Színház

Könnyű préda: Fekete bársonytakaró

2013.07.16. 06:58
Ajánlom
Egy hűvösebb nyári estén, töltekezve a délutáni napfénnyel, a Városmajori Színpadra felvonuló gyásznép látványa hirtelen távolít el minket a holdfényes, andalító séták gondolatától, és tereli figyelmünket egy mindenkit személyesen érintő kérdésre. KRITIKA

Noha Lőrinczy Attila darabja nem "rázza meg" a befogadót, nem kívánja a halál tapasztalatát egész lényünket átjáróan bemutatni, a 40 éves friss özvegy, Klárika és rokonságának, ismerősi körének gyászhoz való viszonyának ábrázolásával lerántja a leplet egy magasan pozícionált társadalmi réteg belső meghasonlottságáról, és nekünk, befogadóknak szegezi a kérdést: mit kezdünk a halállal, és mit kezdünk az életünkkel?

A Réthly Attila által rendezett darab hagyományos színpadi térben jeleníti meg Suhanik Mihály dúsgazdag építési vállalkozó halotti torát, amelyen (amint azt a darab címéből is sejteni lehet) a meghívott barátok és ismerősök tesznek ajánlatot Klárikának (Pikali Gerda) élete elkövetkező szakaszának "megszépítésére". Az első felvonásban rajzolódnak ki az egyes személyek közötti kapcsolatok és derül fény szép lassan a felszínen csillogó máz mögötti valóságra. A drámai konfliktus, amely végső soron saját "létbe vetett" helyzetünkkel szembesít, Klárika személyén keresztül szólít meg bennünket.

A férjénél 30 évvel fiatalabb özvegyasszony, aki addigi életében kényelmesen lubickolt a fényűzésben, a darab során döbben rá reménytelennek tűnő boldogtalanságára. A körülötte ólálkodó, elhunyt férje baráti köréből jelen lévő 70-es öregurak, mind a kádári rendszert nosztalgiával visszasíró Richter úr (Bezerédi Zoltán), mind pedig az elmúlásra és veszteségre hajdan volt költők szavaival melankolikusan reflektáló Zám doktor (Balikó Tamás) is saját szerepükkel kerülnek önellentmondásba a komédia végére. Az addig az ifjú özvegyet kiszolgáltatottságának, gyengeségének és árvaságának hiszemében gyámolítani próbáló férfiak később rápillantanak Klárika valós indokaira házasságát illetően, és talán saját, dédelgetett illúzióikba is beleütköznek. Így van ez talán az elhunyt nővérével is, Mártival (Margitai Ági), aki a kezdeti, jó kedélyű telefonos jóslást megunva, az este történéseinek hatására szinte apokaliptikus vízióban közvetíti "látomásait" az őt hívó kuncsaftnak. A dráma szereplői saját álomvilágukkal hasonlanak meg, legyen az a pénz, szerelem, zene vagy alkohol bűvölete.

Ennek a meghasonlottságnak drámai eleme egyrészt az időnként felcsendülő élő muzsika, amely a szavak helyett próbálná meg kifejezni a szembesülés fájdalmát. Így van ez Richter úr és Zám doktor tangó-kettősében is, amikor a felettük elmúló időt siratják. Őszinte érzéseik feltárulkozása helyett azonban a komikum eszközeivé válnak, helyzetük ironikus ömlengés lesz, gesztusaik pedig inkább eltakarják valós személyüket. A darab során végighúzódó helyzetkomikumok így eltávolítanak a mélyebb történésektől, és egy olyan világot tárnak elénk, amelyben nincs súlya az őszinte gesztusoknak és szavaknak, ahol a halotti tor játékká válik; mi pedig, befogadók a játék játékát szemlélhetjük, és nevethetünk a szereplők esendőségén, szánalmas próbálkozásain, hogy elérjék boldogságukat.

A zenei betétek mellett elhangzanak versrészletek, töredékek, amelyeket Zám doktor "sóhajt bele" az aktuális, félpillanatnyi csendekbe. A darab elején botránkozásba és értetlenségbe fulladó Kosztolányi-vers (Halotti beszéd) sorai olyannyira kilógnak a gyászoló társaság nyelvi közegéből, hogy ez a szinte már "helyzethez nem illő", pátosszal teli hang újabb félreértéseket szül, és a megemlékezés, búcsúzás, illetve fájdalom regisztereiről a komikum irányába billenti ki az eseményeket. Ezáltal a dráma nyelvezete, amely kiveti magából a költészetet, ugyanakkor összefonódik különböző zenei stílusokkal, beépít változatos slágerekből merített dallamokat és szövegeket, konfliktusba kerül a Zám doktor által megpendített "igényesebb" nyelvi minőséggel. Voltaképpen ebből a szemszögből tekintve Zám komolyabb, illetve líraibb hangvétele ezáltal szintén a komikum forrásává válik, hiszen a darab végére ő maga is meghasonlik saját magával, a Klárikához fűződő, mély szerelemnek hitt érzelmeivel. Ez persze megkérdőjelezi a gyászhoz és magához az elhunythoz való kapcsolatát is, amely persze a komédia összes szereplőjét érintő kérdéssé válik.

A Klárikát alakító Pikali Gerda alakítását azért érdemes külön is kiemelni, mivel az ő játékával kapcsolatban merülhet fel bennünk a tragédiának és a komédiának a kettőssége. Az első felvonásban kevéssé érződött, hogy szerepét egyfajta belső irónia hatja át, amely talán minden szereplő karakterét jellemezte. A második felvonásban azonban jobban artikulálta az általa játszott karakter kisstílűségét és nevetséges voltát. Ennek szép példája a Patekkel (Sarkadi Kiss János), nevelt fiának, Misikének (Kelemen József) barátjával játszott kettőse, amelyben a Floridában zenélésből élő férfi kérésére szinkronúszó gyakorlatokat mutat be a kanapé mögött. A tizenhat éves önmagát alakító nő így válik saját maga maszkjává, ugyanakkor le is leplezi mostani, gyászoló énjét. Valójában még mindig az a tizenhat-tizenhét éves fruska, aki önmagától eltelve (egykori Miss Hungary 3. helyezett) mondott igent egy, a darabban végül is általa nevén nevezett liliomtiprónak.

Hogy boldogságát ezzel végképp feladta, hogy fiatal éveit már nem hozhatja vissza, az csak most kezd világossá válni számára. Kétségbeesettnek tűnő éneke mind a darab elején, mind pedig a végén a tragédia és komédia között feszülő vékony kötélen billeg, amelynek egyik elemeként eldönthetetlen, hogy a Klárikát alakító színésznő hangja vajon a rendezői szándéktól vezérelve csuklik-e meg a magasabb hangoknál.

"Miért nő a fü, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha újra nő?" - kérdezi Zám doktor a darab utolsó jelenetében. Kérdése azonban elsikkad, nem talál senkit, aki egyáltalán hallgatásával feléje fordulna. Az élet értelmének kérdésére adott válasz Klárika szájából hangzik el, akinek utolsó dala a szerelemről szól. Alakja azonban hitelteleníti, és belülről ironizálja válaszát, amely irónia egyben a tragikumot is magában hordozza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Könyv

Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről

Rábukkantak Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényéhez, A kis herceghez készült rajzok vázlataira egy ódon házban a svájci Winterthurban.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház színházak éjszakája

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Színház gyász

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Színház ajánló

Idén is együtt mulathatunk az örkényes színészekkel – jön a 9. Örkény kert

Egész napos szabadtéri rendezvénnyel, a már hagyománnyá vált Örkény kerttel köszönti az új évadot a Madách téri teátrum szeptember 7-én.
Színház interjú

Három kérdés a Kaszás Attila-díj jelöltjeihez

Augusztus 25-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire: Harsányi Attilára, Király Attilára és Orosz Ákosra.
Színház ajánló

„A bilincs a szabadság legyen” - Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése Zsámbékon

Pontosan hetven évvel ezelőtt, augusztus 12-én volt Polcz Alaine és Mészöly Miklós esküvője. 52 évig voltak házasok. 50 évnyi levelezésük kötetben jelent meg pár éve, Seres Tamás rendezett felolvasószínházat belőle.