Színház

Kaddis: Nem! (Igen!)

2013.06.21. 06:58
Ajánlom
Már jóval a Kaddis előtt felmerült bennem a kérdés, vajon Kertész Imre művei alkalmasak-e a színpadra állításra, megtérülhet-e az előadásba fektetett energia, átadható-e az ő szikár, képektől és díszektől megfosztott nyelvi világa színházi körülmények között. A Jurányi és az Orlai Produkciós Iroda közös vendégjátéka minderre határozott választ adott. KRITIKA

Legutóbb például Hídvégi Miklós a Nemzeti Színházra decemberben beadott pályázata vetette fel egy esetleges Sorstalanság-bemutató lehetőségét. Hogy e szándék mögött a jóhiszemű naivitás állt-e, amely a bírálóbizottság munkásságának tükrében valóban elképzelhetőnek tartotta, hogy a (hivatalos tantervből immár szanált) Nobel-díjas regény az elkövetkező Nemzeti színpadára kerüljön, vagy esetleg puszta meggondolatlanságról (ne adj' Isten: otrombaságról) volt-e szó, azt mindenki döntse el magában. Az mindenesetre biztos, hogy a magyar filmipar összeomlása előtti utolsó pillanatok egyikében Koltai Lajos adaptációja olyan gyorsan és hangtalanul szenvedett ki, hogy az jó időre elvehette minden adaptálni szándékozó kedvét Kertésztől. (Tompa Gábor és Visky András a Kaddis alapján színpadra állított, Hosszú péntek című darabjáról objektív okokból kifolyólag nem nyilatkozhatok, a nemrég New Yorkban bemutatott Sorstalanságról szintúgy nem.)

Barbara Lanciers és Jake Goodman ugyanakkor Kertész életművén belül megtalálta azt a darabot, amelyik - a jelek szerint - leginkább képes engedelmeskedni a színpad íratlan törvényeinek. Az 1990-ben kiadott Kaddis, a meg nem született gyermekért című regény végeredményben egyetlen, az egész szövegen átívelő belső monológból épül fel, hosszú, összetettségében az élőbeszédhez közelítő mondatszerkezetekkel. A regényben a holokausztot megélt elbeszélő fokozatosan tárulkozik fel, mind közelebb és közelebb engedve az olvasót egykori traumatikus felismeréséhez és annak magyarázatához: képtelenség gyermeket vállalni abban a világban, ahol a holokauszt megtörténhetett.  

A kaddis műfaját tekintve párbeszédes imádság, amely a gyászszertartásokkal is szorosan összefonódott, lényege, hogy nyilvánosság előtt, legalább tíz fő jelenlétében kell elhangoznia. Barbara Lanciers rendezésének ez a közösségi élmény adja a kulcsát: a nézőket igyekezett a lehető legközelebb ültetni a játéktérhez, sőt, egy részük félkörben közvetlenül a színpadon foglalt helyet. Jake Goodman, az előadás egyetlen szereplője pedig a létrejött intim helyzetet kihasználva játszott, folyamatosan nekünk szegezte oda többnyire megválaszolhatatlan kérdéseit, szemkontaktust keresett, mintha csak előadó lenne, aki a borzalomról referál. Tekintetét csupán egyetlen pillanatra kapta el a közönségről, és emelte mindannyiunk fölé: amikor a bizonyos soha meg nem született gyermekéhez címzett mondatai hangoztak el.

A szűkös színpad, amelyen a közel egy órára húzott monológ elhangzik a Jurányi fekete dobozán belül is zárt teret alkot. A minden irányból fekete fallal lehatárolt, egyedül a közönség irányába nyitott játéktér mintha csak egy zárt tárgyalást idézne, ahol a vádlott egyedüli menekülési útvonala az, ha megvallja bűneit. A lerongyolódott, szakadt öltönyös főszereplő bőröndjét és cipőjét (Pauer Gyula és Can Togay rakparti emlékműve juthat eszünkbe) félretéve, mezítláb játszik a sárral fellocsolt színpadon, beidézve a regény egyik szereplőjének mondatát, aki saját zsidóságát úgy éli meg, mintha naponta az iszapba nyomnák arcát. A színészt körbevevő tér és tárgyak ugyanakkor mindvégig használaton kívül maradnak, miközben egy részük a szöveghez konkrétan (bőrönd, mint a kizárólag albérletekben élő főszereplő elengedhetetlen kelléke) és elvontan (bőrönd, mint az otthontalanság, a soha le nem telepedés metaforája) egyaránt köthető.

Jake Goodman hűvös logikával, és jó adag cinizmussal alkotja meg Kertész elbeszélőjét. Energikus előadása, fiatalos alkata erős ellentétben áll a regénybeli főszereplővel, aki nem egyszerűen elhatározta magát, hogy nem vállal gyereket, hanem korából adódóan nem is tud változtatni egykori döntésén (szöveg szerint: a regény a nyolcvanas években játszódik, az elbeszélő pedig megjárta a haláltáborokat). A darab ezzel a rendezői döntéssel, a tér és az idő viszonyának megbontásával sokszorosan aláhúzza, hogy amit látunk, az egy belső, nem reális világban játszódik.

Kertész regényének, és így az előadásnak is van egy visszatérő kijelentése: az, hogy Nem. Nem a megbélyegzésre, Nem a gyerekre, akinek úgy kellene zsidóként léteznie ebben a világban, hogy ők azt soha nem kérték, Nem a jövőre, amelyet az immár soha meg nem születő gyermek jelenthetett volna, Nem a feledésre, az évszázad botrányának felejtésére, Nem arra, hogy mindez még egyszer megtörténjen. És a számtalan Nem között, valahol az előadás végén mégiscsak felcsillan egy Igen: Igen, lehet Kertész szövegéből jó előadást csinálni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Vizuál

Itt a Kisasszonyok előzetese Meryl Streeppel és Emma Watsonnal

Igazi sztárparádés feldolgozás érkezik Luisa May Alcott klasszikusából.
Klasszikus

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Tánc

Egyik rabszolgaságból a másikba

Az Út a királyi operába című portréfilm lehetett volna negédes mese egy mulatt fiúról, aki a világon elsőként táncolhatta sötét bőre ellenére Rómeót. Szerencsére azonban Icíar Bollaí rendezőnek – Carlos Acosta produceri jelenléte mellett – sikerült megmutatnia, hogy sötétség nélkül nincs fény.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház debrecen

Még egy színházat neveznek el Latinovits Zoltánról

Debrecenben felújítják a Csokonait, az újonnan nyíló Latinovits Színház pedig kortárs színházművészet játszóhelye lesz.
Színház ajánló

Kamaraszínházi produkciókkal jön a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál

A Független Színház Magyarország augusztus 24. és szeptember 15. között rendezi meg a III. Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivált, amelyen Európa több országából mutatkoznak be roma társulatok, produkciók.
Színház színházak éjszakája

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Színház gyász

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Színház ajánló

Idén is együtt mulathatunk az örkényes színészekkel – jön a 9. Örkény kert

Egész napos szabadtéri rendezvénnyel, a már hagyománnyá vált Örkény kerttel köszönti az új évadot a Madách téri teátrum szeptember 7-én.