Színház

Kamondi Zoltán: "Nincsenek már fehér foltok"

2011.01.05. 04:00
Ajánlom
Világszerte hatalmas sikerrel játszott szerző a félig magyar származású, francia honos Yasmina Reza. A Vígszínház hazai ősbemutatóként tűzi műsorra Az öldöklés istene című párkapcsolati fekete komédiáját. Hamarosan film is készül a darabból Roman Polanski rendezésében. Kamondi Zoltán, a vígszínházi előadás rendezője a látszólagos semmiségekből kiinduló lelki és testi agressziók kortünetéről mesél.

- Mi vonzotta Yasmina Reza színpadi nyelvezetében?

- Elsősorban az, hogy nagyon modern és nagyon pontosan szól a mi világunkról, szellemesen, egyszerű eszközökkel. Az alaptörténet az, hogy két gyerek összeverekszik, majd a szülők kulturáltan, civilizáltan leülnek, hogy megbeszéljék a helyzetet. És ebből lesz egy téboly. A kulcs maga a cím. Azért adta a szerző Az öldöklés istene címet ennek a vígjátéknak, mert fel akarja hívni a figyelmet a mélyrétegére. És ez nem más, mint annak a teljesen irracionális agressziónak a jelenléte a társadalomban, a hétköznapi életünkben, a munkahelyünkön, a magánéletünkben és magunkban, ami a mai világ fájdalmasan emblematikus jelensége. A kompjúterizáltsággal, az őrületes információáradattal transzparenssé, digitalizálttá vált a világ. Nincsenek már fehér foltok a világűrben sem és a biológiai lényünkben is alig. Ugyanakkor az indulataink, a szenvedélyeink, a fájdalmaink, a szeretethiányunk géntérképét még nem sikerült megrajzolni. Ezért ezek az érzelmek egyre szűkebb területre vannak összeszorítva. És emiatt nagyon intenzív és agresszív, amikor felszínre törnek. Nem véletlen, hogy soha nem volt még ennyi családkiirtás, iskolai lövöldöző, ámokfutó, ilyen brutális kínzások, teljesen indokolatlan mészárlások. Évekig elfojtott erők törnek ki, még az elkövetők számára is a legváratlanabb pillanatokban.

- Már a Művészet című darabjában is, amit a Katona József Színházban mutattak be, a semmiségekből, a látszólagos kicsinységekből összeadódó harcokat, konfliktusokat feszegeti Reza a franciás képmutatás álarca mögött. Mennyire kellett átfordítani a művet a hazai viszonyokra?

- Nekünk olyan referenciapontokat kell a színpadra vinni, hogy a magyar néző otthon érezze magát. Bemutatva azt, hogy milyen egy mai ötven körüli, jól szituált ügyvéd és gazdasági szakértő házaspár. És milyen egy, pl. a cigánykérdésről szociológiai tanulmányokat író, egyébként félállásban egy könyvesboltban dolgozó szaniter viszonteladó házaspár. És hogyha ők találkoznak, akkor milyen belső konfliktusok, ízlésbeli ellentétek törnek felszínre. Egy csomó olyan része van a darabnak, ami a francia társadalom sajátosságai között él meg. De például Christopher Hampton, aki az angol szöveget készítette, ezt átfordította a brit viszonyokra. Amikor Amerikában játszották, átfordították az ottani viszonyokra, még a neveket is angolosították, amerikanizálták. Gondolom, minden társadalomban ugyanezek a problémák vannak, csak máshogy. Bognár Róbert fordításában mégis megtartjuk a francia kiejtést és a neveket, ez így alakult.

- Meddig mennek el a szereplők a lelki-fizikai öldöklésben?

- Lényegében megalázzák és lelkileg legyilkolják egymást. És egy végső nulla pontról gyakorlatilag újra helyreáll a tettetés és a színlelés, a túlélés örök forgatókönyve. Ez a fekete humora a darabnak. Nemcsak a házaspárok alázzák meg egymást durván, hanem a párokon belül is megtörténik ugyanez. Nem működő kapcsolatban élő, eléggé megkeseredett, nagyon komoly érzelmi és lelki hiányoktól szenvedő emberek történetéről van szó negyven és hatvan között. Egyikük sem rabja már semmilyen illúziónak.

- A szavaiból azt veszem ki, hogy bizonyos életkor felett bárki szembesülhet a történet által a benne élő öldöklés istenével, magyarul a ki nem élt agresszióival.

- Ez egy nagyon súlyos mai társadalmi probléma. Korábban bizonyos szelepek mindig bele voltak építve a társadalomba. A görögöknél a bacchanáliában volt három nap, amikor mindenki azt csinált, amit akart. A keresztény, katolikus világban tulajdonképpen a gyónás lényege, hogy igenis néha elengedheted magad, bűnözhetsz, lehetsz agresszív. Utána tudd, hogy az voltál, bánd meg, menj a paphoz, kapjál érte feloldozást, büntetést. Minden társadalom az emberben lévő természetes rosszat beépítette a működésébe. Ez sajnos a demokrácia világméretű győzelme, a kétpólusú világrend felbomlása óta szűnt meg. És az sem véletlen, hogy most szürreális módon jelenik meg: vallási fundamentalizmusban, öngyilkos merénylőkben, ámokfutókban vagy éppen a futballhuligánoknál, a globalizációellenes tüntetésekben, amiknek semmilyen ideológiai alapjuk, társadalmi követelésük nincsen, csak a kocsiborogatás, a kirakatbetörés, a rendőrökkel való harc.

- Ilyen értelemben nagyot kell szólnia idehaza is Az öldöklés istenének.

- Mi vagyunk az ötvennegyedik ország és száz valahányadik színház, ahol játsszák. Bécsben, Berlinben, a Broadway-n már ki tudja, hányadik éve fut. Vélhetően azért, mert valami nagyon aktuálisról, emberiről szól rendkívül szellemesen. Nyelvi poénok helyett végletes pontossággal felrajzolt helyzet- és jellemkomikumok sorozatából áll.

- Filmrendezőként jelent-e Önnek bármiféle redukciót a színpadi közegben való gondolkodás?

- A színház egyrészt redukál, másrészt imponálóan nagy ajtókat nyit éppen azáltal, hogy a redukált tér beindítja a néző fantáziáját. A filmben probléma, hogy mindent meg kell mutatni, le kell fényképezni. A színház, az irodalom képes arra, hogy a néző képzelőerejét bevonja a mű élvezésébe, újraalkotásába. A filmnél ez sokkal bonyolultabb.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház portré

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Színház ajánló

A Játék a kastélyban indította a Vörösmarty Színház jubileumi évadát

Különleges este volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház életében az október 5-i, hiszen a teátrum önálló társulatának megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepli ebben az évadban, amelynek első bemutatója Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című komédiája. A premiert ünnepélyes pillanatok is megelőzték: Cser-Palkovics András polgármester „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat adott át Juhász Illés színművésznek.
Színház ajánló

Mucsi Zoltán egy beszédtanárt alakít a József Attila Színházban

A Macskafogó zajos, zenés sikere után újabb nagyágyú érkezik a József Attila Színházba. Október 5-én debütál A király beszéde, Mucsi Zoltánnal és Fila Balázzsal a főszerepben.
Színház ajánló

Különleges lakásszínházi előadások a CAFe Budapesten

A CAFe Budapest váratlan helyszíneken, olykor egészen rendhagyó terekben varázsolja el a közönséget: az idei fesztiválon debütáló #kapucsengő sorozat keretében öt izgalmas lakásszínházi előadásnak ad otthont a Deák tér szomszédságában található KuglerArt Szalon.
Színház portré

„A jó színház friss, egyszeri és megismételhetetlen” – Szabó Sebestyén László

A színházban az itt és most varázsa izgatja a legjobban a Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett, sokoldalú színművészt, aki hangszereken is szívesen játszik: hol gitárt, hol hegedűt, hol pedig kobozt vesz kézbe, amelyekre zenét és dalszöveget is ír.