Makk Károly filmje, a Szerelem, egyike a legismertebb magyar klasszikusoknak. Olyan színészóriások formálták meg a főbb szerepeket, mint Darvas Lili, Darvas Iván és Törőcsik Mari. Hajnal Márton kritikája megpróbálja ettől az előképtől függetlenül megvizsgálni Léner András rendezését a Rózsavölgyi Szalonban. De kérdés az is, hogy maga az előadás mennyire kínálja tálcán az összehasonlítást? Mit kezd a színház a film a montázstechnikájával? És legfőképpen mennyire állják a sarat a főszereplők (Molnár Piroska, Pető Kata és Őze Áron) az összetett és sokszor ambivalens szerepekben? A kritika itt olvasható.

Szerelem - Őze Áron, Pető Kata (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)

Lehet-e egy fantasyt jól megcsinálni színházban? Noha az Át az ingoványon című előadásról szóló kritika szerzője kételkedve ült be a k2 Színház legújabb előadására, a produkció minden kétséget eloszlatott. Hogy mi volt a véleménye a k2 Színházban eddig rendező és szerző szerepben ismert alkotópáros, Fábián Péter és Benkó Bence színészi játékáról és mit gondolt a rendezés aktuálpolitikai vetületéről, kiderül Szabó Zsuzsa kritikájából.

Át az ingoványon - Piti Emőke, Rózsa Krisztián (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / k2 Színház)

Budapest utcáin könnyű szembetalálkozni azzal a plakáttal, amelyen Szervét Tibort kigyúrt karral láthatjuk, ahogyan egy benzines kannát szorongat. De milyen produkció áll a nagy reklámkampány mögött? Hogyan működik a tarantinós brutalitás a Tháliában? A nagy kézrablás alapján jól: az egyre ismertebb szerző, Martin McDonagh darabját a 011 Alkotócsoport vitte színre. Az előadásban egy kéz nélküli bérgyilkos (Szervét Tibor) zsarolja meg a szálloda portását (Tamási Zoltán) és ejt fogságba egy fiatal párt (Bán Bálint és Lovas Rozi). És hogy ez hogyan és miért vezet egy kellemes estéhez? A válasz Hajnal Márton kritikájában, itt olvasható.

A nagy kézrablás - Bán Bálint, Lovas Rozi, Tamási Zoltán (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Thália Színház)

Szabó Zsuzsa Mundruczó Kornél új rendezésével, a Látszatélettel kapcsolatban azzal kezdi kritikáját, hogy az előadás a beharangozás ellenére nem jelentett új irányt a Proton Színház életében. Mivel a Látszatélet egy része napjaink talán legmeghatározóbb színházi vizuális bravúrja, a kritika ennek csak az élmény oldalát próbálja megfogalmazni, hogy az új nézők számára is megmaradjon a meglepetés. Mivel a kritikus nincs kibékülve az előadás technikai túlterheltségével, sem a nagyszerű színészek (Monori Lili, Rába Roland, Láng Annamária és Jéger Zsombor) által játszott karakterek történeteinek egymásba fésülésével, az említett vizuális élményt teszi meg a Látszatélet legerősebb elemének. A teljes kritika itt olvasható.

Látszatélet - Rába Roland (Fotó/Forrás: Rév Marcell / Proton Színház)