Színház

John Malkovichnak lenni

2012.04.02. 07:32
Ajánlom
Körülbelül ennyi el is adja a Pokoli vígjáték – Egy sorozatgyilkos vallomásai című produkciót. Csupán ennyitől azonban még nem működik.

Dramaturgiailag nagyjából olyan ez a Pokoli vígjáték - bár azt gondolom, a magyar címben a "komédia" stilisztikailag jobban hangzana -, mint a jukebox musicalek: egy pastiche, amelyben egy adott előadó vagy korszak dalait kvázi-kontextuálisan ágyazzák be a történetbe. Bár a filmek, a Rock Around the Clock (1956), az A Hard Day's Night (1964) - és persze a többi Beatles-mozi - vagy a Blues Brothers (1980) jóval megelőzte a műfaj színpadi térhódítását, a kilencvenes évektől szinte biztos kasszasikerként számíthatnak rájuk a producerek, elég csak - a teljesség igénye nélkül - a Buddy (1989), a Boogie Nights (1997), a Mamma Mia! (1999, filmen 2008), a We Will Rock You (2002), a Thriller - Live (2006), a Fela! (2009), az American Idiot (2010) címeit említenünk, legújabb kori megvalósulásként pedig a Glee (magyarul: Sztárok leszünk) tévésorozatra gondolnunk. Ezekkel szemben azonban a rendező, Michael Sturminger koncepciója szerinti darabban nem a zene adja a kohézió erejét - bár a sorozatgyilkos vallomását Gluck-, Boccherini-, Vivaldi-, Mozart-, Beethoven-, Haydn-, Weber-művek szakítják meg -, hanem Jack Unterweger élete.

Az amerikai katona apától és osztrák anyától született sorozatgyilkost 1976-ban ítéltek el egy 18 éves lány kegyetlen meggyilkolásáért. A börtönben írni kezdett, ráadásul olyan sikerrel, hogy az irodalmi körök is számontartották. 1984-ben Purgatórium - út a börtönbe címmel jelent meg az önéletrajza - ebből később filmet is készítettek -, hat évvel később pedig kegyelemmel szabadult. Unterweger kegyelmi kérvényét még a Nobel-díjas drámaíró, Elfriede Jelinek is aláírta. Ekkor már celebnek számított: újságíró lett, gyakori vendége különböző talk show-knak, felolvasóestekre hívták. És azokban a városokban, ahol felbukkant, Bécstől Prágán keresztül Los Angelesig, halott prostituáltak ügyében kezdett nyomozni a rendőrség. Megfigyelték, de évekig nem sikerült elkapni őt, míg végül az FBI segítségével letartóztatták, és 1994-ben mintegy tucatnyi gyilkosságért ítélték el. Feltehetőleg Unterweger tudta, hogy itt a vége, kiszabadulni már nem fog - a kegyelem lehetősége visszaesőként már nem vonatkozott rá -, ezért cellájában felakasztotta magát. Inkább maradt gyilkos, mint senki, hiszen őt a gyilkosságok tették valakivé.

Biztosan volt a szörnyeteg Unterwegernek vonzereje, ha ilyen erővel hatott. Ebből az előadásból azonban nemcsak az nem érzékelhető, mi volt az ő sármja, a karizmája, hanem az sem, milyen motivációi voltak, miért gyilkolt, milyen érzései voltak, miért és hogyan vezette meg a médiát, ki volt ez az ember. John Malkovichot nem Jack Unterweger bőrében látjuk, nem bújik bele a figurába, nem a karaktert éli át - mert nincs igazán kapaszkodó -, hanem John Malkovichként, aki elővezet egy szöveget, a rendezői utasítás szerinti módon teker melltartót két szoprán partnernője nyakára, jár-kel a támadásra mindig kész tigrisek lomha eleganciájával. És közben felrémlik Valmont vikomt meg - nem kevés malíciával - a Con Air gonosza, Cyrus "The Virus" Grissom.

Nem is lehet véletlen, hogy Michael Sturminger kifejezetten rá, neki írta a Pokoli vígjátékot, Malkovich pedig ügyesen elsajátította a Los Angeles-i angolul beszélő osztrák akcentusát. (A szövegben persze nem ússzuk meg Schwartzenegger kaliforniai kormányzó savazását.) Ahogyan elővezeti a halála után visszatérő, könyvét eladni akaró, dedikálásra érkező pszichopata sorozatgyilkos történetét, ezt a melodrámai klisékkel teletűzdelt nagymonológot, nem más, mint technikai bravúr.

És szögezzük le, ez az előadás összes magyar referenciája is, érintsék bármennyire mélyen a honfiak és honleányok szívét. Megtapsoljuk a zenekar magyar tagjait. Malkovich az Új Színházat említi, ahol nem olvashat fel, mert túl dekadens - és innentől csak fokozza -, ráadásul ördögtől való, sőt idegen, mi több, osztrák. (Nagy taps a nézőtérről.) Utal a Vígszínház előző esti bemutatójára - a színészekkel találkozott volna, de a premier miatt túl részeg a társulat -, erre ismét nagyot nevet a nézőtér, különösen Eszenyi Enikő -, de John Malkovich minden megnyilatkozása szigorúan karakterben, tehát Jack Unterwegerként történik. Mindenesetre sokkal jobban járunk, mint ha magyar mondatokkal vagy dalokkal próbálkozna.

A szöveget megszakító zeneszámok hősei sebezhető és sebzett nők. Sturminger az áriákkal talán azt (sznob) magaskultúrát kívánja felmutatni, ahová Unterweger végül is bekerült, mindenesetre e művek heroinái kívánják kísérni, illusztrálni és ellenpontozni a férfi életében szerepet kapó asszonyokat. Ahogyan ezeket a koncertáriákat a két szoprán kontextuson kívüli helyzetgyakorlatként el is játssza, finoman szólva is kevéssé integráns dramaturgiailag, ráadásul egyre hosszabbá válnak az egyre kevésbé staffázzsal és drámaisággal bíró szöveggel szemben. S ezen, pontosan úgy, ahogyan a Jack Unterweger Wikipedia-szócikk igazságtartalmán, nyugodtan lehetne csiszolni. Így aztán énekeljen bármilyen remekül Kirsten Blaise és Marie Arnet, játsszon bármilyen jó színvonalon a Martin Haselböck dirigálta Wiener Akademie együttese, az az érzésünk, hogy a one man show-nak tökéletes metaforája a színpadi kellék önéletrajz: a kétkupacnyi kötet egyike sem igazi, a borítók mögött üres fehér lapok vannak. Igaz, ennek leleplezést belerendezték az előadásba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház új évad

Bejelentették a Katona József Színház jövőre tervezett bemutatóit

Az évadzáró társulati ülésen átadták a színház díjait és bejelentették a jövő évadra tervezett nyolc bemutatót, amelyek közt Elfriede Jelinek, Michael Haneke, Katona József, Moliere, Ryszard Kapuściński, Racine, Térey János és Csokonai Vitéz Mihály műve is helyet kap.
Színház hír

Ők a Kaszás Attila-díj idei jelöltjei

Már lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire: Harsányi Attilára, Orosz Ákosra és Király Attilára. A díjat augusztus 30-án adják majd át a Magyar Színházban.
Színház interjú

Mácsai Pál: Fontos inspirációk jönnek a független szférából

A fővárosi fenntartású Örkény Színház igazgatóját, Mácsai Pált a STAFÉTA pályázat egyik szakmai kurátorát kérdeztük arról, miért gondolja fontosnak a már negyedik éve működő pályázati lehetőséget.
Színház ajánló

FRISS – Fiatal tehetségek a Szentendrei Teátrum színpadán

A Szentendrei Teátrum 1969-ben fiatal színihallgatók ötlete nyomán jött létre és azóta is épít a fiatal, feltörekvő tehetségekre.
Színház interjú

„Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk”

Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.