Színház

Kalandos élet - 440 éve született Ben Jonson

2012.06.11. 10:50
Ajánlom
1572. június 11-én született Londonban Benjamin Jonson angol költő, író, színész, a Volpone című komédia szerzője.

Jonson a Westminster-apátság iskolájába járt, majd kőműves nevelőapja mellett inaskodott, mielőtt katonának állt volna Flandriában. Londonba visszatérve, 1592 körül csatlakozott egy vándorszínészekből álló társulathoz, "művészetét" a kortársak így jellemezték: "szörnyű hangon ágált, külseje szétzúzott, rothadt almához hasonlított". 

1597-ben Philip Hanslowe színigazgatónak kezdett dolgozni. Első műve, a Kutyák szigete miatt (amelynek társszerzője volt) rögvest meggyűlt a baja a hatóságokkal: a Titkos Tanács a darabot lázítónak ítélte, és Jonsont néhány hónapra börtönbe zárták. Ez sem szegte kedvét, egy évvel később hírneves pályatársa, Shakespeare közbenjárására bemutatták az Every Man in His Humour (Ki-ki a maga természete szerint) című vígjátékát, az egyik főszerepet maga Shakespeare játszotta. Jonson kedvező kritikákat kapott, és már a legnagyobbak közt emlegették, amikor ismét bajba került. A nagy hangú, lobbanékony és az italt sem megvető író párbajban megölte egyik színésztársát, amiért újból börtönbe vetették. Az akasztófát sikerült elkerülnie, de vagyonát elkobozták és élete végéig viselte a gonosztevők jelét hüvelykujja alá égetve. A börtönben katolizált, ám 12 év múlva megint visszatért az anglikán egyházhoz.

Temperamentumán a börtönévek sem változtattak, kiszabadulása után nem sokkal az úgynevezett "színházháború" miatt került a figyelem középpontjába. 1601-ben bemutatott A fűzfapoéta című szatírájában ugyanis két jeles írótársát, Thomas Dekkert és John Marstont támadta meg, akik Satiromastix című darabjukkal vágtak vissza. A torzsalkodás békés véget ért, az ellenfelek később közös darabot is írtak.

1603-ban I. Jakab trónra lépése Jonson életében is fordulatot hozott. Az új király házi szerzőjeként mitológiai témájú zenés-látványos játékokat, masque-okat rendezett, megírta és színre vitte négy legismertebb vígjátékát és a Catilina-összeesküvésről szóló tragédiáját. Legsikerültebb és máig legtöbbet játszott komédiáját, a Volponét 1606-ban mutatták be. A velencei környezetbe helyezett darab torz tükörben mutatja meg az ember igazi természetét, az önzés, az aljasság, a számítás, a kapzsiság jellemtorzító erejét.

Az eredeti történetet később Stefan Zweig és Jules Romains is átdolgozta, magyarra Illyés Gyula és Vas István fordította le, több film készült belőle és gyakorta szerepel a színházak műsorán. Nálunk először 1930-ban került színre a Magyar Színházban, a főszerepben Csortos Gyulával. Legutóbb 2001-ben a Radnóti Színházban, Valló Péter rendezésében, Haumann Péter címszereplésével tűzték műsorra. Emellett játszották A hallgatag hölgy, a Bertalan-napi vásár című műveit is.

Jonson 1618-ban gyalogszerrel ősei földjére, Skóciába látogatott, ahol Edinburgh díszpolgárává választották. 1619-ben az Oxfordi Egyetem magiszteri oklevéllel tüntette ki, ekkoriban már az irodalmi élet egyik meghatározó alakjának számított. Vitázó kedve, harciassága ellenére hatalmas tábor alakult ki körülötte, és a Sellő kocsmában (Mermaid Tavern) összegyűlő ifjabb költőnemzedék is mesterévé választotta. 1625-ben, I. Jakab halálával szerencsecsillaga leáldozott, az új király nem méltányolta művészetét. Drámái sorra megbuktak, 1628-ban szélütést kapott, nem tudott kimozdulni otthonából. Alkotókedve azonban töretlen maradt, angol nyelvtant írt, összerendezte kritikai írásait és naplójegyzeteit. Költőként is jelentőset alkotott, a barokk bonyolultságával szemben a klasszicista formatisztaság jegyében készültek elmélkedő költeményei és epigrammái.

Az angol irodalom nagysága szegényen és betegen halt meg 1637. augusztus 6-án. A Westminster-apátságban - az itt nyugvók közül egyetlenként álló helyzetben - temették el, sírján az alábbi felirat áll: "O rare Ben Johnson" (sic), azaz Ó, páratlan Ben Jonson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Vizuál

Elhunyt Reigl Judit festőművész

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője.
Színház

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Fidelio Tours

Idén az összetartozás áll a Mesterségek Ünnepének középpontjában

Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. Fellép mások mellett a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, Pál István Szalonna és bandája, megrendezik a folkTREND! divatbemutatót, valamint az Örökség Egyesület és a FolKid Fesztivál gáláját. A kézműves programok idén vidékre költöznek: országszerte hét helyszínen várják az érdeklődőket augusztusban és szeptemberben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.