Színház

Kis pimasz és nagy bamba

2016.07.06. 08:31
Ajánlom
Nemcsak antik szerzőket lehet az ókori romok között játszani, a célnak az is megfelel, ha egy darab antik tárgyú. Idén görög témájú darabot választottak: Heinrich von Kleist Amphitryonját, amely értelmezhető a tudathasadás drámájaként vagy komédiájaként, esetleg bohózatként. Papp Dániel dicséretes módon ez utóbbit választotta – írja kritikusunk az Aquincumi Múzeum előadásáról.

Nyáron, a kimondottan egynyári, olykor legföljebb három-négy előadásra tervezett produkciókban sokszor egyfajta igénytelenség a legjobb. Nincs az a nagy nekifeszülés, görcsös akarat, hogy na, most megmutatjuk, megváltjuk a világot, de a világ színjátszását mindenképpen. Ilyenkor szabadabban szárnyal a színházi ösztön, a színészi játékosság, szóval a tehetség, ha van. Nem korlátozza a nagyot mondani akarás feszültsége.

Szabó Zoltán és Molnár Áron - Amphitryon

Szabó Zoltán és Molnár Áron - Amphitryon (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Papp János sok-sok éve igényes-igénytelen nyári játékokat szervez-rendez az aquincumi múzeumkertben. Igényes a darabválasztásban, igénytelen a kivitelben. Igényes a színészek kiválasztásában – leszámítva önmaga felléptetését –, igénytelen a rendezői elgondolásban, eredetiségben. Magyarul: jó színészek adtak elő klasszikusokat tisztességesen, ám minden eredeti, tartalmi gondolat, ambíció nélkül. A rendezői gondolat kimerült az eleve adott ókori helyszín lehetőségeinek kihasználásában.

Bata Éva, Mészáros András - Amphitryon

Bata Éva, Mészáros András - Amphitryon (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

De persze nemcsak antik szerzőket lehet az ókori romok között játszani. A célnak az is megfelel, ha egy darab antik tárgyú, ha görög-római környezetben játszódik. Tavaly meg is találták a leginkább ideillő darabot: Jékely Zoltán Oroszlánok Aquincumban című verses alkotását, amelyet korábban talán csak Gyulán adtak elő, 1982 nyarán, részben a várban, részben a tavon, Őze Lajos főszereplésével. Idén ugyancsak tárgyában antik, ezúttal görög témájú darabot választottak, bár régebbit: Heinrich von Kleist Amphitryonját.

Kleist persze, bár Goethe kortársa volt, az utóbbi néhány évtizedben az egyik legmodernebb szerzőnek számít. Nem csoda. Az Amphitryon értelmezhető a tudathasadás drámájaként. Vagy komédiájaként. Esetleg bohózatként.

Molnár Áron, Rainer-Micsinyei Nóra, Bata Éva, Mészáros András - Amphitryon

Molnár Áron, Rainer-Micsinyei Nóra, Bata Éva, Mészáros András - Amphitryon (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Papp Dániel dicséretes módon ez utóbbit választotta. Nem tévedt bele az értelmezések dzsungelébe. Játéktérül meg egy homokozót alkalmazott különféle mászókákkal. Alattuk búvik meg a görög vezér, Amphitryon palotája, valamint a dobját poénra ütő Szegő Dániel, zeneszerszámival. Ide érkezik a háborúból ura érkezését jelenteni a szolga, Sosias, hogy szembe találkozzon önmagával, aki nem engedi be, és ide érkezik később a győztes hadvezér, Amphitryon is, hogy rájöjjön, valaki az ő képében megelőzte asszonyánál, az asztalnál és az ágyban is. Igazi tragikomikus szituáció. Tragikus a megcsalt férj meg a magát vétlennek tudó asszony számára, de mindenki más szemében komikus. Aztán az isten mélyen filozofikusnak hangzó, de inkább galád szofisztikával üti el dolgot, mondván, hogy ő mindenben jelen van, fűben, fában, égben, következésképpen magában a valódi, a földi Amphitryonban is. Tehát a férj úgy veheti, előző éjszaka ő maga volt az asszonynál. Ki merné észrevenni, hogy az isten kifordította a logikát.

Molnár Áron - Amphitryon

Molnár Áron - Amphitryon (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ám az előadás főszereplője nem Jupiter, nem is szenvedő-vívódó, megcsalt hadvezér, hanem Molnár Áron, az igazi Sosias.

Fel- és elszabadultan komédiázik, bohóckodik, improvizál, fraternizál a közönséggel, az igazival is, nem csak az erre beépített bekiabálókkal. Hatalmasakat esik, vetődik, szaltózik, bizonyára a mozgásokért felelős Mezey Gábor útmutatása szerint. Közben jellemet is formál. Gyáva, bamba, kisemmizett kisembert, aki nemcsak anyagi, de szellemi és erkölcsi javakban is hiányt szenved. Testi mohósággal kárpótolja magát: horizontjának csúcsa sült kolbász párolt káposztával. Isteni megfelelőjét és ellenlábasát Szabó Zoltán alakítja: kis cinikus, orcátlan pimasz. Gorombáskodásban, kötekedésben éli ki magát, visszaél isteni erejével. Az isteni másik oldalát mutatja Kovács Ádám. Fölényes eleganciában hordozza nem evilági voltát. Hozzá nem ér föl kritika vagy lelkifurdalás. Ha kárpótol, az leereszkedő kegy, nem kötelességteljesítés. Az előadás legszerencsétlenebb figurája a címszereplő, Mészáros András elővezetésében. Szenved és dühöng, kínjában nem bír magával, feje szinte szétrobban a megkettőződés felfoghatatlanságától. Bata Éva Alkménéje mindenekelőtt az isteni figyelemre is méltó nő. Homokban henteregve különösen vonzó, egyébként meg rendíthetetlenül hisz a maga ártatlanságában. Mint aki előre tudja az isteni magyarázatot. Rainer-Micsinyei Nóra komikai alkatát megfogyva is megőrizte, mértéktartó ízléssel közönséges, jól illik Molnár Áron Sosiasához.

Rainer-Micsinyei Nóra - Amphitryon

Rainer-Micsinyei Nóra - Amphitryon (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Az előadás nem próbálja megfejteni az isteni önkény mibenlétét, nem is akar belepillantani kegytelen következményeibe. Csak a viccet láttatja benne. Jól teszi. Így nyáron legalábbis mindenképpen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.
Színház interjú

„Úgy érzem, hogy jó helyen vagyok” – interjú Brunczlik Péterrel

Brunczlik Péter kellékesként került a József Attila Színházba, de arcát a közönség is jól ismerheti, hiszen számtalan előadásban találkozhattak már vele kisebb-nagyobb szerepben. Az indulásról és a szakmai kihívásokról is beszélgettünk. (X)