Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
„Itt vagyunk bezárva egy vérzivataros évszázadba. [...] Ez a maguk családjának a múltja is. Ez nem Instagram-sztori, meg Facebook-poszt [...], egy veszélyesebb világot fognak megismerni, ahol olykor felelősséget kell vállalni, néha súlyos döntéseket kell meghozni. [...].” (Részlet az előadásból)
„A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá változik” – folytatja a rejtélyes hang.
S a játék a 20. századi magyar történelem vészterhes időszakaiba repíti vissza őket, ahol olyan emberek bőrébe bújhatnak, akik életük egy-egy szakaszában súlyos döntésre kényszerültek.
Az előadás hat „hétköznapi hős” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona, Gérecz Attila, Kiss Sándor, Olofsson Placid, Richter Gedeon és Salkaházi Sára – sorsának bemutatásán keresztül segíti a diákokat (és a darab nézőit) a történelem megértésében és saját helyzetük átértékelésében. A szabadulószoba jeligéje: szabadulj ki a múltból!
Jelenet az előadásból (Fotó/Forrás: Ülj Közelebb Produkció)
A huszadik század diktatúráinak borzalmairól beszélnünk kell!
„Sára, ön idén részt vett a szociális és népjóléti tanfolyamunkon, megérintett bennünket a mélységes érzékenysége, a szegények és elesettek iránti empátiája. Gondolom, azért is kérte a felvételét a Szociális Testvérek Társaságába. [...] ön egy nagyon impulzív személyiség, a tehetség, az elszántság, és mellé a jó szív, ami önnek van, jó szolgálatot tehetne nekünk [...].” (Részlet az előadásból)
Kopek Janka meggyőzően alakítja Salkaházi Sárát. Feladata nem egyszerű, a szerepe szerint az egyik pillanatban még önfeledt diák, a másikban az addigi életét gyökeresen megváltoztató nő. Aki végül ráébred arra, hogy másokat szolgálva teljesedhet ki az élete, akár önmagát is feláldozva embertársaiért.
„Az általam eljátszott Salkaházi Sára szabadelvű, kicsit bohém nő volt, aki novellákat írt, a húszas években kötetet is megjelentetett, ugyanakkor kávéházakba járt, cigarettázott, olykor lazán, zsebre dugott kézzel sétált az utcán, vagyis abban a korban egy modern gondolkodású nőnek számított” ‒ meséli az általa megformált karakterről Kopek Janka.
S milyen érdekes, hogy ilyen szemlélettel később mégis szerzetesként talált rá igazán önmagára, ebben a hivatásban tudott kiteljesedni!
A személyisége azért volt nagy hatással rám, mert megerősítette számomra azt, hogy látszólag különböző, egymásnak teljesen ellentmondó tevékenységekkel, sokféle módon lehet helytállni az életben. Már a sokoldalúsága egy fontos kapcsolódási pontot jelentett számomra, ezek után könnyebb volt elindulni a szerep megformálásában is. Szeretek belehelyezkedni történelmi személyek alakjába, érdekes a sorsukat, egy-egy hozzájuk kapcsolódó történetet minél hitelesebben bemutatni, miközben saját személyiségünk eggyé válik az eljátszott karakterrel az előadásokon” ‒ fogalmaz a színésznő.
Kopek Janka Salkaházi Sára szerepében (Fotó/Forrás: Ülj Közelebb Produkció)
A darab erényei közé sorolja, hogy kevésbé ismert történelmi személyiségek tetteit, életük egy-egy szakaszát mutatja be, aminek köszönhetően a néző újra és újra ráébredhet arra, hogy a huszadik század diktatúráiban, ezekben a borzalmas időszakokban mennyien válhattak akarva-akaratlanul hőssé. ‒
Láthatjuk, hogy ezekben az elnyomó rendszerekben már az is hőstett volt, és hősies bátorságot igényelt, ha az ember tartotta magát a véleményéhez,
hitéhez és értékrendjéhez, vagy meghozott egy döntést. A Magyar hősök előadásban nem királyokról, vezető politikusokról vagy filmsztárokról van szó. Ezek a történetek hétköznapi emberek történetei, akik a mindennapi életükben hozott döntéseik miatt az utókor példaképeivé váltak. Ezek a történetek arra figyelmeztetnek bennünket, fiatalokat is a huszonegyedik században, hogy azért élhetünk most szabadságban, mert többek között ilyen hősei voltak az előző évszázad magyar történelmének” ‒ hangsúlyozza a Salkaházi Sárát alakító Kopek Janka.
Jelenet az előadásból (Fotó/Forrás: Ülj Közelebb Produkció)
Fontos történelmi kérdéseket vet föl a színdarab
„A való élet, a történelem néha a legbrutálisabb akadálypálya, amelyben a szereplőknek egykor életre-halálra kellett küzdeniük.” (Részlet az előadásból)
Márfi Márk az általa játszott diák, valamint Richter Gedeon karakterének megformálása kapcsán a következőket emelte ki:
„A szerep szerint Döme végtelenül laza srác, aki eleinte elutasító, nem akar résztvevője lenni a szabadulószoba-játéknak. Csak egyszer azonosul igazán Richter Gedeon személyével, akkor, amikor az apostoli nuncius a pápa üzenetét hozza el a gyárosnak, s megköszöni a segélyszervezeteknek nyújtott önzetlen gyógyszerfelajánlásokat. Ne feledjük, abban az időszakban járunk, amikor a zsidótörvények fokozatosan megnehezítették, ellehetetlenítették Richter tevékenységét, s ez ahhoz vezetett, hogy sorozatos meghurcoltatásokban volt része.
Döme/Richter a jelenet végén döbben rá arra, hogy válaszút előtt áll: a saját életét mentve távozik az országból, maga mögött hagy mindent, vagy vállalja azt, amit a sors rámér.
Ő végül az utóbbit választva másokért hoz áldozatot: nem a felépített gyáráért, nem a pénzért, hanem a munkásaiért” ‒ fogalmaz a színművész.
Márfi Márk az előadásban (Fotó/Forrás: Ülj Közelebb Produkció)
Idén még öt előadás: négy Budapesten, egy vidéken
„Nagyszüleitek, dédszüleitek fiatalkora a vérzivataros huszadik században telt. Akit nem pusztított el az első világháború, túlélte a másodikat, átvészelte a nyilasterrort, arra a kommunizmus sújtott le. [...] A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá válik.” (Részlet az előadásból)
Szereplők:
Kozma Géza gimnáziumi történelemtanár – Csuja Imre / Hajdu Steve
Sári – Kopek Janka / Veszelovszki Janka
Zsuzsi – Trill Bea / Antóci Dorottya / Cserna Lulu
Döme – Márfi Márk
Karcsi – Sütő András
Bálint – Böröndi Bence / Hajdu-Sobor Csaba
A rendező hangja – Kamarás Iván
A színdarab írója Szabó Borbála, rendezője Seres Tamás.
Az előadás a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner együttműködésében a közelmúltban megjelent kötet alapján készült, amely olyan, többségükben elfeledett hősöknek állít emléket, akiket a kommunista diktatúra nem engedett a közösségi emlékezet részévé válni.
Az előadások időpontjai:
november 13., Eötvös10 Művelődési Ház, Budapest
november 14., Eötvös10 Művelődési Ház, Budapest
november 20., Eötvös10 Művelődési Ház, Budapest
december 5., Eötvös10 Művelődési Ház, Budapest
december 13., Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa
Diákoknak és nyugdíjasoknak kedvezményes és csoportos jegyek ide kattintva válthatók.
További információ a jegyértékesítésről itt érhető el.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Jelenet a Magyar Hősök előadásából (forrás: Ülj Közelebb Produkció)
hírlevél
