A két nagy, középgenerációs, független színházi fenegyerek, Bodó Viktor és Schilling Árpád után a Katona stábja Pintér Bélát is meghívta rendezni. A bajnok című előadás humorát és lényegét az adja, hogy egy közéleti történetet operára emlékeztető formában ad elő. Ehhez két forrásból merített a történethez. Az egyik egy vidéki politikus felesége és egy olimpikon leszbikus kapcsolatáról szóló pletyka (igaz, valós személynevek egyszer sem hangzanak el az előadásban). Azzal, hogy Pintér ezt az esetet választotta, sok aktuális témába markol bele: homoszexualitás, családon belüli erőszak, a politikusok mocskos magánélete és hazugságai. A másik forrás Puccini A köpeny című operája, amelyben egy hajósgazda gyilkolja meg feleségének a szeretőjét. Az opera cselekményének a váza és számtalan motívuma tér vissza modernizálva vagy megcsavarva A bajnokban. Hajnal Márton kritikája itt olvasható.

Jordán Adél és Rezes Judit A bajnok c. előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Alaphelyzet: három halálos beteg, mindegyiket csak egy új szív mentheti meg és egyetlen egy szív, ami lefagyasztva közeledik a kórház felé. Gyorsan kell dönteni. A kórház vezetősége összeül, hogy szigorúan szakmai alapon felsorakoztassa az érveket és ellenérveket egy-egy lehetőség mellett. A végkimenetelt azonban tovább nehezíti, hogy a tanácshoz csatlakozik néhány új jövevény: egy kötözködő pap, egy értetlen újonc és a korábbi alapító, a kardiológiai program atyja és szép lassan minden szilárdnak hitt tény megkérdőjeleződik. Mégis választani kell. Mark St. Germain ( Az utolsó óra) drámájának ereje a 7óra7 szerzője szerint többé-kevésbé megmarad Valló Péter rendezésében is. Hajnal Márton kritikája itt olvasható.

Dunai Tamás, Bánfalvi Eszter, Borbás Gabi, Őze Áron, Söptei Andrea és Márton András az Istenek tanácsa c. előadásban (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A FAQ társulat ezúttal Gerald Durrell környezetvédelmi tanmeséjét, A hahagájt vitte színpadra: Zenkali, a távoli, eldugott szigetország zavaros mindennapjaiba nyerünk betekintést, ahol a „demokratikus diktatúrát” vezető Csaszi császárnak döntenie kell, melyik érdekcsoport lobbizásának enged: a kihalóban lévő növény – és életvilágot védőknek, vagy az azt egy repülőtér-építéssel legyalulni szándékozó brit-barátoknak? Az erősen sűrítő adaptációba azért jut bőven hely egy kis közéleti aktualitásnak, zenének, ipari mennyiségű nyers tésztának, és egy ormótlan kádnak is: de hogy mi a titkos összetevő, amitől mindez egészen egyedülállóvá válik, azt Soós András kritikájából lehet megtudni.

Tóvaj Ágnes, Orbán Borbála és Rábavölgyi Tamás A hahagáj c. előadásban (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)

A címe alapján Mrozek 1974-ben írt drámája nem is lehetne aktuálisabb. De vajon lehet ma úgy beszélni az emigrációról, mint negyven évvel ezelőtt? Mucsi Zoltán, aki a Mulatságban hosszú évek óta bizonyítja, hogy színészként nagyon érti Mrozeket, most rendezőként nyúlt a darabhoz. Mit kezd egymással két, kényszerű társbérletbe szorult ember, akik, ha nem muszáj, szóba sem állnának egymással? És mit kezdenek egy idegen országban a saját idegenségükkel? A kétszereplős drámában Géczi Zoltán és Molnár Gusztáv keresik e kérdésekre a válaszokat. A 7óra7 kritikája itt érhető el.

Molnár Gusztáv és Géczi Zoltán az Emigránsok c. előadásban (Fotó/Forrás: Torják Orsi)

Négy hetven fölötti magányos, öregesen éldegélő ember történeteként kezdődik az előadás, és négy hetven fölötti, lendületes, szerelemben és új kalandokban reménykedő ember történetével végződik. A színházi portál kritikusa úgy látja, hogy az előadás extrém fordulatokkal és finom groteszk humorral próbál minket meggyőzni: örüljünk az élet minden percének. A Junior Prima díjas Hoffer Károly rendezése (videós interjúnkat itt találja), a népszerű gyerekkötetek szerzője, Gimesi Dóra szövege, a színészek és érzékenyen kifaragott bábjaik teszik az előadást profivá, valamint az elejétől a végéig izgalmassá. Szabó Zsuzsa kritikája itt olvasható.

Szolár Tibor, Andrusko Marcella, Pallai Mara és Teszárek Csaba Az időnk rövid történet c. előadásban (Fotó/Forrás: Kincses Gyula)