Színház

Két előadásszöveget is elismertek Radnóti Zsuzsa frissen alapított díjával

2019.02.26. 18:35
Ajánlom
A Kossuth-díjas dramaturg által alapított kortárs magyar dráma-díjat február 26-án délután vehették át az alkotók a Rózsavölgyi Szalonban megtartott ceremónián.

Radnóti Zsuzsa, Örkény István özvegye, életművének gondozója idén januárban jelentette be, hogy kortárs magyar dráma-díjat alapít olyan kortárs drámák és színpadi írásművek elismerésére, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek,

történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek,

vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében.

Az első alkalommal megtartott díjátadón – amelynek időpontja a szervezők szándéka szerint Örkény István Tóték című drámájának 1966-os színpadi bemutatójához, február 24-hez esik közel – rögtön két drámai szöveget díjaztak.

Díjazottak

Díjat vehetett át az Egy piaci nap című regény szerzője, Závada Pál, valamint a szöveget színpadra alkalmazó Mohácsi István és Mohácsi János. Az ebből készült előadás a Radnóti Színházban látható.

Ugyancsak elismerésben részesítették Kelemen Kristófot, aki a Trafóban látható Megfigyelők című előadás megalkotója – szerzője és rendezője egy személyben.

A díjról kuratórium döntött, amelynek elnöke az alapító maga, Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. A kuratórium további tagjai: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus.

A Fidelio érdeklődésére Lőkös Ildikó elmondta, a díjak mindig fontosak abból a szempontból, hogy a hozzájuk kapcsolódó ügyre irányítják a figyelmet. „Radnóti Zsuzsa kezdeményezése azért fantasztikus, mert eddig nem igazán volt olyan díj, ami célzottan a múltunkkal és a közéletiségünkkel foglalkozó drámákra hívta volna fel a figyelmet.”

Arra a kérdésre, miért döntöttek úgy, hogy elsőként két színpadi művet is díjazzanak, a dramaturg kifejtette: „Nehéz volt megtalálni azt az egy művet, ami nagyon kimagaslik a mezőnyből. A két díj úgy válik szét, hogy az egyik esetben a hagyományos drámai szöveg jelenik meg, amely mint irodalmi mű is érték – ez az Egy piaci nap –, míg a Megfigyelők esetében inkább magát a színházi előadást díjaztuk, aminek természetesen része a szöveg, amelynek megírását komoly levéltári kutatómunka előzte meg.”

mohacsi-181908.jpg

Mohácsi István és János

A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációt mondott Mácsai Pál és Grecsó Krisztián. Az Örkény Színház igazgatója beszédében kiemelte: „Múltunk hasonlít a jelenünkre, mert a jelen egyre inkább hasonlít múltunkra. A Megfigyelők azért hat zsigerileg, mert amiről szól, nem múlt el. (…) Kis esetről van szó a Megfigyelőkben, egy szál árva ember életének a tönkretételéről. De ez az egy szál hatalmas rezonáns üveg fölött van pengetve. Be nem vallott múltak, el nem végzett feladatok üres terei fölött az a húr ettől ilyen hangos.”

Grecsó Krisztián e szavakkal kezdte Muszáj címet viselő laudációját: „Závada Pál és a Mohácsi testvérek darabjának, az Egy piaci napnak a tükrébe gyötrelmes belenézni. Mert azt látni ott, hogy a világnak ezen felén, a reménytelen Kelet-Európában (azért se Közép, nincs olyan, hogy „közép”) sose lesz jobb. Itt nincs bűnbánat, engesztelődés vagy megbocsátás – és bár a darab mást sem provokál, a néző az előadás közben másra sem vágyik, mint elengedni a gyűlöletet, és kilépni a bosszú-körből –

az Egy piaci nap kijózanítóan lemondóan, és csontig hatoló őszinteséggel szembesít vele: megbékélés nem itt lesz soha

- jegyzi meg Grecsó Krisztián, aki arról is beszélt, hogy az előadás közben magára és szűkebb hazájára gondolt. "Az én szülőfalumban, ugyanebben a jelen időben, magukat igazságosztónak tekintett, nyilas csapatok járták az utcákat. Az egyik akciójuk az volt, hogy egy tömeg élén kirángatták az iskolaigazgatót a saját udvarára. És feltették. Ahány rossz válasz, annyi pofon. Ott álltak Bihari tanár úr volt tanítványai bosszúra éhesen, és a tanár úr jól tudta, hogy csak néhányszor kellene rosszat felelnie, és az akciót megszégyenülten egy-két pofonnal talán megúszhatná. De képtelen volt rá. Az életét, a pedagógiáját, az elveit nem adhatta oda. Minden kérdésre megfelelt. Kishíján agyonverték érte. Amikor hazautazom, és elhajtok a háza előtt, látom magam előtt, ahogy áll a tömeg előtt, egyenes derékkal, és tudja, hogy neki muszáj jól felelnie. 

Ezt tudja ez a dermesztő, felrázó, kegyetlen és gyönyörű darab, az Egy piaci nap. Hogy reménytelen, de muszáj.

EgyPiaciNap42_VenerOrsolya-113115.jpg

Egy piaci nap (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Egy piaci nap

1946-ban a Szolnok közelében fekvő Kunmadarason a helyi parasztasszonyok a hetipiacon megtámadták a zsidó árusokat, megvádolva őket azzal, hogy árdrágítást és üzérkedést követnek el. Többen felhánytorgatták, hogy a deportálásból hazatérő zsidók visszakövetelték 1944-ben elkobzott javaikat is. Mindez a második világháború lezárulását követő korszak kusza politikai és szociális viszonyai között zsidók elleni pogromokhoz vezetett. Ez a történet adta az alapot Závada Pál Egy piaci nap című regényéhez. Az újonnan elkészült színpadi adaptációt a Mohácsi testvérek a Radnóti Színház felkérésére írták.

Az eredeti mű kapcsán Závada Pál a színház évados kiadványában megjelent interjúban - amelyet éppen Kelemen Kristóf készített vele - elmondta: „Ha ránézek egy eseménysorra, és azt sehogy sem tudom megérteni, se lenyelni, se kiköpni, akkor ott nyilván keresnivalóm van – miközben voltaképpen fölfoghatatlan, hogy mi az, ami ezeket az embereket ilyen vadállati viselkedésre hergelte.”

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján

Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)

Mint megjegyezte, ennek a történetnek a történelmi emlékezetben való jelenléte meglehetősen csekély. „…ha kimondják Kunmadaras nevét, és esetleg valaki hallott már a faluról, akkor ő is leginkább a pogromokról ismeri.

Kíváncsi lennék, hogy ott az iskolában egy történelemtanár elmeséli-e ezt a gyerekeknek.

Az Egy piaci nap nem egy Holokauszt-regény, mégis lehetőséget ad arra, hogy a későbbi eseményeken keresztül magát a Holokausztot és annak kialakulását is jobban megértsük. 1946-ban úgy alakult ki a zsidók ellen a tömeghisztéria, mintha mindenki elfelejtette volna, hogy mi történt velük a második világháborúban. Arra a kérdésre, hogyan felejtették ezt el az emberek akkor, Závada Pál így felet: „Nekem is ez volt a kérdésem. Sokszor egyszerűen elterelődnek a gondolataink: az a zsidók bánata, nagyon szomorú, de mi most Trianon-megemlékezést tartunk – és nem jut eszünkbe, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz. Azt nem lehet mondani, hogy az akkori emberek nem tudtak arról, hogy a zsidók miken mentek keresztül, de sokan úgy intézték ezt el, hogy mindenkinek megvan a maga baja, az én fiam is meghalt a fronton. Másokban pedig a szociális ellátatlanság és éhezés miatt ugyanazok a zsidóellenes idegbajok támadtak fel, mint a világháború idején.”

Az előadásról Zappe László írt kritikát, amely itt olvasható>>>

Megfigyelők

Hatvanas évek, Magyarország. Az állambiztonság figyelteti Michael Besenczyt, a magyar származású, angol férfit, aki filmrendezést tanul a Színház- és Filmművészeti Főiskolán: alapos a gyanújuk, hogy a vendéghallgató az angol hírszerzésnek kémkedik. A róla jelentő megfigyelők feladata: alakítsanak ki mély, bizalmas, akár erotikus kapcsolatot a célszeméllyel, és szállítsanak róla kompromittáló információkat. Bármennyire jól teljesítsenek is, az informátorok sem bújhatnak el egymás és az állambiztonság figyelő tekintete elől. Az ember pedig törékennyé válhat, ha a megfigyelt személy pillantásában hirtelen legsötétebb félelmeivel néz szembe.

JankovicsPeteresBakiDanielFotokMeszarosCsaba-182758.jpg

Jankovics Péter és Baki Dániel a Megfigyelőkben (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba)

A Megfigyelők Kelemen Kristóf harmadik rendezése a Trafóban, amelyben ismét a magyar társadalom működése került munkája fókuszba. Az előadásban a közelmúltnak egy olyan fejezetével foglalkozik, amelyről még sokaknak vannak saját emlékeik.

„Elsődlegesen az ügynöki munkának a hétköznapjait szerettem volna megmutatni, hogy milyen motiváció vagy kényszerítő körülmények miatt kerültek bele emberek ebbe a helyzetbe. Az ügynöki együttműködés választását láthatnánk tiszta morális dilemmának, pedig maga a szituáció általában sokkal bonyolultabb ennél.

kelemen-181908.jpg

Kelemen Kristóf (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Mindig az egyéni történeteket kell megvizsgálni, és egyéni ítéleteket kell meghozni.

– mondta el korábban Kelemen Kristóf a Szinhaz.-hu-nak. Megjegyezte: „Jó esetben minden múltbéli történettel automatikusan jelenkori kérdéseket feszegetünk. A múlttal való foglalkozás azért is érdekes, mert a saját jelenünkre ismerhetünk rá azáltal, hogy a gyökereknek egy bizonyos szintjéig leásunk.”

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

„Az erőszak nem olyan dolog, amivel haknizik az ember”

Ezzel a mondattal világította meg Veiszer Alinda az abúzust átélők hallgatásának okát. A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozata márciusban a színházi erőszak témáját járta körül. A beszélgetés, amelynek vendégei dr. Bánki György pszichiáter, publicista, Létay Dóra színművész és Máté Gábor színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár voltak, nem csupán és nem is elsősorban a #metoo-ról, hanem a hatalmi helyzetekről, egészségtelen szituációkról szólt.
Színház voith ági

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Színház józsef attila színház

Fehér Anna és Létay Dóra is állami kitüntetésben részesült

Március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával a József Attila Színház két színművésze is állami elismerésben részesült. Fehér Anna Érdemes Művész-díjához és Létay Dóra Jászai Mari-díjához is gratulálunk.  
Színház ajánló

Zene az Átriumban

Egy-egy sikeres előadás megszületéséig a rendező nem csupán a színészekkel dolgozik sokszor hónapokon át, hanem a díszlettervezőtől a koreográfuson át a világosítóig mindenkivel külön egyeztet, akár csak iránymutatással, akár konkrét rendelkezésekkel. Ennek az alkotófolyamatnak igen fontos része a zene megjelenítése a darabban.
Színház ajánló

Legjobban várt előadások a MITEM-en

Különleges színházi élményt ígér a Nemzeti Színház április 11. és május 5. között zajló nemzetközi színházi fesztiválja. Mutatjuk a legizgalmasabbnak ígérkező produkciókat.