Színház

Jóembert keresünk: A nagy kérdés

2013.01.26. 06:58
Ajánlom
Ki jóember és ki rossz? Valójában nem tudom, érzéketlenné váltunk-e a nagy kérdésekre, vagy a nagy kérdéseket egyszerűen bagatellizálták. Talán mindkettő igaz. Már csak ezért is merész és izgalmas vállalkozás komolyan venni Brecht Jóembert keresünk (ismertebb címén A szecsuani jólélek) című darabját. KRITIKA

Komolyan venni, egy komoly Brecht-darabot játszani. Ráadásul a Vígszínházban, ami - bár az utóbbi években érzékelhetően nyitott a kortárs színházművészeti törekvések felé - még mindig sok produkciójának kifejezetten a hagyományos előadások iránt érdeklődő nézőtípus a célközönsége. És, habár a másodszorra itt rendező Michal Dočekal és a főszerepben látható Eszenyi Enikő is utalt arra nyilatkozataiban, hogy a darabválasztást a személyes érintettség - tudniillik Eszenyi igazgatói szerepdilemmái - is befolyásolták, mindez jótékonyan marad kulisszatitok az előadás epilógusáig, ahol a színésznő elnézést kér a darab rossz végkimenetele miatt, és kéri, hogy a tisztelt néző legyen annyira kedves, hogy jót mond az előadásról másoknak.

Jót, hiszen jóemberek vagyunk mind. Ezért is meglepő, hogy a városba érkező három istenség, akik öltönyükben és sarujukban ugyanannyira jöhettek az Olimposzról, mint a kínai vagy keresztény valláshagyományból (a cseh rendező értelmezésében és a színpadképi megformálásban sokkal inkább ez utóbbiról van szó), nem találnak egy jóembert sem, aki szállást adna nekik. Végül Sen Te, az utcalány fogadja be őket, s a jótettért cserébe az istenek megjutalmazzák annyi pénzzel, amennyivel új életet kezdhet: dohányboltot nyit a városban.

Habár Brecht drámáját, illetve példázatát, ahogy ő írta, Szecsuanba helyezi, és ez a tartomány "mindazon helyeket képviseli, ahol embert ember kizsákmányol, ma már nem tartozik ilyen helyek közé", a Vígszínház értelmezésében megmaradnak a kínai nevekkel összhangban a mai Kínát, vagy egy kínai negyedet idéző elemek a darab zenei kíséretében, egyes jelenetek díszletében, a kosztümök vagy a színpadi mozgás tekintetében. Tényleg ez a megnyugtató távolság biztosítaná azt a bizonyos nézői szemlélődést, mely a brechti színház sajátos befogadását jellemzi? Vagy az európai közönség számára ma is ez a helyszín az, ami legtömörebben jeleníti meg az arctalan, elnyomott társadalom szürkeségét?

A fehérre festett, bábszerű arcokon és Sen Te alázatos, néhol gésákat idéző mozgásán túl a szürkés, füstös díszletekből előlépő szereplők teljes nemtelensége hat legerőteljesebben. A nem-csere ötlete annyiban adott volt, hogy a darab alapkonfliktusa Sen Te férfivá válásban ölt testet: hiszen a jóhiszemű fiatal nőnek rá kell jönnie, hogy saját érdekeit és mások érdekeit egyszerre nem képviselheti, így mikor valóban, akár a jóság fogadalmát megtörve Sen Te a sarkára áll, kénytelen identitást cserélni, és saját nagybátyjának beöltözve megjelenni a többiek előtt.

A legnagyobb kihívást a női szerepek közül, ahogy Sen Te/Sui Ta alakját szokták emlegetni, Eszenyi természetes könnyedséggel és a tőle megszokott eredeti játékkal formálja meg, ami az előadás egyik legnagyobb húzóereje. A női főszerepen kívül mindent férfiak játszanak, természetesen, hol férfiként, hol nőnek öltözve, ami az arctalan, nemtelen homogenitásból emeli ki az egyetlen jóembert, aki nem tud mindig jó maradni. A vállalkozás persze rizikós, mert míg számos jelenetben eléri a kívánt hatást Lukács Sándor vagy Fesztbaum Béla harisnyás bokája, mégpedig a kiábrándító, nem-emberszerű test érzetét, addig mindig magában hordozza annak lehetőségét is, hogy önmaga paródiájává váljon. Így történt ez Telekes Péter esetében, aki, mitha férfiruhás szürke játékát azzal kívánta volna ellensúlyozni, hogy nőiben túlzó, sokszor olcsó humort mozgató előadásmódot választott.

Félreértés ne essék, a Jóembert keresünk sem kíván patetikus komolyságú erkölcsi példázat lenni: visszafogott és ironikus ott, ahol ennek fennáll a veszélye, és ami a legfontosabb, megpróbál valóban epikus maradni. Új nyelvet, új fordítást használ (Térey János és Kovács Krisztina munkája), díszletei letisztultak, de nem kommerszek (Martin Chocholoušek). Hiszen, ha megvizsgáljuk a nézőket: a drámai színház sikere ott kezdődik, amikor a néző teljesen megfelejtkezik arról, hogy egy színházi székben ül, míg a brechti epikus színház sikere ott érhető tetten, mikor a néző a színházi székben mocorogni kezd. És nem az unalomtól.

A Vígszínház ilyen tekintetben nem mer a végsőkig elmenni; bár megtartja a közönség megszólításaira írt hosszabb szövegeket és dalbetéteket (zene: Paul Dessau), jelenetről-jelenetre legalább annyira kíván szórakoztatni is, mint gondolkodtatni. Az említett dalbetétek közül az első felvonás záróéneke olyan hatásosra sikerül, hogy ugyan emlékezetes élményt nyújt, de a koncepciót kifogásolhatóan megtöri.

Lehet-e jónak maradni? - teszik fel a kérdést. Ha az ember túl akarja élni az életet, akkor nehezen, hiszen Sen Te is, az egyetlen jóember a városban, kénytelen időről-időre Sui Ta, nagybátyja taszító alakjába bújni. Ezek szerint az istenek rendszere lenne rossz, vagy az ember korcsosult volna ennyire el? A Jóembert keresünk a fekete és a fehér között számos változatot mutat fel, de minden kérdés nyitva marad. A darab lényege nem a válaszban, hanem a kérdésfelvetésben rejlik. A kérdésfelvetés tényében; abban, hogy még lehet kérdezni, bármennyire is kellemetlen. A néző csak mocorogjon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.
Vizuál

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Színház kultkikötő

Mindenki kedvenc játék mackója a Balatonra érkezik!

Mindenki kedvenc játék mackója ismét életre kel a színpadon. A Marék Veronika népszerű mesesorozata nyomán készült Boribon nyaral című zenés bábelőadást Mórocz Adrienn, színész, bábszínész játssza.
Színház ajánló

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka vasárnap újra a MOMkultban!

Újraindul a színházi élet a MOMkultban is, július 12-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket, 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Idén is meghirdették a STAFÉTA pályázatot

Az ötödik alkalommal kiírt pályázat célja független színházi, tánc, újcirkusz és összművészeti kezdeményezések támogatása Budapesten.