Színház

JeruVille, a szabad konténerváros

2011.08.25. 16:51
Ajánlom
A JeruVille egy Németországból indult ifjúsági projekt, amely egy virtuális várost felépítve és azt belakva mesél egy határtalan világról, amelyben a nemzeti hovatartozás, a bőrszín, a családi háttér és a vallás ismeretlen előítéletek.

JeruVille lakói időről időre kilépnek a virtualitásból, hogy személyesen is megosszák vágyaikat, álmaikat és legendáikat egy-egy város érdeklődő közönségével. A budapesti társulat tagjai, mintegy harminc 15-25 éves, harmadik országbeli bevándorló és helyi fiatal, akiknek valójában még közös nyelvük sincs, mégis megértik egymást és együtt játszanak színházat.

JeruVille - amelynek neve nem véletlenül utal a soknemzetiségű és sokvallású Jeruzsálemre - eddig kétszer, 2009-ben és 2010-ben mutatkozott be a Schauspiel Düsseldorf előtt felépített konténervárosban, ahol az előadásban részt vevő fiatalok víziói elevenedtek meg egy olyan világról, amelyben a nemzeti hovatartozás, a bőrszín, a családi háttér és a vallás ismeretlen előítéletek A JeruVille1-ben a multikulturális világban a fiatalok életérzése, a jelent és a jövő lehetőségeit érintő kérdések voltak a központi téma, a JeruVille2-ben a generációk közötti különbségek és a köztük élő kommunikáció került színre, beleértve az internet virtuális világát is.

A JeruVille3-ban a neten megélt szabadságról és korunk digitális forradalmáról lesz szó, nem véletlen, hogy a szereplők keresése a Facebookon kezdődött. Az eredeti elgondolás szerint JeruVille, ez a virtuális város sokszínű világunk legfiatalabb nemzedékének otthona. Lakói, a jeruVille-iek kritikusan szemlélik környezetüket és megosztják egymással, amit róla gondolnak. Néha azonban kapcsolatba szeretnének kerülni a valódi világgal, hogy megfigyeljék, hírt adjanak róla és hátrahagyjanak valamit az itt élőknek.

Az előadás tizenöt hajókonténerben zajlik - egymástól független, mégis egymással összekapcsolt terekben. A közönség pedig maga döntheti el, milyen sorrendben nézi meg a jeleneteket, amelyek valós, konkrét tapasztalatokon alapulnak és élnek az internet adta lehetőségekkel is. A valós életben a konténer a mobilitás és a globalizáció szimbóluma: állandó mozgásban van, áruval megrakodva rója végtelen útjait a világban. Üresen és röghöz kötve viszont kiváló díszletet nyújt egy szabadtéri színházi projekthez, amelyben szabadon áramolhatnak az ötletek és a gondolatok: tükrözik egy város sokszínűségét és a városlakók életének ezerféle történetét. A konténerek között sétálva a nézők egyszerre leshetnek be JeruVille lakóinak mikrovilágába és az internet segítségével a város virtuális életébe is.

A jelenetek interjúk, Facebook-bejegyzések felhasználásával, a karakterek improvizációkból születtek, így az előadásban szereplő fiatalok felfogását, nézőpontját tükrözik. A budapesti előadás igazi csapatmunka eredménye. Az előadók Budapesten élnek, de más-más nemzetiségűek, más a szociális és kulturális hátterük. A résztvevő fiatalok között vannak, akik Pakisztánból, Nigériából, Egyiptomból, Peruból, Törökországból vagy Afganisztánból származnak, és vannak köztük anyaországi és határon túli magyarok is. Ez az interkulturális csoport a szabadság, a határátlépések és a mobilitás generációja, amely kíváncsi más kultúrákra és az ismeretlenre. Az előadás nagy része magyarul zajlik, mivel azonban a jeruVille-iek közül többen a harmadik világ országaiból származnak, ők angolul vagy más nyelven is megszólalnak. Mégis értik egymást és a közönség is érti őket.

Petra Lammers rendező beszámolója szerint a darabbeli karaktereket a fiatalokkal beszélgetve, az ő saját tapasztalataikat felhasználva alakították ki, majd - akárcsak a német szereplők -, a magyar résztvevők is saját, jeruville-es Facebook-profilt kaptak. Mint a csütörtöki próbákból kiderült, Fatimét például zavarja a magyar társadalom depresszióra való erős hajlama, ezért külföldre készül, hacsak a nézők meg nem győzik érveikkel a maradásról; a fiatal lány az előadásban maga dönthet. Philip, egy nigériai szülőktől származó, de Budapesten felnőtt fiatal az MTI-nek elmondta, a JeruVille-ben azt kell majd bemutatnia, hogyan tájékozódik egy frissen Magyarországra érkezett külföldi, míg a hat éve Pakisztánból betelepült Cazaib egy rádiós-rappert alakít, aki számaiban - akárcsak ő maga a produkcióban - őszintén elmondhatja gondolatait. Arra a kérdésre, hogy a magyar társadalom mennyire befogadó a távoli országokból érkezettek irányába, mindkét fiatal vegyes tapasztalatokról számolt be. Mint elmondták, az iskolában tudják kezelni a helyzetet, de az utcán néha veszélyes helyzetek adódhatnak számukra a bőrfejűek miatt.

A produkció Kanizsai-Nagy Dorottya, a Református Egyház Menekültmissziója vezetőjének kezdeményezésére, az Európai Integrációs Alap jelentős mértékű finanszírozásában érkezett Budapestre, és illeszkedik a szervezet komplex, beilleszkedést és életkezdést segítő projektjeibe, amely iskolai integrációs programot és lakhatási programot jelent, valamint egy, a menekült nők munkaerő-piaci integrációját szolgáló kezdeményezést. A budapesti installációs performansz első előadására szeptember 2-án 18:30-kor kerül sor a XI. kerületi Egyetemisták parkjában, a további előadások szeptember 3-án, 4-én, 9-én, 10-én és 11-én szintén 18:30-tól láthatók, és ingyenesek. A produkcióba Skype-on keresztül a tavalyi düsseldorfi csapat is bekapcsolódik, élő multimédiás hidat alkotva kultúrák és a fiatal alkotók között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.