, majd semmitmondó, a lepusztultságot ürességgel pótló díszlete is csak fokozza a zavart. Nyina ugyanis miután nem tudja fizetni a panziót, beköltözik a színházba, ahol Trigorin darabját próbálják. Ezt jelezné a semmi, a puszta játéktér. De a stúdió semleges tere nem annyira színházszerű, hogy felkeltse a „színház a színházban” érzetét. Amúgy sem könnyű eldönteni, vajon elvont példázatnak vagy félrecsúszott naturalizmusnak lássuk a művet. Györgyi Anna Arkagyina-alakítása a kivétel. Természetesen Miskolcról hozza a figurát az ugyancsak Kiss Csaba rendezte Sirályból, de itt talán még jobban érvényesül az asszony erőszakossága, érzéketlen önzése, metsző iróniája, amivel a nála gyengébb jellemeket (le)kezeli. Persze ez az Arkagyina egyszerűbb jellem is, mint az igazi. Trokán Anna a főszerepet nagy átéléssel, igazi szenvedéssel adja, kidolgozza a kiszolgáltatottság, a megalázottság sok árnyalatát, együtt lehet vele érezni, sőt nagyon lehet szánni. Ám a szöveg fölé nem emelkedhet. Crespo Rodrigo fakó Trigorin – a jellegtelen jellemet érdektelenné is teszi – és Mikola Gergő Trepljovja sem érdekesebb.

14615612 795746570528585 3067895764706255110 o

14615612 795746570528585 3067895764706255110 o (Fotó/Forrás: Prokl Violetta)

Csehov

Trafó, Budapest

A Trafóban Ördög Tamás évek óta folyó, klasszikus darabokat leegyszerűsítő, külsődleges eszközökkel felszínesen a színészekre szabó, csuda modernnek látszó, ám rettentően üres sorozatát folytatja most Csehov címmel. Bár néhány újítással. Az egyik, hogy ezúttal nem egy darabot forgat ki eredeti alakjából, hanem többet is. Nagyjából egy darabbá gyúrja a Sirályt, a Három nővért, a Cseresznyéskertet, utal az Ivanovra, a Ványa bácsira, még a Platonov is fölfedezhető. Néhol szellemesek is a szökellések, összevonások. A Csehovban járatosabb, mondjuk így, sokat látott néző számára egy darabig szórakoztató fölfedezni, melyik mondat honnan van. Ám e játék mélyebb értelmét, célját ezúttal éppoly kevéssé értem, mint Ördög Tamás korábbi dolgozataiban. Egy másik újítását még kevésbé tudom értelmezni. Annak célját, hogy a színészek saját nevükön szerepelnek, sőt talán egyéb adataikként is a magukét mondják be, még érteni vélem. Túlságosan is. Éppen ezért nem érzem ezt az eljárást igazán érdekesnek. Annyit tudok kiolvasni belőle, hogy szánkba rágják: róluk van szó. De igazi személyességet ez a módszer nem teremt, sőt még jobban elidegenít.

pzs 0999

pzs 0999 (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Hiszen a színész akkor is játszik, amikor azt játssza, hogy nem játszik, vagy azt játssza, hogy önmagát játssza.

Attól még nem lesz személyesebb, ha hagyományosabb átélés vagy újszerűbb értelmezés helyett bemutatkozik és megadja az adatait, mintha bíróságon vagy rendőrségi kihallgatáson lenne. Tartalomnak ez szerintem kevés.

De attól sem lettem okosabb, hogy a rendező most fölhagyott e bevett gyakorlatával: a Trafó nagytermének stúdiótérré alakított porondján a színészek egyszer csak fölveszik (visszaveszik?) darabbeli nevüket. Azt meg puszta fontoskodásnak érzem, hogy a Sirály Másáját átkereszteli Tányának, bizonyára azért, hogy össze ne keverjük a Három nővér Másájával. Pedig ha már játék, lehetne olyan merész, hogy inkább rájátszik a két figurában föllelhető közös vonásokra, melyek bőven akadnának.

pzs 1281

pzs 1281 (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

A két játéktér elkülönítésével, a nézők átköltöztetésével pedig végképp nem tudok mit kezdeni. A színpadon fölépített stúdió ugyanis ma már hagyományosnak számító üres tér. A mögötte maradó terület meg éppúgy üres, csak keskenyebb, és nem éppen tetszetős háttér a másik nézőtér állványzata. Ha már két tér van, annak több értelmét látnám, ha az első rész a megszokott helyen, a stúdióban lenne, a másodikra meg a teljes nagyterem szolgálhatna. Ez esetben persze nem szegényíteni, hanem dúsítani kellene a második szakaszt. Így talán tartalommal is meg lehetne tölteni.

Az most is bebizonyosodik, hogy Csehov elnyűhetetlen, szövegei, alakjai mindent kibírnak, túlélnek, eredetiségük, igazságuk minden kifacsaráson, átforgatáson, egyszerűsítésen és túlbonyolításon átsüt, átszivárog. Az eredeti valamelyest betölti az űrt, amelyet a rendezés teremt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Minden dunaújvárosi egészségügyi dolgozó ingyen járhat a helyi színházba a következő évadban

„Most ők vannak értünk, akkor mi leszünk értük” – jelentette be Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója. Áprilisban is folytatják virtuális színházi programjukat.
Színház interjú

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Színház videó

Társulati versmondás-kihívást indított a Jászai Mari Színház

A Jászai Mari Színház szolidaritási akciója a munkájukat és jövedelmüket vesztett színházi dolgozókra hívja fel a figyelmet, illetve azokra az adománygyűjtő tevékenységekre, amelyek kifejezetten a színházi dolgozók megsegítését tűzték ki célul.
Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.