1985-ben születtem Budapesten. Már gyerekként foglalkoztatott a filmezés, ezért a Szent László Gimnázium tömegkommunikáció szakára jelentkeztem, ahol ez az érdeklődés még tovább erősödött. Érettségim évében forgatókönyvíró-dramaturg szak indult a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Felvettek, és az írás mellett rendezni is kezdtem.

Több kisjátékfilmem sikerrel szerepelt nemzetközi fesztiválokon, például Szarajevóban, Stuttgartban, Tamperében. Az egyetem utolsó évében Leonardo-ösztöndíjasként három hónapot töltöttem az Escuela de Cinematografía y del Audiovisual de la Comunidad de Madrid, azaz a madridi filmművészeti iskola képzésén, rendező szakon. Nagyon élveztem a mediterrán stílusú forgatásokat, amelyektől idegen a kapkodás, a stressz, ellenben kétórás ebédszünetek szakítják meg.

"Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban." (Samuel Beckett)

Hazatérve, az Utóélet című forgatókönyvemmel diplomáztam, melyre Pusztai Ferenc producer is felfigyelt, és a projekt mellé állt. A forgatókönyv 2011-ben MEDIA Tehetség-díjat nyert Cannes-ban, az elkészült filmet pedig 2014-ben Karlovy Vary-ban mutatták be, szekciója nyitófilmjeként. Az Utóélet szeptember óta itthon is látható: a bemutató első hetében bekerült az országos nézettségi top 10-be, a kritikusok pedig az egyik legjobb magyar filmként emlegetik.

Jelenleg a magyar HBO-nál dolgozom sorozatfejlesztőként, illetve az M1-en látható Fapad című szituációs komédia egyik rendezőjeként. Szakmai célom minél több műfajban kipróbálni magam, és olyan szórakoztató mozgóképet csinálni, ami érzelmileg is megérinti a nézőket. Távlati terveim között szerepel a regényírás, illetve szeretnék megtanulni svédül. Kedvenc színem a kék, hobbim a kerékpározás, a fotózás és a sorozatnézés. Szeretem az állatokat.