1987-ben születtem Budapesten. Az önkifejezés és a játék öröme éltet. A pálya, amit választottam, tulajdonképpen életvitel és szemléletmód is egyben, így mondhatom, hogy a hétköznapokban és a munkámban egyaránt a teremtés művészete foglalkoztatja a fantáziámat. Azért a színművészetet választottam tanítómesteremül, mert a leküzdhetetlen szereplési vágy mellett önmagam és az élet mélyebb megértése is motivált a pályaválasztás idején. Sok időt és lehetőséget kaptam határaim keresésére és adottságaim készséggé fejlesztésére mind az Újszínház stúdiójában, mind az Színház- és Filmművészeti Egyetem zenész színművész osztályában.

Nagy Dániel Viktor (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / FHB Bank)

Szabadúszóként a szinkronizálástól kezdve a versen, zenén és filmművészeten át a színpadig személyre szabottan dolgozhatok. Friss diplomásként sok helyen és sokféle munkában van szerencsém részt venni. Érdekel ez a fajta sokszínűség, az újszerű élethelyzetek, mivel kihívást és önkifejezési lehetőséget látok bennük. A hangképzésre és a zenés színház magas szinten való művelésére elhivatottan tekintek, ez ugyan sok odafigyelést és áldozatot is követel életvitelemben, de boldogan teszek ezeknek eleget.

„A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést, és nem az, aki látja a tengert.” (Weöres Sándor)

Számos budapesti és vidéki társulatban megfordultam már, játszom kőszínházakban és alternatív társulatokban egyaránt, mind zenés darabokban, mind prózai előadásokban. Az elmúlt években felléptem az Ódry Színpadon, a Centrál Színházban, a József Attila Színházban, az Átriumban, a Belvárosi Színházban, a Sanyi és Arankában, a Pécsi Nemzeti Színházban és a Budaörsi Latinovits Színházban. Legutóbbi szerepemet az Orlai Produkciós Irodánál készült Száll a kakukk fészkére című előadásban kaptam.