Laborfalvi Róza Benke Judit néven született Miskolcon 1817. április 8-án. Székely – laborfalvi Benke – származására mindig büszke volt, ezért amikor felvette a Róza keresztnevet, vezetéknevét is megváltoztatta.
Színészcsaládba született, édesapja színész-nemesember, édesanyja színésznő volt, így a színpad világa hamar magába szippantotta.
Először 1833-ban lépett fel a budai Várszínházban Komlóssy Ferenc társulatával.
Döbrentei Gábor, látva a lány tehetségét, színjátszásra biztatta, de a társulatban is hamar felfigyeltek rá. Bár eleinte csak kisebb szerepeket játszott, például Náni szobalányt a Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi című darabban, hamarosan már a nagyobb lehetőségek is megtalálták.
Amikor a társulat Budáról Székesfehérvárra tette át székhelyét, Róza példaképe, az országszerte ismert Kántorné Engelhardt Anna nem tartott a csapattal. Szerepeit a „világszép Rózának” adta át, aki Budára visszatérve már kiforrott színésznőként mutatkozott be.
Első komolyabb szerepe a Rolla halála című színműben Elvira szerepe volt.
Laborfalvi Róza (Fotó/Forrás: Wikipédia)
1848. március 15-én, a Bánk bán előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, akinek kokárdát tűzött a kabátjára. A találkozásból szerelem lett, fél évvel később pedig oltár elé álltak.
A házasságot a pár környezete ellenezte, kapcsolatuk nagy botrányt kavart, különösen mert Rózának volt egy házasságon kívül született 12 éves lánya a kor ünnepelt színészétől, Lendvay Mártontól.
Róza népszerűségét azonban még a botrány sem rendítette meg,
visszavonulásáig, 1859-ig nem akadt vetélytársa, sőt volt olyan színésznő is, aki külföldre költözött, mert nem kapott a tehetségéhez méltó lehetőségeket.
1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával nyitott a Miskolci Nemzeti Színház. Róza két évvel később visszavonult, utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Szigligeti Ede A trónkereső című drámájában, melyben Predszláva szerepében volt látható.
Fejléckép: Barabás Miklós festménye Laborfalvi Rózáról (forrás: Wikipédia)
hírlevél
