Keleti István nélkül a Pinceszínház nem lehetne az, ami. A legendás színházi rendező és dramaturg 1969-től, egészen 1985-ig vezette és vitte sikerre a színházat.
Keleti annak a gondolkodásnak és nyitottságnak az alapjait fektette le, amelyet még ma is igyekszik a Pinceszínház életben tartani és tovább vinni.
Jordán Tamás Molnár Ferenc Kispolgári Samu című írásával köszöntötte a névadó ünnepség résztvevőit, akik között megjelentek, többek között, Keleti István rokonai, barátai és volt tanítványai is.
Mácsai Pál, egykori tanítványként így idézte meg egykori mesterét: „Ha Pista bácsiról kell beszélni, akkor visszaszánkázom a 17. életévembe, amikor gimnazistaként megjelentem itt a Pincében, felvételizni. A viszony Keleti István és szerénységem között máig ugyanolyan maradt. Egy alkalommal azt álmodtam, szorongásos színészálmaim egyikeként, hogy a Pista bácsi visszajött egy főpróbámra.
Ott álldogáltunk, színészek, mind, és nagyon emberszámba vett, nem a kamasz voltam, hanem rendező immár, kezet fogtunk.
Csakhogy ő négy méter magas volt, én pedig akkora, amekkora. Ez az álom szépen rajzolja le viszonyunkat. Ő a Mester, én pedig tanítvány”.
Keleti István több évnyi ottani munka után 1969. január 1-től vált hivatalosan vezetőjévé a Pinceszínháznak, amelyet az épületben működő Kosztolányi Művelődési Otthon részeként hoztak létre. A tisztet egészen 1985 tavaszáig töltötte be. 1979-ben a művelődési központban jött létre a Budapesti Diákszínjátszó Bázis.
Keleti szakmai vezetőként támogatta a művelődési házban népművelőként alkalmazott Illés Klára tevékenységét, számos sikeres színházrendezői tanfolyamot, tábort, budapesti diákszínjátszó seregszemlét bonyolítottak le együtt.
Keletit 1985-től a Pinceszínház vezetésében több évtizedes színházpedagógiai és alkotótársa, Mezei Éva követte, aki 1986 októberében, egy diákrendezők számára tartott tanfolyamon rosszul lett és még aznap este, 57 éves korában elhunyt.
Kőváry Katalin, a Keleti István Művészeti Iskola képviseletében arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy Keleti István képes volt „célt, eszmét és morált” tanítani a fiataloknak a 70-es években, a „pangás” idején, annak ellenére is, hogy ez karriert kockáztató lépés volt és bátorság kellett hozzá.
Keleti István nevéhez nemcsak a Pinceszínház kapcsolódik, hanem a Szkéné Színház megalapítása is.
Számára ugyanakkor kiemelten fontos volt, hogy megtanítsa a fiataloknak az együtt gondolkodást és alkotást. Ezt a szellemiséget viszi tovább a Keleti István Művészeti Iskola, amelynek diákjai Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című művéből készült rövid műsorát adták elő, Kőváry Katalin rendezésében.
A Pinceszínház legendás amatőr, diákszínjátszó korszakból Magyarország színházi életének megszámlálhatatlanul sok személyisége indult el, került a pályára, alkot és játszik ma is.
Többek között Novák Eszter, Kerekes József, Gálvölgyi János és Mácsai Pál, akik mind a mai napig fontos állomásként gondolnak vissza a Pincében töltött éveikre.
A Keleti István Stúdióban már szeptemberben elkezdődik a munka: a júniusi előbemutatót követően szeptember 30-án tartják Ad De Bont holland író, a délszláv háború traumáját feldolgozó Mirad, egy fiú Boszniából című darabjának magyarországi bemutatóját. A művet Siflis Anna rendezi, Nagyabonyi Emese, Ricz Ármin és Tóth András szereplésével.
Október 11-én Csalog Zsolt író szellemisége előtt tisztelegve tartanak emlékestet, a program során többek között Fullajtár Andrea színésznő ad elő részleteket a szerző Csendet akarok című darabjából.
Október 24-én 17.00 órától a Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat című beszélgetés-sorozatának következő alkalmán vehetnek részt az érdeklődők.
Fejléckép: A Keleti István Stúdió a Pinceszínházban (Fotó/Forrás: Bedics Tünde)