Színház

Kaddis: Nem! (Igen!)

2013.06.21. 06:58
Ajánlom
Már jóval a Kaddis előtt felmerült bennem a kérdés, vajon Kertész Imre művei alkalmasak-e a színpadra állításra, megtérülhet-e az előadásba fektetett energia, átadható-e az ő szikár, képektől és díszektől megfosztott nyelvi világa színházi körülmények között. A Jurányi és az Orlai Produkciós Iroda közös vendégjátéka minderre határozott választ adott. KRITIKA

Legutóbb például Hídvégi Miklós a Nemzeti Színházra decemberben beadott pályázata vetette fel egy esetleges Sorstalanság-bemutató lehetőségét. Hogy e szándék mögött a jóhiszemű naivitás állt-e, amely a bírálóbizottság munkásságának tükrében valóban elképzelhetőnek tartotta, hogy a (hivatalos tantervből immár szanált) Nobel-díjas regény az elkövetkező Nemzeti színpadára kerüljön, vagy esetleg puszta meggondolatlanságról (ne adj' Isten: otrombaságról) volt-e szó, azt mindenki döntse el magában. Az mindenesetre biztos, hogy a magyar filmipar összeomlása előtti utolsó pillanatok egyikében Koltai Lajos adaptációja olyan gyorsan és hangtalanul szenvedett ki, hogy az jó időre elvehette minden adaptálni szándékozó kedvét Kertésztől. (Tompa Gábor és Visky András a Kaddis alapján színpadra állított, Hosszú péntek című darabjáról objektív okokból kifolyólag nem nyilatkozhatok, a nemrég New Yorkban bemutatott Sorstalanságról szintúgy nem.)

Barbara Lanciers és Jake Goodman ugyanakkor Kertész életművén belül megtalálta azt a darabot, amelyik - a jelek szerint - leginkább képes engedelmeskedni a színpad íratlan törvényeinek. Az 1990-ben kiadott Kaddis, a meg nem született gyermekért című regény végeredményben egyetlen, az egész szövegen átívelő belső monológból épül fel, hosszú, összetettségében az élőbeszédhez közelítő mondatszerkezetekkel. A regényben a holokausztot megélt elbeszélő fokozatosan tárulkozik fel, mind közelebb és közelebb engedve az olvasót egykori traumatikus felismeréséhez és annak magyarázatához: képtelenség gyermeket vállalni abban a világban, ahol a holokauszt megtörténhetett.  

A kaddis műfaját tekintve párbeszédes imádság, amely a gyászszertartásokkal is szorosan összefonódott, lényege, hogy nyilvánosság előtt, legalább tíz fő jelenlétében kell elhangoznia. Barbara Lanciers rendezésének ez a közösségi élmény adja a kulcsát: a nézőket igyekezett a lehető legközelebb ültetni a játéktérhez, sőt, egy részük félkörben közvetlenül a színpadon foglalt helyet. Jake Goodman, az előadás egyetlen szereplője pedig a létrejött intim helyzetet kihasználva játszott, folyamatosan nekünk szegezte oda többnyire megválaszolhatatlan kérdéseit, szemkontaktust keresett, mintha csak előadó lenne, aki a borzalomról referál. Tekintetét csupán egyetlen pillanatra kapta el a közönségről, és emelte mindannyiunk fölé: amikor a bizonyos soha meg nem született gyermekéhez címzett mondatai hangoztak el.

A szűkös színpad, amelyen a közel egy órára húzott monológ elhangzik a Jurányi fekete dobozán belül is zárt teret alkot. A minden irányból fekete fallal lehatárolt, egyedül a közönség irányába nyitott játéktér mintha csak egy zárt tárgyalást idézne, ahol a vádlott egyedüli menekülési útvonala az, ha megvallja bűneit. A lerongyolódott, szakadt öltönyös főszereplő bőröndjét és cipőjét (Pauer Gyula és Can Togay rakparti emlékműve juthat eszünkbe) félretéve, mezítláb játszik a sárral fellocsolt színpadon, beidézve a regény egyik szereplőjének mondatát, aki saját zsidóságát úgy éli meg, mintha naponta az iszapba nyomnák arcát. A színészt körbevevő tér és tárgyak ugyanakkor mindvégig használaton kívül maradnak, miközben egy részük a szöveghez konkrétan (bőrönd, mint a kizárólag albérletekben élő főszereplő elengedhetetlen kelléke) és elvontan (bőrönd, mint az otthontalanság, a soha le nem telepedés metaforája) egyaránt köthető.

Jake Goodman hűvös logikával, és jó adag cinizmussal alkotja meg Kertész elbeszélőjét. Energikus előadása, fiatalos alkata erős ellentétben áll a regénybeli főszereplővel, aki nem egyszerűen elhatározta magát, hogy nem vállal gyereket, hanem korából adódóan nem is tud változtatni egykori döntésén (szöveg szerint: a regény a nyolcvanas években játszódik, az elbeszélő pedig megjárta a haláltáborokat). A darab ezzel a rendezői döntéssel, a tér és az idő viszonyának megbontásával sokszorosan aláhúzza, hogy amit látunk, az egy belső, nem reális világban játszódik.

Kertész regényének, és így az előadásnak is van egy visszatérő kijelentése: az, hogy Nem. Nem a megbélyegzésre, Nem a gyerekre, akinek úgy kellene zsidóként léteznie ebben a világban, hogy ők azt soha nem kérték, Nem a jövőre, amelyet az immár soha meg nem születő gyermek jelenthetett volna, Nem a feledésre, az évszázad botrányának felejtésére, Nem arra, hogy mindez még egyszer megtörténjen. És a számtalan Nem között, valahol az előadás végén mégiscsak felcsillan egy Igen: Igen, lehet Kertész szövegéből jó előadást csinálni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Színház börtönszínház

Újra börtönszínházi társulatoké a József Attila Színház színpada

A produkciókat a színjátszó fogvatartottak hozzátartozói is megtekinthetik.
Színház vidék

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.
Színház ajánló

„A betyárromantika örök” – Bonnie&Clyde a Városmajorban

A nyáron bemutatott musical augusztus 28-án és 29-én ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház nemzeti színház

Cserhalmi György marad a rendezésnél

A Nemzeti Színház új évadában Örkény István Macskajátékát állítja színpadra Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével jövő tavasszal. Színészként viszont továbbra sem találkozunk vele.