Színház

Korunk tragédiái? – Történelmi és napi illusztrációk

2018.03.13. 09:57
Ajánlom
Mind gyakrabban érzem úgy, hogy rémlátások gyötörnek. Mert az nem lehet a valóság, amit látok. Vagy nem lehet ott, ahol látom. Most például a Katona két új bemutatója lepett meg ezzel az élménnyel – Zappe László kritikája.

Eddig azt tapasztaltam magamon, hogy a Katonában, ha más nem, a színészi játék mindig örömet tud szerezni. Lehet vacak a történet, gyenge a szöveg, a színészek kárpótolnak. A mostani két új produkció esetében ez a vigasz elmaradt.

Bányai Kelemen Barna, Fullajtár Andrea - Széljegy

Bányai Kelemen Barna, Fullajtár Andrea - Széljegy (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Katona József Színház)

Spiró György új darabja, a Széljegy, amelyet a Kamrában mutattak be, tanmese a naivitásról. Egy jámbor, teljességgel gyanútlan, valahol a való világon kívül élő tanárnőt átvernek, becsapnak, mindenéből kiforgatnak, pedig csak annyit szeretne, hogy örökbe fogadott gyerekével kertes házban, jó levegőn, a természet közelében élhessen. Véletlenül rábukkan gyermekkori barátnőjére, aki történetesen ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd. Rábízza magát. Mire fölismerné, hogy becsapják, már semmije sincs, de az idegállapota úgy leromlik, hogy csaknem okkal zárják élete végéig elmegyógyintézetbe.

A nagyszínpadra Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz című regényét találták meg az alkotók. A történet lényege ugyanaz. Bár kilencven évvel korábban és a német fővárosban játszódik, hőse pedig egy szállítómunkás, aki szinte semmiben sem hasonlít a pesti tanárnőre, a darab elején éppen börtönből szabadult, merthogy korábbi barátnőjét úgy meg találta csapni, hogy az belehalt. Egyetlen közös vonásuk van, a naivitás. Ami ellen sem műveltség, sem okosság, sem jó szándék, sem tisztesség nem véd meg. A művelt tanárnőt tanultsága éppúgy nem védi meg a legostobább trükköktől, mint a szállítómunkást testi ereje és elszántsága. A két történet vége azért eléggé különböző: a tanárnőt a bolondokháza, a szállítómunkást a náci párt fogadja be.

Korunk jellemző tragédiája lehetne mindkét történet.

Mészáros Béla, Kovács Lehel - Berlin, Alexanderplatz

Mészáros Béla, Kovács Lehel - Berlin, Alexanderplatz (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Hogy egyik sem lett azzá, annak különböző okai vannak. Spiró szövege beleragad a jogi csűrcsavarásba, és a játszma kimenetele nem lehet kétséges. Még a főhősnél is naivabb nézőnek kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki ne vegye észre. Ám sokat javít a helyzeten Fullajtár Andrea játéka. Megviselt, fáradt, sebezhető tanárnője egyszerűen igazi. De rafináltan, lényeg szerint valódi. Nincs benne semmi naturális, kidolgozottan olyan, mint egy darab való élet. Rezes Judit ügyvédnője Szakács Györgyi ruhakölteményeiben pompázva, éppen az ellentéte: minden gesztusában fegyelmezetten művi, precízen megjátszott. Takács Katalin a naiv tanárnő földhözragadtan praktikus anyjaként igazi epizódot, bravúros kabinetalakítást mutat be, Bányai Kelemen Barna pedig elemi erővel képviseli a szerzői közlendőt: a mindent diadalmasan elsöprő bunkóságot. Zsámbéki Gábor rendezésének fő erénye, hogy szinte észre sem venni. A tér közepén egy apró pódiumon átlátszó asztal és székek sugallják a hipermodern hangulatot (Khell Csörsz díszlete), a jeleneteket egy hölgy érkezése választja el, aki valamit igazít az asztaldíszen.

Rezes Judit, Bányai Kelemen Barna - Széljegy

Rezes Judit, Bányai Kelemen Barna - Széljegy (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Katona József Színház)

A Berlin, Alexanderplatz esete az előbbinél összetettebb. Mikó Csaba átirata belevész a regénybe, Kovács D. Dániel rendezése meg tévelyeg a történet szövevényeiben. De leginkább az időben téved el. Nem úgy, hogy anakronizmusokat követ el, hanem azzal, hogy igazából egyik kort sem idézi meg, sem a múlt század húszas éveinek végét, se a mi időnket. S ezt még súlyosbítja is azzal, hogy minden jelenet előtt feliratozza az időpontot. Így mindig tudhatjuk, hogy 1927-ben vagyunk. Tudhatjuk, hogy közeleg a gazdasági világválság, amely majd alapvető fordulatot hoz a történelemben. Ám ez holt ismeret marad, nem válik a dráma szerves részévé.

Pálos Hanna - Berlin, Alexanderplatz

Pálos Hanna - Berlin, Alexanderplatz (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Sőt, kifordítja a drámai eseménysort önmagából, szinte történelmi illusztrációvá laposítja, miközben tőlünk inkább távolítja, mintsem közel hozná. Az emberi sorsból viszont lassan csak annyi marad, hogy a náci ideológia miképpen dolgozza meg, darálja be a kisembert. Azt persze el kell ismerni, hogy az illusztrációs anyag igen gazdag, a Katona színészei Horváth Jenny ki-beforgó díszletében, amelynek két oldalán a kocsma és az otthon tűnik fel időről időre, kiváló portrékat skiccelnek fel. Mészáros Béla kifogástalanul hozza a lelke mélyén jámbor jóembert, akit éppen jósága siklat ki, mondhatni menetrendszerűen. Vagy éppen a többiek nem engedik – ahogyan Brechttől fülünkbe cseng. Egy szép nagydarab butaság, amit szeretni, szánni kell, noha csaló. Balesetben elvesztett karja okán hadirokkantnak nézik, és ő ezzel visszaél. Erkölcse sebezhető – ezért lesz a rendpártiak könnyű prédája. Körülötte sok, jól formált karaktert láthatunk, fölsorolhatnám a színlapot, és nem találnék kihagyhatót.

A rendező filmbejátszásokkal, a függönyre vetített szentenciákkal is igyekszik sulykolni a közlendőt, két zsidó fölléptetésével pedig biblikus távlatot is szán a játéknak. Fölfogjuk, de nem éljük át, a jelzés jelzés marad. Pedig Dér Zsolt és Vajdai Vilmos nagy meggyőző erővel jelenítik meg az ősi hit jóságos és hivatalosan merev képviselőjét.

Mészáros Béla, Dér Zsolt, Vajdai Vilmos - Berlin, Alexanderplatz

Mészáros Béla, Dér Zsolt, Vajdai Vilmos - Berlin, Alexanderplatz (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Spiró új darabja a jogi útvesztők labirintusába ragad bele, a Berlin, Alexanderplatz pedig a rendezői ötletek esetlegességébe. És ezt a színészi remeklések sem tudták feledtetni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Berlinben áll színpadra Orosz Ákos

Német nyelvű előadásban szerepel a Vígszínház színművésze. Az Ein Erinnerungstück című darab arról szól, hogyan traumatizálják személyiségünket a huszadik század eseményei mind a mai napig.
Színház világnap

Ma a bábszínházakat ünnepeljük

Új bemutatóval, jubileumi előadással és nyílt próbával ünnepli a bábszínházi világnapot a Budapest Bábszínház március 21-én. A Mire gondol Alma? című új előadás a 3 év alattiakat szólítja meg.
Színház ajánló

Murakami mágikus története, a Kafka a tengerparton a Nemzeti Színházban

Murakami Haruki világhírű, Kafka a tengerparton című regényéből készült szinpadi adaptációt mutat be a Vörösmarty Színház 2019. április 5-én a Nemzeti Színházban. A valóság, a képzelet és az idő határmezsgyéjén játszódó előadás rendezője Szikora János.
Színház ajánló

Ne rejtőzz el!

Irodalmi Kávéházunk adott otthont Fekete Réka Thália önálló estjének. Az előadás ebben az esetben méltón tükrözte Réka színes személyiségét, bájos lényét.
Színház interjú

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.