Radnóti Zsuzsa Budapesten született 1938. február 12-én. 1963-ban végezte el az ELTE Bölcsészettudományi Karán a magyar–német szakot. Dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett, 2009-ben vált meg az intézménytől. 1965-ben házasságot kötött Örkény Istvánnal. Férje halála óta az életmű gondozója, az egyes kötetek szerkesztője, sajtó alá rendezője.
Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 20. századi magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Örkény István és Radnóti Zsuzsa (Fotó/Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
Radnóti Zsuzsa szakmai élete szinte minden pillanatában fáradhatatlanul keresi a potenciális drámaírókat. Olyanokat indított el vagy segített színpadhoz jutni, mint Egressy Zoltán, Nádas Péter, Háy János vagy Esterházy Péter. Ennek kapcsán a Fideliónak adott korábbi interjúban így fogalmazott: „Kíváncsiság és felelősség, hogy sikerül-e valakit találni beszélgetéseim, találkozásaim vagy a munkám közben, akiben ott van a drámaírói tehetség. Sok olvasás, a kortárs írók műveinek ismerete és állandó figyelem,
hátha találok olyan szöveget vagy egy fiatal embert, egy prózaírót, akinek eddig nem jutott eszébe, hogy színdarabot írjon, miközben a dráma ott rejtőzik a szövegeiben. Ezt szeretem még ma is megérezni, fölhozni vagy előhívni.”
2019-ben, a Kossuth-díjával járó juttatásból alapítványt hozott létre a 21. századi kortárs magyar irodalmi drámák, kollektívan létrehozott előadásszövegek és adaptációs alkotások elismeréséért és elismertetéséért. Az elismerésről kuratórium dönt, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa, a kuratórium további tagjai: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus. A díjat minden év február 24-én, a Tóték című Örkény-darab ősbemutatójának napján (vagy annak közelében) adják át.
Radnóti Zsuzsa (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)
„…a '70-es, '80-as években még egységes volt az ország, s a dráma iránytű volt mindannyiunknak – folytatta a lapunknak adott interjúban. – Egy volt az ellenfél, egy irányba kellett haragudni, lázadni és alkalmazkodni a társadalom felszíni és mélyrétegeiben egyaránt. De ki tudja majd megírni azt, ami ma van? Ez engem mint dramaturgot, roppant érdekel!
Még szeretném a szakmámat odáig vinni, hogy egy olyan szövegről írhassak, ami meg tudja fogalmazni azt, amiben élünk, hogy milyen problémák elé nézünk, milyen szétesésben van ez az ország, és milyen tragikus folyamatok zajlanak napjainkban. Ha valakinek ez sikerül, megemelem a kalapomat.”
A Digitális Irodalmi Akadémia videójában barátai, tisztelői köszöntik születésnapján Radnóti Zsuzsát. A felvételen szerepel Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház igazgatója, Szakonyi Károly író, drámaíró, dramaturg, Márton László író, műfordító, Háy János író, költő, Lőkös Ildikó dramaturg, Hegedűs D. Géza színművész, rendező, Márfi Márk színművész.
Fejléckép: Radnóti Zsuzsa (fotó: Szkárossy Zsuzsa)
hírlevél
