Színház

Két világ nem találkozása

2016.04.04. 10:29
Ajánlom
Zenével kezdődik A velencei kalmár a Pesti Színházban éppúgy, mint Székesfehérváron. Egyébként kevés dologban egyezik a két előadás. Reményekre jogosító, markáns értelmezést ígérő kezdet lehetne mind a kettő, pláne, ha együtt, egy előadásban jelennének meg.

A Vörösmarty Színházban Vereckei Rita szokás szerint hatalmas díszlete tövében a már nem éppen fiatal kalmár, Antonio képében zongorázik Gáspár Sándor. A Váci utcában két utcazenész érkezik elsőnek, egyikük néger dobos. A rövidesen beviharzó velencei aranyifjak, mint később kiderül a kalmár baráti köre, legázolják, a színről kiűzik őket. Reményekre jogosító, markáns értelmezést ígérő kezdet lehetne mind a kettő. Pláne, ha a kettő együtt, egy előadásban jelenne meg. Kifinomult, érzékeny, kiábrándult, spleenes polgár a kereskedő alakjában, akinek a baráti körét rasszista banda adja – izgalmas, talán nem is elképzelhetetlen felállás. De komoly rendezői feladat lehetne a hitelesítése, a történetben való érvényesítése, következetes végig vitele. Bár megvalósulhatna külön-külön is, akár Bagó Bertalan székesfehérvári, akár Valló Péter Váci utcai rendezésében.

Kern András és Stohl András - A velencei kalmár, Pesti Színház

Kern András és Stohl András - A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

De egyikben sem jön létre. A kezdőötlet ötlet marad. Nem ritka eset, hogy a rendező úgy gondolja, egy erős gesztussal sínre tette az előadást, megadta az értelmezéshez a kezdő lökést, a többi aztán szinte magától gördül tovább a kijelölt sínen. Ebben az esetben ez különösen Valló Péter munkájára áll a Pesti Színházban. A rendező a kezdőképen túl a maga tervezte díszlettel is szűkösre szabja az értelmezési tartományt. Rozsdabarna, tologatható panelek közé szorítja Velencét, ahol minden komolyan veendő, az emberek dolgoznak, kereskednek, hitelt adnak és vesznek, jogi ügyleteket visznek végbe, szóval élik a köznapokat. Belmont mesevilágának lényegi különbözését ettől pedig mintha észre sem venné. Nem különíti el feltűnően a két helyszínt. Pedig a szöveg szerint e két világ lényegileg eltér egymástól, az egyik a köznapok, a másik a mesék törvényei szerint működik.

Belmontban mesebeli próbatétel várja a kérőket, bölcs mondások alapján dől el az állítólagos szerelmesek sorsa. Mintha maga Shakespeare is elfelejtené, hogy a velencei ifjút nem a szerelem, hanem megrendült anyagi helyzetének rendbetétele vezeti oda. A helyszínek összemosása megint csak lehetne értelmezési ugrópont, ám hiányzik az előadásból az a néhány gesztus, motívum, ami indokolná, magyarázná, hangsúlyossá tenné a két világ hasonlóságát. Mintha kizárólag praktikus szükségletek szerint mozognának a csúf elemek. Ugyanaz a belógatott vízszintes darab lehet asztal, lehet balkon, lehet esővédő a bejárat fölött. Ha egyáltalán mindig sikerül helyesen értelmeznem a teret.

Péter Kata és Bach Kata - A velencei kalmár, Pesti Színház

Péter Kata és Bach Kata - A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Jelentése lehetne annak is, hogy Portia és Nerissa, mint az álbíró és segédje bírósági megjelenésekor szánalmasan pancser álöltözéket, feltűnően hamis bajszot visel. Bizonyára szándékosan, jelezni akarva az egész bírósági színjáték álságosságát. Fontos és igaz gondolat. Csak éppen a jelmez magára marad az üzenetével, amely nem hatja át a jelenet minden mozzanatát, minden pillanatát. A levegőt is elveszi előle az Antonio-banda, kiváltképp Bassanio hangoskodása. Ügyetlen csúfsága érvényesül, annak jelentése nem.

A velencei kalmár, Pesti Színház

A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Előbb-utóbb úgy érzi a néző, hogy a produkció egyetlen célja, vezéreszméje az, hogy Kern András eljátssza Shylockot. Kern pedig szokott önmagát adja. Bizonyára pontatlan lenne ezt puszta rutinnak nevezni.

Jelentős és nagy színészek egyénisége egy idő után úgy kimunkálódik, úgy hozzánő a szerepléshez, hogy szinte a puszta szövegmondás által azonosul a jellemmel.

Viselkedése annyira kézen fekvőnek látszik, hogy az alakítás, a jellemformálás, a belső dráma alig észrevehető. Kern Shylockja is ilyen magától értetődő figura, minden helyzetben magától értetődőn viselkedik. Hangsúlyosan mondja el természetesen a sokat citált sorokat arról, hogy a zsidó is éppen olyan ember, mint a többi, és ő valóban olyan is. Csak talán következetesebb, konokabb, ami a kitaszítottságból, a jogi egyenlőség mögött is meglévő társadalmi kirekesztettségből is adódik. Ellenlábasaként Stohl András szinte észrevétlen marad. Átszellemülten nagyvonalú a történet elején, megtörten beletörődő a végén. Ahogy az meg van írva. Azt az Antoniót, akit Shylock leír, a harcias ellenfelet, aki hangosan gyalázza, leköpi, belerúg, nem észlelhetjük benne. Bach Katától alkatilag távol áll a mesei Belmont dúsgazdag örökösnőjének szerepe, ami megint elszalasztott értelmezési lehetőség. A többi szereplő képessége és ambíciója szerint teljesít. Kerekes József, Karácsonyi Zoltán, Orosz Ákos, Józan László, Péter Kata lelkiismeretesen hozza a rábízott figurát, Telekes Péter és Tornyi Ildikó feltűnően hamis.

Gáspár Sándor - A velencei kalmár, Vörösmarty Színház

Gáspár Sándor - A velencei kalmár, Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Kolbe Gábor)

Székesfehérváron Gáspár Sándor Antoniójának búbánata éppúgy értelmezetlen, kibontatlan, elemezetlen marad, mint a Pestiben Stohlé. Csak itt annyiban feltűnőbb ez, amennyiben ugyanerről a kifinomult, zongora mellett búslakodó kultúremberről állítja Shylock, hogy leköpi, belerúg és minden lehető módon gyalázza. Tudjuk, az életben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre kultúrlény és barbár bunkó a pillanatnyi helyzete, hangulata, érdeke szerint. De színházban ez a kettősség látszhatna is rajta. Igaz, ellenfele sincs gazdagabban jellemezve. László Zsolt szemébe húzott fekete sapkában mogorváskodja végig a zsidó szerepét. Jelenlétének most is súlya van, de különösebben sajátos tartalma nem vehető ki. Legföljebb abban, hogy utálatossága erősebb, mint igazsága, ellenszenvessége fölülírja az őt ért sérelmeket. Akár azt is hihetné a néző, hogy a fiataloknak igazuk van, amikor kirabolják. Mint Moliere-nél a fösvény Harpagonnal szemben. Csakhogy ott nem ellopják, csak eldugják a pénzes ládikát.

A velencei ifjak itt is léhák és könnyelműek, nemigen vehető ki, mi vonzza hozzájuk a komoly, komor, koros kalmárt. Hacsak nem az antiszemitizmus. Az közös bennük. A történetben központi szerepet játszó Bassanio Nagy Péter alakításában nem tűnik ki igazán a csapatból, amelyben érdekesebbnek látszik Lábodi Ádám Lorenzója, de a legfeltűnőbb, hogy olyan korosabbnak látszó ifjak is akadnak köztük, mint Kuna Károly és Kricsár Kamill. Varga Lili Jessicája elég könnyű szívvel hagyja el és rabolja ki apját, de nem annyira, hogy ennek tartalmi jelentősége is legyen. Igazi színészi ereje Derzsi János alakításának van a léha szolga szerencsétlen apjának szerepében.

A velencei kalmár, Vörösmarty Színház

A velencei kalmár, Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Kolbe Gábor)

Egyáltalán az előadásnak szinte minden mozzanatából, rendezői ötletéből, látványosságából, amiből van bőven, Sántha Borcsa színpompás jelmezeitől festett labdákig és aranyszív léggömbökig, a jelentés súlya hiányzik. Az előadás rendezői felfogását jellemzi az is, hogy a tárgyalási jelenet boksz ringben zajlik. Ennek az ötletnek sincs előzménye, sem következménye. Nem válik igazi tartalmi tényezővé a helyszín, jelentése közhelynél nem több.

László Zsolt és Gáspár Sándor A velencei kalmár c. előadásban

László Zsolt és Gáspár Sándor A velencei kalmár c. előadásban (Fotó/Forrás: Toldy Miklós)

Pedig több szempontból is izgalmas történet A velencei kalmáré. Abból is, amiért sok évtizeden át nem engedték színpadra, talán abban bízva, hogy amit elhallgatnak, az nincs is, vagy legalább nem lehet belőle baj. De nemcsak a zsidó téma izgalmas benne. Shakespeare két világot ereszt össze egy színpadon, egy történetben. A valódit és a mesebelit. A munka, a küzdelem, a gondok bajok valóságos színterét és a mesebelit, a csak képzeletünkben, vágyainkban létezőt. Mindkét előadásban teljesen értelmetlen, öncélú kötözködésnek tűnik föl a nők követelőzése a valójában nekik adott gyűrűk miatt. Pedig éppen ebben fejeződik ki a két világ találkozásának mélyebb drámaisága. Való életünk és vágyálmaik egyesülésének lehetetlensége.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kísértethajó életnagyságban – A bolygó hollandi Szentmargitbányán

Első alkalommal adták elő Wagner valamely művét a Szentmargitbányai Kőfejtőben, A bolygó hollandi azonban nem csupán igazolta a választást, hanem az utóbbi évek egyik legjobban sikerült produkciója lett. A július 9-i premieren jártunk.
Klasszikus

Kamarazenei gyöngyszemek festői környezetben – jön a 28. Haydn Fesztivál Pápán

A Budapesti Vonósok minden évben megrendezett eseményén megcsodálhatjuk a pápai Esterházy-kastély történelmi jelentőségű épületét, valamint a klasszikus és a népzene határvidékére is elkalandozhatunk, neves vendégek hangversenyein.
Vizuál

Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében

A Magyar Képzőművészeti Egyetem rendezésében július 16-án megnyílik a Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat. Az évfordulóra jelent meg Sturcz János Barcsay című könyve is, amely a sötét és világos harcát követi végig az életművön.
Klasszikus

Nyolc nap, huszonhét zeneszerző – jön a hetedik MiraTone Fesztivál

Augusztus 24. és 31. között újra jön a MiraTone Fesztivál és Akadémia. A rendezvény immár kétszer is megkapta az EFFE Label minősítést, amelyet az Európai Fesztiválok Szövetsége ítél oda a kontinens legkiemelkedőbb művészeti fesztiváljainak.
Vizuál

Színekből szőtt terek – Vieira da Silva nyomában Velencében

Ha idén nyáron Velencébe látogatsz, ne hagyd ki a portugál festőművész, Maria Helena Vieira da Silva rejtélyes városképeiből rendezett kiállítást. A Peggy Guggenheim Gyűjteményben látható tárlat egy különleges művészi világba vezet – magyar szálakkal átszőve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az SZFE hallgatói mutatkoztak be az Avignoni Fesztiválon

A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színészhallgatói nagy sikerrel mutatták be vizsgaelőadásukat az Avignoni Fesztiválon. A produkció OFF-programként szerepelt a nemzetközi, kortárs színházi seregszemlén.
Színház hír

Az Apertúra kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját

A Színházi Kritikusok Céhe 2022-ben alapította meg a Jövő díjat. Az elismerést a társadalmi folyamatok alakításán innovatív színházi gondolkodással, elkötelezetten dolgozó alkotók kaphatják meg. Idén a Jövő díjat az Apertúra érdemelte ki.
Színház hír

Harmincötödször is Szegeden találkoznak a függetlenek – itt a THEALTER programja!

Július 26. és augusztus 2. között rendezik meg a 35. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A nyolcnapos rendezvény hét helyszínén lesz többek között inkluzív táncelőadás, vitaszínház, koncertszínház, monodráma és bábelőadás is.
Színház hír

„Ez a díj örök kőszegivé tett” – Balázs Andrea nyerte el az idei Hollósi Frigyes-díjat

A Hollósi Frigyes-díjat a Kőszegi Várszínház 2022-ben alapította, a színház fennállásának 40. évfordulóján: annak a színművésznek adják át, akinek a Kőszegi Várszínház nagyszínpadi bemutatójában nyújtott alakítása a leginkább tetszett a közönségnek.
Színház kritika

15 sor színház: Sirály

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás az Apertúra Sirály című előadásáról szól. Sirály kritika. 15 sor színház.