Színház

Kivi: Erkölcstan helyett

2013.02.26. 06:58
Ajánlom
A Budapest Bábszínház és a Füge közös ifjúsági produkciója finomkodás nélkül dönti le a nyomor tabuit. Fontos előadás, mert tétje van, őszinte és beszéli a célközönsége nyelvét. KRITIKA

Legkésőbb a Semmi bemutatója óta nyilvánvaló, hogy a Budapest Bábszínház teljes erőbedobással igyekszik újrahangolni az egyébként igencsak fals szólamokkal muzsikáló hazai ifjúsági színházi életet. A törekvés több szempontból is figyelemreméltó: egyfelől bátran megfogalmazott, érvényes kérdésekkel jelentősen nő annak az esélye, hogy a jövő (színházi) generációja nem páholyban bóbiskoló mindegybérletesekből épül majd ki, hanem gondolkodó és aktív egyénekből. Másfelől pedig felcsillan a remény, hogy egy nap végérvényesen búcsút inthetünk a rendezői felületesség olyan kínos csúcsteljesítményeinek, mint a baseball sapkára cserélt rizsparóka, vagy az okostelefonnal kipótolt viaszpecsétes levél. A Kivi nemcsak tematikájában, hanem bátorságában is közeli rokona a Semminek, míg azonban a dán sikerregény színpadi adaptációja azt járja körbe, miként vészelhető át a kamaszkor kapunyitási nihilje, addig Daniel Danis darabja egy tágabb perspektívából szegezi oda a gyerekkor kérdéseit egy egész társadalomnak.

A történet a második évezred dickensi nyomorába kalauzol el bennünket, ahol az alig tizenkét éves Kivi utcára kerül, miután nevelőszüleit és otthonát elveszíti. Így találkozik egy csapat kommunába verődött utcagyerekkel, köztük Licsivel, akivel közösen beszélik el hol egymás mellett futó, hol összekapaszkodó monológjaikat. Történeteik két világ között ingáznak, egyikben saját törvényeik szerint élhetnek, itt a boldog létezés alappilléreit az egymás iránti önzetlen áldozatkészség és a zacskóba préselt technokol jelenti, a másikban pedig törvényen kívüliként vívják meg mindennapos harcaikat az életben maradásért - és ez utóbbinak a gyermekmunka épp úgy része, mint a gyermekprostitúció.

Gáspár Ildikó ezúttal rendezőként tesz tanúbizonyságot kiváló arányérzékéről, úgy nyúl a kényes alapanyaghoz, hogy az egy pillanatra sem csúszik el a cukormázas gügyögés vagy a nyers brutalitás irányába. Világának középpontjában mindvégig két felnőttként létezni kényszerült gyermek áll, akiknek legfőbb fundamentuma mégiscsak a játszani akarás marad. Kálmán Eszter tervezővel közösen egy minimál színpadképet teremtettek, ahol hagyományos értelemben vett díszletről - egy középre állított asztalt és egy zöldségekkel megpakolt zsúrkocsit leszámítva - aligha beszélhetünk. (És még egy apróság: a teremben körbe mindenhol építkezési kordonokat látunk. Hogy ezek most Kivi városesztétikai okokból ledózerolt nyomortelepi lakását emelik-e be, vagy a budapesti aluljárókat, ahol hasonló megfontolások miatt került ki több száz ember a téli fagyba, azt mindenki döntse el maga.)

A kopár színpadot másodperc törtrésze alatt tölti fel élettel a két főszereplő, Spiegl Anna és Bercsényi Péter. Játékuk természetes intenzitása óhatatlanul beszippantja a nézőt, így viszonylag gyorsan sikerül ledolgoznunk az interakció okozta első zavarunkat. Merthogy időről időre segítségünket kérik, hol néhány felesleges forint formájában, hol partnerként a labdajátékban, hol pedig papírzacskókat durrogtatva invitálnak, hogy ünnepeljük velük együtt az esküvőjüket (!).

Az előadás egyik legfontosabb eszköze a színészek mikrofonja, és az azzal összekötött looper pedál, aminek segítségével megsokszorozhatóvá és egymásra keverhetővé válnak az elhangzó szavak, mondatok, zajok. Így például a kipukkanó zacskókból pillanatok alatt tűzijáték kerekedik, suttogásból egy távoli stadion zaja, örömujjongás sikolyaiból pedig egy elrepülő madárhad. A darab valódi díszletei ezekből a hangokból állnak össze: anyagtalan, közös illúziót teremtenek, sokszor eldönthetetlenné téve, hogy mikor járunk Kivi és Licsi vágyakból és mámortablettából felhúzott álomvilágában, és mikor darab világának valós helyszínein.

Daniel Danis darabjának hősei, miután utcára kerülnek, új identitásra tesznek szert és ennek megkoronázásaképp újrakeresztelik magukat. Naptárjukban kizárólag zöldség- és gyümölcsnevek szerepelnek, és hogy esetünkben ezek valódi répákat, karfiolokat jelentenek a színpadon, az a rendező világának kiforrottságát legalább annyira jelzi, mint a két (báb)színész tehetségét. Csodálatos tárgy(zöldség?)animációk kerekednek a szemünk előtt, sokszorosan aláhúzva ezzel a főszereplők határtalan fantáziáját és játszani akarását. Személyes kedvenc: Mandula, a zsebre tehető újszülött, és öreg hajléktalanokat megidéző szikkadt zsemlék, akiknek morzsáiból aztán néhány jelenettel később még egy havazásra is futja.

A tervek szerint a Budapest Bábszínház és a Füge közös produkciója a közeljövőben osztálytermekbe is ellátogat, ahol aztán színházpedagógiai foglalkozás keretében közösen lehet feldolgozni a látottakat és hallottakat. Ezzel kapcsolatban álljon még itt két megjegyzés: bár az előadás tizennégy pluszos karikával fut, személy szerint bátran merném javasolni minden felsős osztály számára. Mondjuk erkölcstan helyett.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.