Színház

Kis játszmák, nagy érzelmek - Interjú Györgyi Annával és Csiby Gergellyel

2019.12.11. 16:15
Ajánlom
Egy színészdinasztia hétköznapjaiba enged bepillantást a Rózsavölgyi Szalon új bemutatója, a Végszó, amelyben Györgyi Anna egy híres színésznőt alakít, Csiby Gergely pedig a fiát. Michael McKeever darabját Dicső Dániel rendezi, a bemutatót december 12-én tartják.

Benéztünk az előadás próbájára, ahol éppen a darab egyik kulcsjelenetét elemezték az alkotók, és azon töprengtek, hogy anya és fia egyáltalán megölelhetik-e egymást.

A ti kapcsolatotok mennyire tükrözi a darab központi gondolatát, a szeretethiányt?

Csiby Gergely: Szerintem nagyon. Az egész darabon át ez épül. Egy olyan hétköznapi viszonyból indulunk, ahol a fiú az édesanyjának dolgozik, ő a menedzsere. Ugyan kap valamiféle majomszeretet-szerűt az anyjától, de azok nem igazi érzelmekkel átszőtt ölelések: afféle „színházias” a kapcsolatuk. Talán azért is van így, mert az anyja - nagy formátumú színésznő lévén -, tele van olyan viselkedési mintákkal, amelyek amúgy egy normális családban nem biztos, hogy megjelennének. Aztán bejön a történetbe Edward, a nagyapa, Mallory apja, akit Gálvölgyi János alakít, és kicsit megváltoztatja a dinamikákat a családon belül.

Eljutunk odáig, hogy az általam alakított Christian mindenen változtatni akar, szeretne végre kiállni magáért és a saját kezébe venni az életét.

Valóban „játszik” Mallory? Eljátssza a szeretetet, vagy egyszerűen csak nem tudja kimutatni?

Györgyi Anna: Mallory nárcisztikus személyiség, a fiával és az apjával való kapcsolata is nagyon ellentmondásos. Ráadásul egy eléggé meggyötört idegrendszerű nőről van szó, aki A vágy villamosa előadása után idegösszeroppanást kapott. Tele van szeretetéhséggel, de közben meg nagy spíler.

Manipulálja a környezetében élőket, játszmázik velük – bár szerintem ő sem tehet róla.

Az előbb pont azt a jelenetet próbáltuk, amikor anya és fia életükben először próbálnak őszintén beszélni egymással. Nagyon jól megírt jelenetről van szó, sokrétegű, de mindig van benne egy pici fricska. Az író nagyon jól ismeri a színészeket.

2-180317.jpg

Györgyi Anna és Csiby Gergely a Végszó c. előadásban (Fotó/Forrás: Szokodi Bea, Rózsavölgyi Szalon)

Hiszen az író, Michael McKeever is ízig-vérig színházi ember, ír, játszik, rendez.

GYA: Chrisitian szerepét játszotta például. Nagyon jól beleszőtte az ellentmondásos kapcsolatokat, a kis játszmákat, amelyek persze nem ennyire sarkítottan, de minden családban ott vannak.

Szerintem mindenki volt már Christian, Mallory és alkesz nagypapa is.

Közben Mallorynek van egy fiatal szeretője is, sőt színház a színházban is lesz, hiszen épp a Lear királyt próbálják.

Bizonyára vannak áthallások nagy amerikai szerzőktől, Tennessee Williamstől, O’Neill-től, akár Cassavetes Premierjéből.

GYA: Nagyon ügyesen, mulatságosan keveri bele ezeket, nem véletlen, hogy A vágy villamosánál roppant meg a karakterem. Ráadásul egy Médeia jelenettel nyit a darab, és Goneril monológjával fejeződik be.

6-180319.jpg

Gálvölgyi János és Györgyi Anna a Végszó c. előadásban (Fotó/Forrás: Szokodi Bea, Rózsavölgyi Szalon)

Mallorynél többször felmerül, hogy abba akarja hagyni a színjátszást, ti gondoltatok már erre a pályátokon? 

CsG: Nemrég beszélgettem erről néhány kollegával és ha őszintén magamba nézek, nincs olyan nap, hogy ezen ne gondolkodnék el, pedig hivatalosan ez még csak a harmadik évem a pályán. És nem azért, mert nehéz sorom lenne, vagy üresek lennének a napjaim, de sokszor felmerül bennem színészként, hogy elég jó vagyok-e, tényleg kellek-e, bírom-e?

Ez a bizonytalanság szerintem valamelyest normális ezen a pályán, és talán nem vagyok vele egyedül.

GYA: Persze! Sőt, szerintem mindenkiben felötlik ez a gondolat, Tolnay Kláriról is maradtak fent ilyen legendák. Nálam már eleve a főiskolán rezgett a léc, mert nagyon zöldfülű voltam, azt se tudtam, mi történik, de olyan csodálatos osztályom volt, hogy megvédtek, megtartottak engem. Aztán ahogy telt az idő, harminc év alatt többször is előjött ez a gondolat. Megváltozott a fontossági sorrend amikor már családom lett és gyerekeim születtek, és újra előjött amikor nem, vagy alig volt munkám.

Ugyanakkor, az mindig nagy erőt ad, ha megtudok küzdeni a nehézségekkel, és tovább tudok lépni. Szinte mindig jön utána egy olyan munka, amiről azt érzem, hogy értelme van.

Szerintem vannak olyan hivatások, ahol a kiégés ellen egyéves szüneteket kellene tartani. Én például imádom a természetet, az állatokat, sokszor gondoltam, hogy talán velük kellene foglalkoznom, most is van öt kiscicánk. Főleg ötven körül jön az a váltás, hogy az ember érzi, fogy az idő és még mennyi mindenről szólhatna az élet! Felmerül a kérdés, hogy biztos, hogy ez kell nekem, ami harminc évben minden nap? Próbálni egy sötét lyukban? Az a fajta színésznőség, sztárság, ami Malloryban megvan, bennem sosem volt meg, kicsit civil vagyok a pályán - de ismerem az ilyen emberek mozgatórugóit.

7-180319.jpg

Csiby Gergely a Végszó c. előadásban (Fotó/Forrás: Szokodi Bea, Rózsavölgyi Szalon)

Gergő, nagy formátumú színészekkel játszol együtt, Annával, Gálvölgyi Jánossal, nem tartottál a találkozástól?

CsG: Sokáig alig találkoztam idősebb színészekkel, a Vígszínházban is főleg a korosztályommal játszottam együtt, majd egy Feydeau komédiában volt két-három jelenetem Kern Andrással. Elképesztő módon izgultam előtte. Aztán persze ment minden ugyanúgy, ahogy a kortársaimmal. Most kiváltságos helyzetben vagyok, az olvasópróba előtt mégis nagyon féltem, hogy milyen lesz a találkozás Jánossal, vajon minden mondatomat kontrollálni fogom? Napról napra múlnak el a kétségeim, és egyre gördülékenyebben tudunk együtt dolgozni.

Azért mégiscsak arról van szó, hogy tanulod a szakmát.

CsG: Az biztos, az egyetemen leginkább a technikai dolgokat tanítják meg. Legalábbis nálunk így történt. Persze minden osztály más. Jó esetben egy pici színészmesterséget is átadnak, hogy mire érdemes figyelni, mi lehet az irány, de valójában a színészetet akkor lehet megtanulni, amikor dolgozni kezd az ember, amikor igazi tétje van a dolgoknak.

Nem elég figyelni a nagyokat, együtt is kell játszani velük.

9-180321.jpg

Györgyi Anna a Végszó c. előadásban (Fotó/Forrás: Szokodi Bea, Rózsavölgyi Szalon)

Nusi, szerinted reális az, hogy A vágy villamosa idegösszeroppanást okozhat? Tényleg annyira idegölő Blanche szerepe? Annak idején te is játszottad Miskolcon.

GyA: Szerintem, van ilyen. Amikor játszottam, minden előadás előtt halálfélelmem volt. Mintha egy sötét alagút bejáratánál álltam volna, amiben végig kell mennem. Különböző pontokat ismertem ugyan, de annyira élt az előadás, annyira változott, hogy szinte félelmetes lett, közben meg iszonyatosan izgalmas, érzéki utazás volt.

Szóval szerintem előfordulhat egy idegösszeroppanás, főleg, ha a színész olyan érzékeny lelki állapotban van, hogy megbillenti a szerep.

Ez lehetett Mallorynál is. Kibillentette. Magamon is észreveszem, hogy a szerepek oda-vissza hatnak, hiába teszem le és sétálok haza próba után, mégis valahogy olyanná kezdek válni, mint az adott szerepem. Ha görcsös kis penészvirágot játszom, akkor az életben is inkább az jön ki belőlem, ha flörtölő nőt, akkor az életben is kinyílok. Azért remélem, hogy sokat fognak a nézők nevetni.

Végszó

Rózsavölgyi Szalon

Bemutató: 2019. december 12. 19:30

Szereplők: Györgyi Anna, Gálvölgyi János, Csiby Gergely, Bajor Lili, Kovács Máté e.h.

Rendező: Dicső Dániel

Fejléckép: Györgyi Anna és Csiby Gergely a Végszó c. előadásban (Fotó: Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.
Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.