Igazán nagyot vállalt a kecskeméti színház az idei évadban: új kortárs operát állított színpadra. Az Előjáték Lear királyhoz Molnár Ferenc egyfelvonásosa nyomán készült, zenéjét Iván Sára, a színház fiatal zeneszerzője komponálta, a szöveget, azaz a librettót Perczel Enikő jegyzi. A színház jó érzékkel választotta ki Molnárt, alig akad szerző a drámairodalomban, aki élesebben, egyértelműbben, mégis ötletesen tud nevettetni, pláne ilyen időtlenül. Teljesen mindegy, hogy a szóban forgó darab több mint százéves, a molnári recept ma is működik. Ráadásul az egyfelvonásos a kulisszák mögötti világba avatja be a nézőt, ami mindig izgalmas.
Jelenet az Előjáték Lear királyhoz című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
A történet szerint Bánáti Kálmán, az élő színészlegenda nagy bajba keveredik a Nemzeti Színház Lear király előadása előtt, melynek címszerepét viszi. A művész úr egy szokásos kis liezont bonyolított volna le délután, amikor megjelent a dühödt férj, aki most revolverrel követi őt egészen a felcicomázott színpadra.
Már csak egy óra van hátra az előadás kezdetéig. Hogy megmentsék az estét (és a csélcsap színészt), a színháziak összefognak:
az ügyelőtől kezdve a portásig mindenki igyekszik elhitetni a felszarvazott Dr. Ernő Gézával Bánáti ártatlanságát.
Évek óta műsoron tart operákat a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, de a mostani előadás mérföldkő, nemcsak azért, mert ősbemutató, hanem mert ez az első opera, amit önállóan mutat be a vidéki teátrum. Az eddigi operák párban voltak a balett-előadásokkal: A csengő a Szentivánéji álommal, a Gianni Schicchi a Carmina Buranával, A telefon a Hattyúval, sőt még volt dupla Bánk bán is, ahol a mű opera- és balettverziója is látható volt. Úgy tűnik, jó döntés volt merész lépésként saját zenés művel továbbmenni. Az Előjáték Lear királyhoz színház a színházban-alaphelyzetét Kovács Lehel rendezésében némiképp Kecskemét-specifikussá tette. Talán ez a személyesség is hozzáadott a sikerhez, az új premier ugyanis elnyerte a helyi közönség tetszését.
Tötös Roland az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Porszívózúgással, a takarítószemélyzet munkálkodásával indul a játék, majd egy hosszabb videóriportból megtudhatjuk, mekkora szenzáció is Bánáti Kálmán, aki egy bulvármagazin címlapján és legnagyobb színészóriások közt is egyaránt hitelesen mutat. Nyilatkozik az édesanyja arról, milyen érzés egy ilyen nagy művész szülőjének, a fia pedig arról, milyen érzés egy ilyen nagy művész fiának lenni. Megszólal pályatárs, rendező, kritikus, elhangzik minden közhely, ami ilyenkor szokott.
Ez a kisebb geghalom jól megágyaz a későbbi történéseknek,
amikor az ünnepelt művész valóban bajba kerül, és tetteinek tétje lesz. Nem mellesleg a felütés több eleme ismerős lehet a kecskeméti színház rajongóinak. Egy ponton felhangzik például Kiss Jenő örökös tag Petőfi-szavalata is, az idős színész minden évadnyitón elszavalja a költő Levél egy színész barátomhoz című versét, már jó tizenhét éve. (Hogy csak egy belsős poént említsek.)
Hosszú percekig tart az Előjáték előjátéka, elvétve hallunk éneket, zenét, akkor is inkább rockot meg popot, mintha soha nem akarna elkezdődni az opera. Aztán a főszereplő, Bognár Szabolcs berohanásával (és erős baritonjával) végre felhangzik a muzsika. Iván Sára partitúrája kapcsán nem egy bel cantós vagy operettbe hajló dallamvilágot kell elképzelni, ugyanakkor a zene helyenként fülbemászó, egésze pedig sodró lendületű. Felfokozott tempó, egzaltáltság jellemzi az egész előadást, amelyben a zenei teljesítmény legalább olyan lényegi, mint a színészi, sőt a vígoperában helyet kap némi parlando és csönd is a megfelelő helyeken. Ottjártamkor egyébként a mű komponistája vezényelt, a karmesteri pálcán Drucker Péterrel osztoznak.
Csereklyei Andrea az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Kortárs operáról van szó, de a klasszikus ária nem maradhat el, az eseményeket kommentáló Takarítónőnek jut a szóló, Csereklyei Andrea üde színfoltja az előadásnak, nagyot énekel, miközben a legflegmább szereplőt alakítja.
Az eredeti műben egyébként nem jut ilyen hangsúlyos szerep ennek a karakternek,
az opera helyezte középpontba. Övé lehet a kívülállás, mindenki más része a színjátéknak, még az igazságszolgáltatásért odajáruló Dr. Ernő Géza is (én Tötös Roland szerethető alakításában láttam, váltva játsszák Serbán Attilával). Talán egyedül Laczák Boglárka tud némi lírai légkört csempészni a hanyag erkölcsű közegbe a rajtakapott feleség szerepében. Szép, kellemes mezzoszopránja van. Jó komikusként van jelen a színpadon Kristóf István a mellőzött színész, Almádyként. Mégis legemlékezetesebbek a közös énekek, kánonok, ezek árulkodnak valami nagyon erős összetartásról, egységről.
Iván Sára zeneszerző-karmester az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Az Előjáték Lear királyhoz talán egyetlen kézzelfogható üzenete, hogy
olyannak szeretjük a színházat, amilyen,
és nem elhanyagolható, hogy érződik: a színpadon lévők szeretik ezt az anyagot. A produkcióban a kecskeméti teátrum teljes zenei tagozata részt vesz, és a közös ügyért való színpadra lépés nagyon sokat ad hozzá a végeredményhez.
A mutatós díszletet, mely egy elég veretes Lear király-előadásra utal, Molnár Anna tervezte, az ötletes és sikkes jelmezek Pirityi Emese nevét dicsérik. A zenei vezető Károly Kati, a játékmester Szegvári Júlia volt.
Fejléckép: Jelenet az Előjáték Lear királyhoz című előadásból (fotó/forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
hírlevél
