Színház

Kamondi Zoltán: "Nincsenek már fehér foltok"

2011.01.05. 04:00
Ajánlom
Világszerte hatalmas sikerrel játszott szerző a félig magyar származású, francia honos Yasmina Reza. A Vígszínház hazai ősbemutatóként tűzi műsorra Az öldöklés istene című párkapcsolati fekete komédiáját. Hamarosan film is készül a darabból Roman Polanski rendezésében. Kamondi Zoltán, a vígszínházi előadás rendezője a látszólagos semmiségekből kiinduló lelki és testi agressziók kortünetéről mesél.

- Mi vonzotta Yasmina Reza színpadi nyelvezetében?

- Elsősorban az, hogy nagyon modern és nagyon pontosan szól a mi világunkról, szellemesen, egyszerű eszközökkel. Az alaptörténet az, hogy két gyerek összeverekszik, majd a szülők kulturáltan, civilizáltan leülnek, hogy megbeszéljék a helyzetet. És ebből lesz egy téboly. A kulcs maga a cím. Azért adta a szerző Az öldöklés istene címet ennek a vígjátéknak, mert fel akarja hívni a figyelmet a mélyrétegére. És ez nem más, mint annak a teljesen irracionális agressziónak a jelenléte a társadalomban, a hétköznapi életünkben, a munkahelyünkön, a magánéletünkben és magunkban, ami a mai világ fájdalmasan emblematikus jelensége. A kompjúterizáltsággal, az őrületes információáradattal transzparenssé, digitalizálttá vált a világ. Nincsenek már fehér foltok a világűrben sem és a biológiai lényünkben is alig. Ugyanakkor az indulataink, a szenvedélyeink, a fájdalmaink, a szeretethiányunk géntérképét még nem sikerült megrajzolni. Ezért ezek az érzelmek egyre szűkebb területre vannak összeszorítva. És emiatt nagyon intenzív és agresszív, amikor felszínre törnek. Nem véletlen, hogy soha nem volt még ennyi családkiirtás, iskolai lövöldöző, ámokfutó, ilyen brutális kínzások, teljesen indokolatlan mészárlások. Évekig elfojtott erők törnek ki, még az elkövetők számára is a legváratlanabb pillanatokban.

- Már a Művészet című darabjában is, amit a Katona József Színházban mutattak be, a semmiségekből, a látszólagos kicsinységekből összeadódó harcokat, konfliktusokat feszegeti Reza a franciás képmutatás álarca mögött. Mennyire kellett átfordítani a művet a hazai viszonyokra?

- Nekünk olyan referenciapontokat kell a színpadra vinni, hogy a magyar néző otthon érezze magát. Bemutatva azt, hogy milyen egy mai ötven körüli, jól szituált ügyvéd és gazdasági szakértő házaspár. És milyen egy, pl. a cigánykérdésről szociológiai tanulmányokat író, egyébként félállásban egy könyvesboltban dolgozó szaniter viszonteladó házaspár. És hogyha ők találkoznak, akkor milyen belső konfliktusok, ízlésbeli ellentétek törnek felszínre. Egy csomó olyan része van a darabnak, ami a francia társadalom sajátosságai között él meg. De például Christopher Hampton, aki az angol szöveget készítette, ezt átfordította a brit viszonyokra. Amikor Amerikában játszották, átfordították az ottani viszonyokra, még a neveket is angolosították, amerikanizálták. Gondolom, minden társadalomban ugyanezek a problémák vannak, csak máshogy. Bognár Róbert fordításában mégis megtartjuk a francia kiejtést és a neveket, ez így alakult.

- Meddig mennek el a szereplők a lelki-fizikai öldöklésben?

- Lényegében megalázzák és lelkileg legyilkolják egymást. És egy végső nulla pontról gyakorlatilag újra helyreáll a tettetés és a színlelés, a túlélés örök forgatókönyve. Ez a fekete humora a darabnak. Nemcsak a házaspárok alázzák meg egymást durván, hanem a párokon belül is megtörténik ugyanez. Nem működő kapcsolatban élő, eléggé megkeseredett, nagyon komoly érzelmi és lelki hiányoktól szenvedő emberek történetéről van szó negyven és hatvan között. Egyikük sem rabja már semmilyen illúziónak.

- A szavaiból azt veszem ki, hogy bizonyos életkor felett bárki szembesülhet a történet által a benne élő öldöklés istenével, magyarul a ki nem élt agresszióival.

- Ez egy nagyon súlyos mai társadalmi probléma. Korábban bizonyos szelepek mindig bele voltak építve a társadalomba. A görögöknél a bacchanáliában volt három nap, amikor mindenki azt csinált, amit akart. A keresztény, katolikus világban tulajdonképpen a gyónás lényege, hogy igenis néha elengedheted magad, bűnözhetsz, lehetsz agresszív. Utána tudd, hogy az voltál, bánd meg, menj a paphoz, kapjál érte feloldozást, büntetést. Minden társadalom az emberben lévő természetes rosszat beépítette a működésébe. Ez sajnos a demokrácia világméretű győzelme, a kétpólusú világrend felbomlása óta szűnt meg. És az sem véletlen, hogy most szürreális módon jelenik meg: vallási fundamentalizmusban, öngyilkos merénylőkben, ámokfutókban vagy éppen a futballhuligánoknál, a globalizációellenes tüntetésekben, amiknek semmilyen ideológiai alapjuk, társadalmi követelésük nincsen, csak a kocsiborogatás, a kirakatbetörés, a rendőrökkel való harc.

- Ilyen értelemben nagyot kell szólnia idehaza is Az öldöklés istenének.

- Mi vagyunk az ötvennegyedik ország és száz valahányadik színház, ahol játsszák. Bécsben, Berlinben, a Broadway-n már ki tudja, hányadik éve fut. Vélhetően azért, mert valami nagyon aktuálisról, emberiről szól rendkívül szellemesen. Nyelvi poénok helyett végletes pontossággal felrajzolt helyzet- és jellemkomikumok sorozatából áll.

- Filmrendezőként jelent-e Önnek bármiféle redukciót a színpadi közegben való gondolkodás?

- A színház egyrészt redukál, másrészt imponálóan nagy ajtókat nyit éppen azáltal, hogy a redukált tér beindítja a néző fantáziáját. A filmben probléma, hogy mindent meg kell mutatni, le kell fényképezni. A színház, az irodalom képes arra, hogy a néző képzelőerejét bevonja a mű élvezésébe, újraalkotásába. A filmnél ez sokkal bonyolultabb.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház szfe

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház szfe

A Fővárosi Törvényszék szerint jogellenes az SZFE sztrájkja

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése közleményben tudatta, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzése értelmében jogellenes az egyetem dolgozóinak sztrájkja.
Színház ajánló

1956 színházáról akkor és most – 5+1 darab a forradalomról

Miközben a forradalom hangjai felzúgtak az utcákon, 1956 színházában is zajlott az élet. Október 23-án délelőtt a Nemzeti Színházban Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabját próbálták, megtartották a Salemi boszorkányok olvasópróbáját, este pedig Schiller Ármány és szerelem című drámája volt műsorra tűzve. Utóbbiban Ferrari Violetta, a kor ünnepelt színésznője játszotta a főszerepet – ekkor még nem tudták, hogy utoljára lép színpadra a Nemzetiben.
Színház magazin

70 éves Robin Williams magyar hangja, Mikó István

„Még nem vettünk fel?” – kérdezte tőle a főiskolai felvételin Kazimír Károly, akivel addigra a Vízivárosi pinceklubban, ami a Kaláka Együttes törzshelye is volt, összetegeződtek. A sikeres felvételi után aztán már egyenes út vezetett a Jászai Mari-díjig és az érdemes művész kitüntetésig.
Színház hír

Tompa Gábor marad az Európai Színházi Unió elnöke

Bár a járványhelyzet miatt az idén 30 éves Európai Színházi Unió második közgyűlése online térbe kényszerült, az UTE tagszínházai egyhangúlag szavazták meg Tompa Gábort az elnöki posztra.