Színház

Juronics Tamás: "Más szavakat ért meg egy színész és egy táncos"

2016.03.12. 17:13
Ajánlom
A 18. századi olasz drámaíró, Carlo Gozzi Turandot című darabját mutatja be március 13-án a Radnóti Színház, a címszerepben Petrik Andreával. Az előadás rendezőjét, Juronics Tamást kérdeztük.

- Hogyan került a Radnóti Színház közelébe?

- Tavaly tavasszal Rudolf Péter rendezett Spam operett címmel egy zenés darabot a színházban, és ehhez keresett koreográfust. Régi barátságunk és szakmai kapcsolatunk okán felkért a feladatra, és persze nagy örömmel vállaltam. A munkafolyamat nagyon harmonikusan telt, és Bálint András – az akkori igazgató – felvetette, hogy nem csak mint alkalmazott koreográfust, hanem mint rendezőt is meghívna a Radnótiba. A következő lépés az volt, hogy mit rendezzek, mi az, ami közel áll hozzám. Először zenés darabban gondolkoztunk, sőt az is felmerült, hogy esetleg valami vígjátékot válasszunk. Ez nem sikerült. Illetve majdnem sikerült. Kiválasztottuk – sok más darab után – a Turandotot Gozzitól, ami egy commedia dell'arte mű, így hordoz magában vígjátéki elemeket, de az alapvetése mégis egy drámai-lírai komolyság, komikus elemekkel átszőve. Egyébként a készülő előadás magyarországi ősbemutató lesz. Gozzi darabját még nem játszották itthon.

Juronics Tamás

Juronics Tamás (Fotó/Forrás: Jókúti György / Radnóti Színház)

- Milyen prózai műveket rendezett korábban?

Az első prózai munkám 2004-ben  A vörös malom  volt, Molnár Ferenc színműve. Jó élmény volt, szerettem, és szerintem sikeres is lett. Visszagondolva érdekes, hogy az is egy metróaluljáróban játszódott, és a  Turandot  díszlete is egy föld alatti alagút, egy bunker. Ezután több zenés előadást rendeztem:  Háry János t,  Hair t,  West Side Sotry t,  Traviátá t,  Rigolettó t,  Hoffman meséi t, aztán Gogoltól a  Háztűznéző t Kecskeméten, majd Szegeden, amit még a POSZT-ra is beválogattak. Nagyon jó tapasztalataim vannak tehát a prózai színházzal kapcsolatban.

Petrik Andrea - Turandot

Petrik Andrea - Turandot (Fotó/Forrás: Radnóti Színház)

- A Szegedi Kortárs Balett és a Radnóti között ingázik jelenleg. Mennyire nehéz a váltás?

- Egészen más szavakat ért meg egy színész és egy táncos, más a gondolkodásuk, teljesen más úton jutnak el oda, hogy készen legyenek egy szereppel, és egészen más követelményrendszerük van. Régebben nehézséget okozott szót értenem a színészekkel, mert más szakzsargont használok és más irányú a gondolkodásom. Ma meg épp ellenkezőleg: a táncosokkal beszélek néha úgy, mint a színészekkel.

- Mennyire mozgásközpontúak a prózai rendezései?

- Amikor rendezek, nem vagyok hajlandó koreografálni. Mindig azt érzem, hogy nem kívánja a próza az igazi koreográfiát. Ugyanakkor, akik látják a rendezéseimet, azt szokták mondani, hogy az előadásaim zeneisége és bizonyos helyzetek kezelése egyfajta koreográfia szerint zajlik. Szóval valahogy mégis úgy irányítom a dolgokat, hogy az a fajta fluiditás, amit a táncban is keresek, azok a nagyon harmonikus, egymásba gördülő mozdulatok ugyanúgy megjelennek itt is. Nem szeretem a döccenőket, inkább íveket szeretek látni.

A szépséges Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét Puccini operájából ismerjük leginkább. Turandot, a kínai császár lánya a gondolatát sem bírja elviselni, hogy bárki birtokolja őt, ezért eléri, hogy apja törvénybe iktassa: kezét csak az kaphatja meg, aki három kérdésére helyesen megfelel. Aki a próbán elbukik, búcsút mondhat a fejének.

Az előadás szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.

- Milyen lesz ez a Turandot?

- Nagyon fontos, hogy egy előadásnak legyen saját világa és az adott rendszeren belül konzekvensen oldódjanak meg a felmerülő kérdések és szituációk. Ez az előadás ilyen lesz. Behelyeztem a darabot egy nem túl távoli múltba, hogy lehánthassam róla a mesei elemeket. Szerettem volna, hogy közünk legyen a darabhoz, ezért egy olyan világot kerestem, amihez a magyar közönségnek mint közép-kelet-európai közönségnek köze van. Ez nem más, mint egyfajta diktatórikus, totalitárius rendszer, ha úgy tetszik, a mi volt szocialista barakkunk, amit sokan még nagyon jól ismerünk. Vagy legalábbis annak a lenyomata, hisz az még a mai társadalmi működésben is benne van. Ez az alap nagyon izgalmassá teszi a karaktereket, amik egyébként bizonyos szempontból sematikusak. Egészen máshova helyeződik már maga a császár is, aki egy jó bácsikának tűnik a darab elolvasásakor, de hogyha egy diktatúra fejeként ábrázoljuk, máris más vonatkozása lesz a mondatainak.

A díszlet és a jelmez is eszerint alakul. Az ötvenes évek militáris világát idézik. A díszlet – mivel egy háborús világban vagyunk –, egy bunker a föld alatt. Nagyon fontos ennek a térnek a zártsága, hogy nem lehet belőle könnyen kiszabadulni. Ez egy alagút, aminek a végét nem látjuk, csak azt tudjuk, hogy van benne egy kanyar. Cziegler Balázs díszlettervező nagyszerű térérzékét bizonyítja, hogy a Radnóti színpadán egy olyan perspektívájú alagutat csinált, ami azt az illúziót kelti, mintha egy nagy színházi térben lennénk.

- Hol tart most a próbafolyamat?

- A héten volt az első összpróbánk. Most látunk rá – a színészek és magam is – egyben az előadásra. Látjuk a ritmusát, a hosszát, a problémákat fel tudjuk tárni és a következő két hétben ezeket javítva és gyakorolva tudjuk befejezni a munkát. És birkózunk a darab nagy drámai jeleneteivel, leginkább a végével, ahol sok gyilkosság történik, és ezt mindig bonyolult színpadon ábrázolni. Ezek nehéz és érdekes pillanatai a próbafolyamatnak, keressük még a megoldásokat. De hát majd megtaláljuk őket.

Készítette: Széplaki Nóra, Radnóti Színház

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a PORT.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.