Haramiák – Pesti Színház
Mit tudott kezdeni a frissen végzett, ex-Szputnyikos Kovács D. Dániel és csapata a Pesti Színház adottságaival? Mennyire lehet aktualizálni Schiller fiatalkori, a maga kirobbanó kamaszos hevével botrányt kavaró drámáját? Mit üzen nekünk ma a lázadó testvérpár, Franz és Karl? Ha valaki látta a rendező korábbi, POSzT-ot járt alkotását, A heilbronni Katicát, akkor nagyjából képet tud alkotni a Haramiák hangulatáról és formájáról is: a klasszikus lovag romantika friss, fiatalos feldolgozása. Miközben az előadás a felszínen egy véget nem érő önreflexív, játékos, Szputnyikos stílust idéző gegparádé, mégiscsak komoly mondanivalót tálal: „(...) milyen eszme igazolhatja anyák és csecsemők halálát? A lázadás hevét és megbicsaklásait tökéletesen tálalja az előadás.” Hajnal Márton kritikája teljes terjedelemben itt olvasható.
Haramiák - Pesti Színház (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)
Sirály – Katona József Színház, Budapest
Ascher Tamás újra megmutatja, hogyan kell tűpontosan színpadra adaptálni egy klasszikust; a Katona pedig ismét bebizonyítja, hogy társulata az egyik legjobb az országban. Fehér Balázs Benő és Zsótér Sándor 2015-ös Sirály-bemutatói után most egy kevésbé modernizáló, de magas színvonalú Csehov-előadást láthatunk, amelyben igazi társulati munkának lehetünk tanúi. Fullajtár Andrea a büszke és fukar színésznő alakjának mind komikus, mind tragikus mozzanatait képes megmutatni, Nagy Ervin eddigi talán legjobb alakítását nyújtja, Máté Gábor szandálban botorkáló Szorinja az előadás egyik fő humorfaktorát jelenti, Fekete Ernő Dornként a kiöregedett nőcsábász spleenje mögött a tragédiát csak elmismásolni képes orvost ábrázolja, Mása pedig Jordán Adél alakításában az előadás legizgalmasabb szereplője. kiss csaba bé írása itt található.
Fullajtár Andrea és Máté Gábor a Sirály c. előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)
Szindbád – Nemzeti Színház, Budapest
Krúdy költői prózája és Vidnyánszky látomásos színháza egymásra talál a Nemzeti színpadán. Szindbáddal, aki egyszerre az életet élvező világfi és a halállal kacérkodó megfáradt utazó, az emlékek, az álmok, az ízek és természetesen a nők után eredünk, hogy végül a halállal találkozzunk. Krúdy történetei nem aktuálisak, hanem örökök, mert az örök emberiről szólnak. Az állandó mozgásban lévő forgószínpadon mint emlékképek jelennek meg Szindbád bánatos szeretői: a féltékeny Majmunka vagy éppen az öngyilkosságba menekülő Fáni, valamint egy bohém asztaltársaság, amely szüntelenül az élet örömeinek hódol. Szindbádot a képzelet útján az emlékezés istennője, Mnémoszüné kíséri. Mátray Lászlóval Latinovits Zoltán után újabb kiváló Szindbád született, filmvászon helyett ezúttal színpadon. kiss csaba bé kritikája itt olvasható. Vesse össze az írást a Fidelio kritikájával, amelyet itt tud elolvasni!
Mátray László a Szindbád c. előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)
A 7óra7 Mátray Lászlóval az előadás kapcsán készített interjúja itt érhető el.
hírlevél
