Színház

Kalandos élet - 440 éve született Ben Jonson

2012.06.11. 10:50
Ajánlom
1572. június 11-én született Londonban Benjamin Jonson angol költő, író, színész, a Volpone című komédia szerzője.

Jonson a Westminster-apátság iskolájába járt, majd kőműves nevelőapja mellett inaskodott, mielőtt katonának állt volna Flandriában. Londonba visszatérve, 1592 körül csatlakozott egy vándorszínészekből álló társulathoz, "művészetét" a kortársak így jellemezték: "szörnyű hangon ágált, külseje szétzúzott, rothadt almához hasonlított". 

1597-ben Philip Hanslowe színigazgatónak kezdett dolgozni. Első műve, a Kutyák szigete miatt (amelynek társszerzője volt) rögvest meggyűlt a baja a hatóságokkal: a Titkos Tanács a darabot lázítónak ítélte, és Jonsont néhány hónapra börtönbe zárták. Ez sem szegte kedvét, egy évvel később hírneves pályatársa, Shakespeare közbenjárására bemutatták az Every Man in His Humour (Ki-ki a maga természete szerint) című vígjátékát, az egyik főszerepet maga Shakespeare játszotta. Jonson kedvező kritikákat kapott, és már a legnagyobbak közt emlegették, amikor ismét bajba került. A nagy hangú, lobbanékony és az italt sem megvető író párbajban megölte egyik színésztársát, amiért újból börtönbe vetették. Az akasztófát sikerült elkerülnie, de vagyonát elkobozták és élete végéig viselte a gonosztevők jelét hüvelykujja alá égetve. A börtönben katolizált, ám 12 év múlva megint visszatért az anglikán egyházhoz.

Temperamentumán a börtönévek sem változtattak, kiszabadulása után nem sokkal az úgynevezett "színházháború" miatt került a figyelem középpontjába. 1601-ben bemutatott A fűzfapoéta című szatírájában ugyanis két jeles írótársát, Thomas Dekkert és John Marstont támadta meg, akik Satiromastix című darabjukkal vágtak vissza. A torzsalkodás békés véget ért, az ellenfelek később közös darabot is írtak.

1603-ban I. Jakab trónra lépése Jonson életében is fordulatot hozott. Az új király házi szerzőjeként mitológiai témájú zenés-látványos játékokat, masque-okat rendezett, megírta és színre vitte négy legismertebb vígjátékát és a Catilina-összeesküvésről szóló tragédiáját. Legsikerültebb és máig legtöbbet játszott komédiáját, a Volponét 1606-ban mutatták be. A velencei környezetbe helyezett darab torz tükörben mutatja meg az ember igazi természetét, az önzés, az aljasság, a számítás, a kapzsiság jellemtorzító erejét.

Az eredeti történetet később Stefan Zweig és Jules Romains is átdolgozta, magyarra Illyés Gyula és Vas István fordította le, több film készült belőle és gyakorta szerepel a színházak műsorán. Nálunk először 1930-ban került színre a Magyar Színházban, a főszerepben Csortos Gyulával. Legutóbb 2001-ben a Radnóti Színházban, Valló Péter rendezésében, Haumann Péter címszereplésével tűzték műsorra. Emellett játszották A hallgatag hölgy, a Bertalan-napi vásár című műveit is.

Jonson 1618-ban gyalogszerrel ősei földjére, Skóciába látogatott, ahol Edinburgh díszpolgárává választották. 1619-ben az Oxfordi Egyetem magiszteri oklevéllel tüntette ki, ekkoriban már az irodalmi élet egyik meghatározó alakjának számított. Vitázó kedve, harciassága ellenére hatalmas tábor alakult ki körülötte, és a Sellő kocsmában (Mermaid Tavern) összegyűlő ifjabb költőnemzedék is mesterévé választotta. 1625-ben, I. Jakab halálával szerencsecsillaga leáldozott, az új király nem méltányolta művészetét. Drámái sorra megbuktak, 1628-ban szélütést kapott, nem tudott kimozdulni otthonából. Alkotókedve azonban töretlen maradt, angol nyelvtant írt, összerendezte kritikai írásait és naplójegyzeteit. Költőként is jelentőset alkotott, a barokk bonyolultságával szemben a klasszicista formatisztaság jegyében készültek elmélkedő költeményei és epigrammái.

Az angol irodalom nagysága szegényen és betegen halt meg 1637. augusztus 6-án. A Westminster-apátságban - az itt nyugvók közül egyetlenként álló helyzetben - temették el, sírján az alábbi felirat áll: "O rare Ben Johnson" (sic), azaz Ó, páratlan Ben Jonson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

146 nap

Hét ember harmincas éveinek elején, a háttér Prága. Vannak, akik pénzfeldobással döntik el, hogy együtt élnek-e tovább. Van, aki álruhában követi a másikat. Van, aki ufókra vár. Van, aki füvezik. Sokat. Túl sokat.
Színház magazin

Mit kezd a múlttal a magyar színház?

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat Jó kérdés beszélgetéssorozata második évada is izgalmas kérdéseket feszeget a Katona József Színház K:antinjában. Januárban telt ház előtt, Kelemen Kristóf dramaturg, rendező, Lovas Rozi színművész és Tasnádi István író véleményét, tapasztalatait ismerhettük meg arról, hogyan dolgozza fel a múltat a magyar színház. A beszélgetést Szemere Katalin újságíró vezette.
Színház díj

Radnóti Zsuzsa kortárs magyar dráma-díjat alapított

A Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – kortárs magyar dráma-díjat alapított, amelynek első átadóünnepsége a Rózsavölgyi Szalonban lesz február végén.
Színház ajánló

Pepita Oroszlán és a FÉM

A FÉM elsősorban színházi közösség, de maga a kulturális tér ennél sokkal többre hivatott. Ameddig kitart lelkesedésünk, minden alkalmat megragadunk arra, hogy nem csak a dráma, hanem szinte valamennyi művészeti ág otthonra leljen nálunk.
Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.