Kapás Dezső 1940-ben született Debrecenben. 1963-ban szerzett színházrendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-ban Miskolcon, majd a következő évtől a Vígszínházban rendezett; 1991-92-ben a veszprémi Petőfi Színház főrendezője volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán öt osztályt vitt végig Horvai Istvánnal, első osztályuk 1975-ben, az utolsó 1991-ben végzett. A hatodik színészosztály már csak Horvaitól vehette át a diplomát, Kapás Dezső 1993 júniusában elhunyt.

Horvai-Kapás-osztály. Bűvszó. Szinte rangot jelentett ide járni. Az egykori növendékek sosem mulasztják el megemlíteni, hogy ezektől a mesterektől tanulhattak. És valahogy egy nyelvet is beszélnek, ugyanazt a nevelést kapták. Az ő osztályukban végzett például Alföldi Róbert, Anger Zsolt, Cserna Antal, Egri Kati, Eszenyi Enikő, Fekete Ernő, Hegedűs D. Géza, Gálffi László, Kaszás Attila, Kéri Kitty, Méhes László, Murányi Tünde, Pap Vera, Rátóti Zoltán, Schell Judit, Szarvas József és Takács Kati.

Az emléktábla avatására mindegyik osztályből eljöttek, többen is. Pap Vera, Szarvas József, Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő személyes emlékeit osztotta meg a szép számú hallgatósággal, Hegedűs D. Géza inkább a rendezőt méltatta. A Vígszínház egykori igazgatója, Marton László egy egész pályaképet vázolt föl.

Kapás Dezső rendezéseiben a szürrealista líra ugyanúgy helyet kapott, mint a keserű élethelyzetek groteszk, erőteljes megjelenítése. Emlékezetes rendezései A Karamazov testvérek, a Kakukkfészek, A 22-es csapdája, az Equus, az Amadeus és A kopasz énekesnő. Elbeszéléseket, tv-forgatókönyveket, színpadi és televíziós adaptációkat is írt. A nyolcvanas években Jászai Mari-díjjal kitüntetett rendező 1993 júniusában hunyt el Budapesten.

Néhány hónappal ezelőtt felesége, Káplár Éva festőművész is elhunyt, a most fölavatott tábla mindkettőjük emlékét őrzi a Budai Nagy Antal utca 5. szám alatt.