Színház

Kiből lehet jó néző?

2007.10.29. 00:00
Ajánlom
Jönnek a szürke novemberi esték, korán sötétedik, az idő nyirkos, ilyenkor érdemes színházba járni. Már elmúlt az októberi kötelező bemutatódömping, és még nincs itt a puha, pihentető, hófödte Karácsony, ami a családi köré. Át lehet adni magunkat a nyugodt ritmusú színházi élvezetnek. Mit tegyünk, hogy ne érjen bennünket csalódás? Mit várjunk a színháztól? Mikor leszünk jó nézők?

Koltai Tamás (foto: Schiller Kata)

Buta kérdések. A közönség sohasem lehet rossz, csak a színház. De akkor miért rajong az egyik néző azért, amit a másik elutasít? Ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz. Az ízlések és a pofonok különbözőek, tartja a banális közmondás. A másik meg, hogy a közönséget nem lehet leváltani. Ezt ugyan soha senki sem mondta, csak ellopták Bertolt Brechttől, aki szerint a népet nem lehet leváltani, hiába próbálták meg a fölkelt munkásokkal szemben az NDK kommunista vezetői az ötvenes évek elején – viszont a közönségre vonatkoztatva a mondás nem is igaz. Mert van színház, amelyik a "régi" közönségét kicseréli "újra". Nem küld el senkit, csak megszólítja a romlatlanokat, akik nyitottan, előítéletek nélkül ülnek be a nézőtérre.

Gyerekkoromban azért szerettem meg a színházat, mert kockázat nélkül élhettem végig emberi sorsokat. Meghalhattam Hamletként, és utána hazamehettem. Mint Ádám a Tragédiában kipróbálhattam az emberiség összes történelmi eszméjét, de nem kellett felelősséget vállalnom azért, hogy mindet tönkretettem. (Tizenkét éves voltam, épp hogy láthattam, betiltották.) Megéreztem, bár még nem tudatosult bennem, csak jóval később, hogy a színház nem olyan, mint az élet. Sokkal gazdagabb, fantasztikusabb, képzeletszerűbb. Először nem értettem, miért mondja Csehov, hogy az életet nem olyannak kell ábrázolni, amilyen, hanem olyannak, amilyen lehetne. Ez nem azt jelenti, hogy rózsaszínűre kell festeni, vagyis hazudni kell, hanem épp az ellenkezőjét. Nem a felszínét, a hétköznapi közhelyeit, az üres látszatot kell megmutatni, hanem a lényegét.

Nemrég az egyik budapesti premieren egy hölgy szidta az előadást a szünetben, azt mondta, csak azért jött el, mert annyira utál otthon lenni. Oldalt szűk a hely abban a színházban, lassan lehet haladni, sokáig kellett hallgatnom szegényt. Ha az otthoni rosszkedvét hozza el, és nem tudja átadni magát egy másik lehetőségnek, akkor hiába. Bocsánat, hogy ezt mondom: aki a szappanoperák "olyan, mint az én életem" csicsás hazugságát fogadja el hitelesnek, és ugyanazt várja a színháztól, jobb, ha otthon marad. (Bár előfordul, hogy tényleg ugyanazt kapja.) De ha azokban a színpadi személyekben ismer magára, akik mások, mint ő – az már valami.

A legenda szerint Amerikában egyszer egy néző annyira feldühödött, hogy lelőtte a gonosz Jagót, majd amikor ráébredt, hogy mit tett, öngyilkosságot követett el – együtt temették el őket, "a legjobb színészt és a legjobb nézőt". Van másik történet is, ebben Hamlet arról beszél, hogy egy csupán költött darab annyira meghatotta a színházban ülő bűnös lelket, hogy nyomban magába szállt.

A két néző közül én az utóbbit választom.

Koltai Tamás
színikritikus

(A Fidelio Súgó 2007. novemberi számának Prelűdje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Vizuál

Egy napra hazavihetsz egy Picassót

...csak meg kell indokolni, miért szeretnéd, ha a te lakásod falán lógna. Az ötlet, amivel egy Picasso-kiállítást reklámoznak, kicsit olyan, mintha egy Hamupipőke-rajongó műgyűjtő fejéből pattant volna ki. Megkapod a képet, de mindössze egyetlen napra. Arról nincs információnk, hogy akkor vinnék vissza a múzeumba, mikor éjfélt üt az óra, de úgy lenne stílusos.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház portré

Huncut és szomorú tekintet – Harkányi Endre 85

Lázadásból jelentkezett a Színművészetire, többnyire kisembereket, komikus figurákat alakított, de neki köszönhetjük Mézga Géza hangját is. Egyik utolsó előadásában, a Vígszínház Átutazók című komédiájában Törőcsik Mari partnereként lépett színpadra.
Színház hír

Polcz Alaine-ről szóló monodrámát és Woyzeck-rendezést is díjaztak Tatabányán

A monodráma- és stúdiószínházi előadásokat felvonultató MOST FESZT öt napja alatt összesen tíz előadást láthatott a fesztiválközönség március 20. és 24. között.
Színház interjú

A kibeszéletlen múlt mesélője - interjú Mohácsi Jánossal

Testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závada Pállal közösen vehette át február végén a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Egy piaci nap rendezéséért, amely a II. világháború utáni kunmadarasi zsidóellenes pogromot dolgozza fel. Mohácsi Jánossal beszélgettünk.
Színház Íliász

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.
Színház hír

Berlinben áll színpadra Orosz Ákos

Német nyelvű előadásban szerepel a Vígszínház színművésze. Az Ein Erinnerungstück című darab arról szól, hogyan traumatizálják személyiségünket a huszadik század eseményei mind a mai napig.