Színház

Két világ nem találkozása

2016.04.04. 10:29
Ajánlom
Zenével kezdődik A velencei kalmár a Pesti Színházban éppúgy, mint Székesfehérváron. Egyébként kevés dologban egyezik a két előadás. Reményekre jogosító, markáns értelmezést ígérő kezdet lehetne mind a kettő, pláne, ha együtt, egy előadásban jelennének meg.

A Vörösmarty Színházban Vereckei Rita szokás szerint hatalmas díszlete tövében a már nem éppen fiatal kalmár, Antonio képében zongorázik Gáspár Sándor. A Váci utcában két utcazenész érkezik elsőnek, egyikük néger dobos. A rövidesen beviharzó velencei aranyifjak, mint később kiderül a kalmár baráti köre, legázolják, a színről kiűzik őket. Reményekre jogosító, markáns értelmezést ígérő kezdet lehetne mind a kettő. Pláne, ha a kettő együtt, egy előadásban jelenne meg. Kifinomult, érzékeny, kiábrándult, spleenes polgár a kereskedő alakjában, akinek a baráti körét rasszista banda adja – izgalmas, talán nem is elképzelhetetlen felállás. De komoly rendezői feladat lehetne a hitelesítése, a történetben való érvényesítése, következetes végig vitele. Bár megvalósulhatna külön-külön is, akár Bagó Bertalan székesfehérvári, akár Valló Péter Váci utcai rendezésében.

Kern András és Stohl András - A velencei kalmár, Pesti Színház

Kern András és Stohl András - A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

De egyikben sem jön létre. A kezdőötlet ötlet marad. Nem ritka eset, hogy a rendező úgy gondolja, egy erős gesztussal sínre tette az előadást, megadta az értelmezéshez a kezdő lökést, a többi aztán szinte magától gördül tovább a kijelölt sínen. Ebben az esetben ez különösen Valló Péter munkájára áll a Pesti Színházban. A rendező a kezdőképen túl a maga tervezte díszlettel is szűkösre szabja az értelmezési tartományt. Rozsdabarna, tologatható panelek közé szorítja Velencét, ahol minden komolyan veendő, az emberek dolgoznak, kereskednek, hitelt adnak és vesznek, jogi ügyleteket visznek végbe, szóval élik a köznapokat. Belmont mesevilágának lényegi különbözését ettől pedig mintha észre sem venné. Nem különíti el feltűnően a két helyszínt. Pedig a szöveg szerint e két világ lényegileg eltér egymástól, az egyik a köznapok, a másik a mesék törvényei szerint működik.

Belmontban mesebeli próbatétel várja a kérőket, bölcs mondások alapján dől el az állítólagos szerelmesek sorsa. Mintha maga Shakespeare is elfelejtené, hogy a velencei ifjút nem a szerelem, hanem megrendült anyagi helyzetének rendbetétele vezeti oda. A helyszínek összemosása megint csak lehetne értelmezési ugrópont, ám hiányzik az előadásból az a néhány gesztus, motívum, ami indokolná, magyarázná, hangsúlyossá tenné a két világ hasonlóságát. Mintha kizárólag praktikus szükségletek szerint mozognának a csúf elemek. Ugyanaz a belógatott vízszintes darab lehet asztal, lehet balkon, lehet esővédő a bejárat fölött. Ha egyáltalán mindig sikerül helyesen értelmeznem a teret.

Péter Kata és Bach Kata - A velencei kalmár, Pesti Színház

Péter Kata és Bach Kata - A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Jelentése lehetne annak is, hogy Portia és Nerissa, mint az álbíró és segédje bírósági megjelenésekor szánalmasan pancser álöltözéket, feltűnően hamis bajszot visel. Bizonyára szándékosan, jelezni akarva az egész bírósági színjáték álságosságát. Fontos és igaz gondolat. Csak éppen a jelmez magára marad az üzenetével, amely nem hatja át a jelenet minden mozzanatát, minden pillanatát. A levegőt is elveszi előle az Antonio-banda, kiváltképp Bassanio hangoskodása. Ügyetlen csúfsága érvényesül, annak jelentése nem.

A velencei kalmár, Pesti Színház

A velencei kalmár, Pesti Színház (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Előbb-utóbb úgy érzi a néző, hogy a produkció egyetlen célja, vezéreszméje az, hogy Kern András eljátssza Shylockot. Kern pedig szokott önmagát adja. Bizonyára pontatlan lenne ezt puszta rutinnak nevezni.

Jelentős és nagy színészek egyénisége egy idő után úgy kimunkálódik, úgy hozzánő a szerepléshez, hogy szinte a puszta szövegmondás által azonosul a jellemmel.

Viselkedése annyira kézen fekvőnek látszik, hogy az alakítás, a jellemformálás, a belső dráma alig észrevehető. Kern Shylockja is ilyen magától értetődő figura, minden helyzetben magától értetődőn viselkedik. Hangsúlyosan mondja el természetesen a sokat citált sorokat arról, hogy a zsidó is éppen olyan ember, mint a többi, és ő valóban olyan is. Csak talán következetesebb, konokabb, ami a kitaszítottságból, a jogi egyenlőség mögött is meglévő társadalmi kirekesztettségből is adódik. Ellenlábasaként Stohl András szinte észrevétlen marad. Átszellemülten nagyvonalú a történet elején, megtörten beletörődő a végén. Ahogy az meg van írva. Azt az Antoniót, akit Shylock leír, a harcias ellenfelet, aki hangosan gyalázza, leköpi, belerúg, nem észlelhetjük benne. Bach Katától alkatilag távol áll a mesei Belmont dúsgazdag örökösnőjének szerepe, ami megint elszalasztott értelmezési lehetőség. A többi szereplő képessége és ambíciója szerint teljesít. Kerekes József, Karácsonyi Zoltán, Orosz Ákos, Józan László, Péter Kata lelkiismeretesen hozza a rábízott figurát, Telekes Péter és Tornyi Ildikó feltűnően hamis.

Gáspár Sándor - A velencei kalmár, Vörösmarty Színház

Gáspár Sándor - A velencei kalmár, Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Kolbe Gábor)

Székesfehérváron Gáspár Sándor Antoniójának búbánata éppúgy értelmezetlen, kibontatlan, elemezetlen marad, mint a Pestiben Stohlé. Csak itt annyiban feltűnőbb ez, amennyiben ugyanerről a kifinomult, zongora mellett búslakodó kultúremberről állítja Shylock, hogy leköpi, belerúg és minden lehető módon gyalázza. Tudjuk, az életben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre kultúrlény és barbár bunkó a pillanatnyi helyzete, hangulata, érdeke szerint. De színházban ez a kettősség látszhatna is rajta. Igaz, ellenfele sincs gazdagabban jellemezve. László Zsolt szemébe húzott fekete sapkában mogorváskodja végig a zsidó szerepét. Jelenlétének most is súlya van, de különösebben sajátos tartalma nem vehető ki. Legföljebb abban, hogy utálatossága erősebb, mint igazsága, ellenszenvessége fölülírja az őt ért sérelmeket. Akár azt is hihetné a néző, hogy a fiataloknak igazuk van, amikor kirabolják. Mint Moliere-nél a fösvény Harpagonnal szemben. Csakhogy ott nem ellopják, csak eldugják a pénzes ládikát.

A velencei ifjak itt is léhák és könnyelműek, nemigen vehető ki, mi vonzza hozzájuk a komoly, komor, koros kalmárt. Hacsak nem az antiszemitizmus. Az közös bennük. A történetben központi szerepet játszó Bassanio Nagy Péter alakításában nem tűnik ki igazán a csapatból, amelyben érdekesebbnek látszik Lábodi Ádám Lorenzója, de a legfeltűnőbb, hogy olyan korosabbnak látszó ifjak is akadnak köztük, mint Kuna Károly és Kricsár Kamill. Varga Lili Jessicája elég könnyű szívvel hagyja el és rabolja ki apját, de nem annyira, hogy ennek tartalmi jelentősége is legyen. Igazi színészi ereje Derzsi János alakításának van a léha szolga szerencsétlen apjának szerepében.

A velencei kalmár, Vörösmarty Színház

A velencei kalmár, Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Kolbe Gábor)

Egyáltalán az előadásnak szinte minden mozzanatából, rendezői ötletéből, látványosságából, amiből van bőven, Sántha Borcsa színpompás jelmezeitől festett labdákig és aranyszív léggömbökig, a jelentés súlya hiányzik. Az előadás rendezői felfogását jellemzi az is, hogy a tárgyalási jelenet boksz ringben zajlik. Ennek az ötletnek sincs előzménye, sem következménye. Nem válik igazi tartalmi tényezővé a helyszín, jelentése közhelynél nem több.

László Zsolt és Gáspár Sándor A velencei kalmár c. előadásban

László Zsolt és Gáspár Sándor A velencei kalmár c. előadásban (Fotó/Forrás: Toldy Miklós)

Pedig több szempontból is izgalmas történet A velencei kalmáré. Abból is, amiért sok évtizeden át nem engedték színpadra, talán abban bízva, hogy amit elhallgatnak, az nincs is, vagy legalább nem lehet belőle baj. De nemcsak a zsidó téma izgalmas benne. Shakespeare két világot ereszt össze egy színpadon, egy történetben. A valódit és a mesebelit. A munka, a küzdelem, a gondok bajok valóságos színterét és a mesebelit, a csak képzeletünkben, vágyainkban létezőt. Mindkét előadásban teljesen értelmetlen, öncélú kötözködésnek tűnik föl a nők követelőzése a valójában nekik adott gyűrűk miatt. Pedig éppen ebben fejeződik ki a két világ találkozásának mélyebb drámaisága. Való életünk és vágyálmaik egyesülésének lehetetlensége.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.