Színház

Ki volt Kelemen László, a magyar színészet megteremtője?

2012.07.26. 09:35
Ajánlom
"Mint ügyvéd kevesebb ésszel és szorgalommal jószágokat szerezhetett, vagy mint pesti tanácsos pár év alatt kétemeletes házat építhetett volna; de mivel a magyar színészet megteremtője, igazgatója és tagja volt, vagyonát áldozta fel" - írta a pályatárs Szigligeti Ede a kétszázötven éve, 1762. július 26-án született Kelemen Lászlóról, aki megteremtette a magyar színjátszást.

Kelemen László Kecskeméten született. Életének korai szakaszáról keveset tudunk: vélhetőleg a piaristáknál tanult, majd jogot végzett. Tanulmányai során külföldön is megfordult, s Schiller, Beaumarchais műveit látva döbbent rá a színjátszás jelentőségére, a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására. Tanulmányainak befejezése után a gödöllői Grassalkovich-birtok ügyésze lett, s tisztes jómódra tett szert.

Kelemen a "kalapos király", II. József halála utáni hazafias közhangulatban Pestre sietett, hogy elősegítse a magyar nyelvű színjátszás megteremtését, állandó színház megteremtésén buzgólkodjék. Társulatot szervezett inkább lelkes, mint rátermett fiatalokból, akik közül csak Moór Annát lehetett színésznek tekinteni. A lelkes és agilis Kelemen megszerezte - legalábbis szavakban - Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés támogatását is, s elérte, hogy Kazinczy országbíró utasítására a budai és a pesti német színház bérlője, Unwerth gróf fellépési lehetőséget biztosítson számukra azokon a napokon, amikor a német társulat nem játszott.

A Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság 1790. október 25-én mutatkozott be a zsúfolásig telt budai Várszínházban. Az első magyar szavak Simai Kristóf Igazházi című darabjának bemutatója alkalmából hangzottak el a színpadról, hagyományosan e napra teszik a magyar színjátszás születésnapját. Az előadást két nappal később a pesti Rondellában megismételték, s a közönség ekkor is kitörő lelkesedéssel ünnepelte az aktorokat. Több előadásra azonban nem kerülhetett sor, mert az üzleti konkurenciát gyanító német színháztulajdonos azonnali hatállyal visszavonta a játszási engedélyt. Kelemennek sikerült szabadalomlevelet kieszközölnie, amely biztosította, hogy az ország bármely városában magyar nyelvű előadást tarthasson. Utolsó pénzén az akkori hajóhíd budai végénél, a mai Várkert Kioszknál épített egy raktárba színpadot. A társulat itt 1792. május 5-től folyamatosan játszott, 1796 tavaszáig 155 előadást tartottak, köztük 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabjának bemutatóját.

Kelemen László még kántori állásáról is lemondott, hogy minden idejét a magyar színészet ügyének szentelhesse. Hatóságoknál kilincselt, beadványokat szerkesztett, pénzt gyűjtött, s ő ültette át magyarra az előadott darabok nagy részét, így tucatnyi német színmű mellett lefordította Moliére Képzelt betegét - Tettetett beteg avagy az igaz orvos címmel - és Shakespeare Othellóját. Fordított és eredeti darabjai között olyanokat találunk, mint A gazda asszony, avagy megfizet az öreg harang, a Gyermekek fenyítése vagy a testámentom, A módi szeretők vagy milyen férjet kell választani. Természetesen játszott is, a feljegyzések szerint igen jó ösztönös színész volt, különösen a komikus és katonás szerepekben, legnagyobb sikerét Bessenyei György A filozófus című darabjában, Pontyi szerepében aratta.

A magyar jakobinusok összeesküvésének leleplezése után az udvar a színészeket a magyar rebellió szítóinak minősítette, így működésüket ellehetetlenítették. Ehhez járultak az anyagi nehézségek és a belső viszálykodás, így a társulat 1796-ban feloszlott, csak adósságot hagyva hátra. Kelemen László visszatért a polgári életbe, Nagyváradon lett tisztviselő. A színház iránti lelkesedése mit sem csökkent, így 1799-ben, amikor Kolozsvárott is megindult a magyar színjátszás, újra színház szervezésébe fogott. Próbálkozott Nagyváradon, Szegeden, bejárta az egész országot, de minden kísérlete balul ütött ki. 1801-ben Losoncon adósságai fejében lefoglalták minden színi kellékét és vagyonát, csak kölcsönpénzen tudott elvergődni Ráckevére, ahol kántortanítói állást vállalt. Innen Makóra, majd Csanádpalotára költözött, ott érte 52 éves korában, 1814. december 27-én a halál. Sírja körül ma kegyeleti park van, alakját Petőfi versben, Vahot Imre, Jókai színműben örökítette meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.