Színház

Kamondi Zoltán: "Nincsenek már fehér foltok"

2011.01.05. 04:00
Ajánlom
Világszerte hatalmas sikerrel játszott szerző a félig magyar származású, francia honos Yasmina Reza. A Vígszínház hazai ősbemutatóként tűzi műsorra Az öldöklés istene című párkapcsolati fekete komédiáját. Hamarosan film is készül a darabból Roman Polanski rendezésében. Kamondi Zoltán, a vígszínházi előadás rendezője a látszólagos semmiségekből kiinduló lelki és testi agressziók kortünetéről mesél.

- Mi vonzotta Yasmina Reza színpadi nyelvezetében?

- Elsősorban az, hogy nagyon modern és nagyon pontosan szól a mi világunkról, szellemesen, egyszerű eszközökkel. Az alaptörténet az, hogy két gyerek összeverekszik, majd a szülők kulturáltan, civilizáltan leülnek, hogy megbeszéljék a helyzetet. És ebből lesz egy téboly. A kulcs maga a cím. Azért adta a szerző Az öldöklés istene címet ennek a vígjátéknak, mert fel akarja hívni a figyelmet a mélyrétegére. És ez nem más, mint annak a teljesen irracionális agressziónak a jelenléte a társadalomban, a hétköznapi életünkben, a munkahelyünkön, a magánéletünkben és magunkban, ami a mai világ fájdalmasan emblematikus jelensége. A kompjúterizáltsággal, az őrületes információáradattal transzparenssé, digitalizálttá vált a világ. Nincsenek már fehér foltok a világűrben sem és a biológiai lényünkben is alig. Ugyanakkor az indulataink, a szenvedélyeink, a fájdalmaink, a szeretethiányunk géntérképét még nem sikerült megrajzolni. Ezért ezek az érzelmek egyre szűkebb területre vannak összeszorítva. És emiatt nagyon intenzív és agresszív, amikor felszínre törnek. Nem véletlen, hogy soha nem volt még ennyi családkiirtás, iskolai lövöldöző, ámokfutó, ilyen brutális kínzások, teljesen indokolatlan mészárlások. Évekig elfojtott erők törnek ki, még az elkövetők számára is a legváratlanabb pillanatokban.

- Már a Művészet című darabjában is, amit a Katona József Színházban mutattak be, a semmiségekből, a látszólagos kicsinységekből összeadódó harcokat, konfliktusokat feszegeti Reza a franciás képmutatás álarca mögött. Mennyire kellett átfordítani a művet a hazai viszonyokra?

- Nekünk olyan referenciapontokat kell a színpadra vinni, hogy a magyar néző otthon érezze magát. Bemutatva azt, hogy milyen egy mai ötven körüli, jól szituált ügyvéd és gazdasági szakértő házaspár. És milyen egy, pl. a cigánykérdésről szociológiai tanulmányokat író, egyébként félállásban egy könyvesboltban dolgozó szaniter viszonteladó házaspár. És hogyha ők találkoznak, akkor milyen belső konfliktusok, ízlésbeli ellentétek törnek felszínre. Egy csomó olyan része van a darabnak, ami a francia társadalom sajátosságai között él meg. De például Christopher Hampton, aki az angol szöveget készítette, ezt átfordította a brit viszonyokra. Amikor Amerikában játszották, átfordították az ottani viszonyokra, még a neveket is angolosították, amerikanizálták. Gondolom, minden társadalomban ugyanezek a problémák vannak, csak máshogy. Bognár Róbert fordításában mégis megtartjuk a francia kiejtést és a neveket, ez így alakult.

- Meddig mennek el a szereplők a lelki-fizikai öldöklésben?

- Lényegében megalázzák és lelkileg legyilkolják egymást. És egy végső nulla pontról gyakorlatilag újra helyreáll a tettetés és a színlelés, a túlélés örök forgatókönyve. Ez a fekete humora a darabnak. Nemcsak a házaspárok alázzák meg egymást durván, hanem a párokon belül is megtörténik ugyanez. Nem működő kapcsolatban élő, eléggé megkeseredett, nagyon komoly érzelmi és lelki hiányoktól szenvedő emberek történetéről van szó negyven és hatvan között. Egyikük sem rabja már semmilyen illúziónak.

- A szavaiból azt veszem ki, hogy bizonyos életkor felett bárki szembesülhet a történet által a benne élő öldöklés istenével, magyarul a ki nem élt agresszióival.

- Ez egy nagyon súlyos mai társadalmi probléma. Korábban bizonyos szelepek mindig bele voltak építve a társadalomba. A görögöknél a bacchanáliában volt három nap, amikor mindenki azt csinált, amit akart. A keresztény, katolikus világban tulajdonképpen a gyónás lényege, hogy igenis néha elengedheted magad, bűnözhetsz, lehetsz agresszív. Utána tudd, hogy az voltál, bánd meg, menj a paphoz, kapjál érte feloldozást, büntetést. Minden társadalom az emberben lévő természetes rosszat beépítette a működésébe. Ez sajnos a demokrácia világméretű győzelme, a kétpólusú világrend felbomlása óta szűnt meg. És az sem véletlen, hogy most szürreális módon jelenik meg: vallási fundamentalizmusban, öngyilkos merénylőkben, ámokfutókban vagy éppen a futballhuligánoknál, a globalizációellenes tüntetésekben, amiknek semmilyen ideológiai alapjuk, társadalmi követelésük nincsen, csak a kocsiborogatás, a kirakatbetörés, a rendőrökkel való harc.

- Ilyen értelemben nagyot kell szólnia idehaza is Az öldöklés istenének.

- Mi vagyunk az ötvennegyedik ország és száz valahányadik színház, ahol játsszák. Bécsben, Berlinben, a Broadway-n már ki tudja, hányadik éve fut. Vélhetően azért, mert valami nagyon aktuálisról, emberiről szól rendkívül szellemesen. Nyelvi poénok helyett végletes pontossággal felrajzolt helyzet- és jellemkomikumok sorozatából áll.

- Filmrendezőként jelent-e Önnek bármiféle redukciót a színpadi közegben való gondolkodás?

- A színház egyrészt redukál, másrészt imponálóan nagy ajtókat nyit éppen azáltal, hogy a redukált tér beindítja a néző fantáziáját. A filmben probléma, hogy mindent meg kell mutatni, le kell fényképezni. A színház, az irodalom képes arra, hogy a néző képzelőerejét bevonja a mű élvezésébe, újraalkotásába. A filmnél ez sokkal bonyolultabb.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Ne próbáljuk eldönteni, hogy a saját határaink a gyerek határai is

Így foglalta össze a beszélgetést vezető Veiszer Alinda a gyerek- és ifjúsági színházról szóló Jó kérdés legfontosabb tanulságát. A konklúziót Hoffer Károly bábszínész, bábrendező, látványtervező, Pogány Judit színművész és Vidovszky György rendező segítették levonni a moderátornak, a hallgatóknak, és most a Fidelio olvasóinak is.
Színház interjú

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Színház hír

Pogány Judit a Kritikus Céh életműdíjasa

Az életműdíjat Pogány Judit szeptember 22-én, a Színikritikusok díjának átadó gáláján veszi majd át a Katona József Színházban.
Színház kisvárda

Összeállt a kisvárdai színházi fesztivál programja

A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások és a már hagyományos hallgatói minifesztivál szerepel a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának idei programjában.
Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.