Kállai Ferenc 1925. október 4-én született, Krampner néven a Békés megyei Gyomán éss már kisgyermekként színházasdit játszott. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett, a felvételin Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, a vizsgabizottság már a negyedik sornál félbeszakította: "Fel van véve!" Művésznevét is ekkor kapta, a bizottság egyik tagja ott helyben keresztelte át "Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!" szavakkal.
1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben már véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. Budapest ostroma után még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz csábította át.
René Fauchois Vigyázat, mázolva című színdarabjában debütált, s alig huszonegy évesen,
1946. november 8-án hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében.
Két év múlva a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház tagja lett, ahol első bemutatója Gorkij Ellenségek című darabja volt. Több mint fél évszázadon át tartozott a nemzet első színházának társulatához, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett, utolsó bemutatóján, 2005 decemberében Rejtő Jenő-Schwajda György: A néma revolverek városa című darabjában lépett színpadra.
Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben jelentőset alkotott. A klasszikus és a kortárs világirodalom, a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel, Othello Cassiusától a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig.
Emlékezetes volt Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Machiavelli Mandragóra, Csurka István Döglött aknák, Móricz Zsigmond Rokonok című drámájában. Németh László Villámfénynél című darabjában nem csak játszott, 1996-ban a Várszínházban maga is színpadra állította a művet.
Első filmjét 1943-ban forgatta, játszott a 2x2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben.
Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban - a rendező azt mondta róla, hogy Pelikán Józseffel a 20. század kisemberének archetípusát teremtette meg.
Szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is. Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban.
Színpadi és filmes munkái mellett rádiójátékokban és kabaréban is vállalt szerepet, hangját több lemez őrzi. Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Művészi tevékenysége elismeréseként 1956-ban és 1958-ban is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1966-ban az érdemes művész, 1970-ben a kiváló művész címet, 1973-ban a Kossuth-díjat. 1981-ben Pro Urbe-díjjal tüntették ki. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést vehette át. Több alkalommal elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb férfialakítás díját, valamint a filmkritikusok elismerését. 1996-ban bekerült a halhatatlanok társulatának örökös tagjai közé, 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2006-ban Prima Primissima díjjal tüntették ki.
A nevét viselő életműdíjat 2011-ben adták át először a színházi világnapon. A kitüntetéssel azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak.
(Fejléckép: Kállai Ferenc A tanú című filmben, Forrás: Youtube)