Színház

Ketrecbe zárt Liliom a Thália színpadán

2018.04.11. 12:47
Ajánlom
Mátray László címszereplésével érkezik Molnár Ferenc egyik legtöbbet játszott műve a Thália Színházba április 19-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában.

Bocsárdi László a Tamási Áron Színházban – a színház névadójának művein kívül – többnyire a világirodalom klasszikusait állította színpadra. Ezek újraértelmezése, kibontása vezette el a rendezőt és a sepsiszentgyörgyi társulatot Molnár Ferenc talán legvitatottabb művéhez, a Liliomhoz.

Liliom

Liliom (Fotó/Forrás: Tamási Áron Színház)

Molnár egyik legösszetettebb és leggyakrabban játszott műve az emberi viszonyok legalapvetőbb kérdéseit tárgyalja. Két faluról városra költözött cselédlány keserves élettörténetét mutatja be a szerző. Az egyikük egy tisztességes, szerény férfit talál, és elfogad mindenféle kompromisszumot, a másik azonban beleszeret egy bohém, agresszív és felelőtlen hintáslegénybe.

Molnár darabja a '20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi, egy bohócos vásári komédia, de tragédia is, az önfeláldozást, a kiszolgáltatottságot, az érzelmek irányíthatatlanságát ragadja meg. A szerző szerint nem az a legfontosabb, hogy az ember milyen véghez ér – ugyanis mindannyiunk közös vége a halál – sokkal inkább az, hogy amíg élünk, hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk, milyen a világhoz való viszonyunk.

Liliom

Liliom (Fotó/Forrás: Tamási Áron Színház)

Az előadás díszlete kapcsán Fám Erika kritikája megjegyzi: „A színpadra épített nézőtér egy rácsszerkezetre (a díszlet Bartha József munkája) néz, kalitka, ketrec jellege elég egyértemű, a börtön, a bezártság, a beszorítottság helyszíne a szürke rács-világ. A díszlet visszafogottsága számos meglepetést is tartogat, hiszen a vasépítmény felső szintjén helyezkedik el a zenekar, a vonósnégyes, akár az égiek kara, amely mint a lelkiismeret hangja, vagy a felettes én szólal meg, a verbalitás érthető közegén túllépve, egy olyan nyelven, amely közelebb van a teljességhez, a harmóniához.”

A címszerepet alakító Mátray Lászlót így jellemzi Nagy Enikő kritikájában: „Liliom (Mátray László) egy rollerszerű járgányon jelenik meg a színen. Haja csapzott, ruhája nyúlott, nyers erő árad belőle. Sebesen köröz, mozdulataiban, egész lényében benne van a szabadság mámora, mindaz, ami őt Liliommá teszi. Kiállása eleinte vagánykodó, fennhéjázó. Ahogy Muskátné elbocsátja és visszatér a derekára kötött batyujával, úgy kezdjük megismerni az igazi Liliomot.”

Liliom

Liliom (Fotó/Forrás: Tamási Áron Színház)

Az előadásban Mátray László mellett színpadra lép Vass Zsuzsanna, Benedek Ágnes, Pálffy Tibor, Nagy Alfréd, Gajzágó Zsuzsa, Bezsán Noémi, Rácz Endre, Diószegi Attila, Nemes Levente, Szakács László, Erdei Gábor, Derzsi Dezső és Kónya-Ütő Bence. Zenészek: Fazekas Albert, Gáspár Csaba, Ráduly Zsófia, Tóth-Győrbíró Apor. A díszlet Bartha József munkája, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte, a dramaturg László Beáta Lídia volt, zeneszerző: Boros Csaba, koreográfus: Bezsán Noémi.

A Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválján a produkciónak számos díjat ítélt a zsűri: a fesztivál fődíját, a legjobb női mellékszereplő díjat Benedek Ágnesnek, a legígéretesebb tehetség díjat Vass Zsuzsannának, az előadás jelmezvilágáért járó díjat pedig Kiss Zsuzsanna kapta. Bocsárdi Lászlót, az előadás rendezőjét a Színházi Kritikusok Céhe jelölte a legjobb rendezés kategóriában.

Az előadás 2018. április 19-én 19 órától látható a Thália Nagyszínpadán a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje részeként.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.