Jancsi és Iluska a falu árvái. Egy kis faluban élnek, ahol nem számíthatnak senkire önmagukon és egymáson kívül. Mindkettőjüket mostoha neveli; bántalmazó, rideg környezet veszi körül őket. Nincs követendő minta. Jancsi mostohaapja erőszakos és indulatkezelési zavara van. Hiába dolgozik Jancsi keményen, nem tudja apja elismerését kivívni. Jancsi szenvedélyes, indulatos fiú, a végletek embere. Gyökértelensége, kiszolgáltatottsága, nincstelensége kiszámíthatatlanná teszi. Tartanak tőle. Bizalmatlanok vele szemben. Mikor elveszíti a rábízott nyáj felét, és nevelőapja ingerülten számon kéri őt, úgy dönt, minden hidat feléget maga mögött, és elmenekül a faluból, de valójában önmaga elől fut. Kemény legény. Senkitől sem fél. Nincs vesztenivalója. Mikor katonaként kivívja a társadalom elismerését, ráébred, hogy cserben hagyta az egyetlen embert, aki mellett békét találhat, de mire hazaér, Iluska már halott. Belehalt abba, hogy Jancsi elvette tőle a reményt. Ámokfutás indul. Menekülne, de nincs hova. Az őrület határán járva jelenést lát: Iluska az. Jancsi vele menne, de a lány búcsúzni jött. Jancsinak még dolga van. Meg kell találnia önmagát.
A különleges produkció, amely Petőfi művének újraértelmezett változata tizenkét állami gondoskodásban felnőtt fiatal előadásában, egyetlen alkalommal, február 29-én 19 órától látható a Nemzeti Színházban, a Kaszás Attila Teremben.
"János vitéz történetét mindenki ismeri. De az alkotók a tündérmese mögé néztek. Megpróbálják felfejteni, ki is ez a Jancsi, honnan indult, hova tart, miken megy keresztül, és élete meglepően sok rokonságot mutat azoknak az állami gondoskodásban nevelkedett fiataloknak az élethelyzetével, akik részt vesznek az Art-ravaló programban" - olvasható az előadás ajánlójában.
"Biztos családi háttér és kapcsolatok nélkül könnyű kisodródni. Múlt nélkül nehéz jövőt építeni. Petőfi János vitézét alapul véve, azt kiegészítve és újraértelmezve végigkísérjük Jancsit az önmagához vezető úton."
Az előadás az Art-ravaló elnevezésű, hátrányos helyzetű fiatalokat segítő szociális-művészeti és pályaorientációs projekt fontos állomása. A 2018-ban indult kezdeményezés gyermekvédelemben nevelkedett fiatalok társadalmi beilleszkedését és önálló életük megkezdésének segítését tűzte ki célul. A projekt részeként a fiatalok hat hónapon át tartó színházi-művészeti képzésben részesülnek. Ennek eredményeként született meg 2019 tavaszán az Odüsszeia motívumainak felhasználásával készült És Télemakhosz? című térspecifikus előadás.
Február végén a 2019 őszén indult csoport tagjai előadásában látható a részben az improvizációik alapján született, és teljes egészében általuk inspirált Kukorica Jancsi című előadás Szokolay Dongó Balázs közreműködésével, Schermann Márta rendezésében.
Mint írják, a rendező általában szívesen használ dokumentarista eszközöket és többnyire civilek bevonásával készít előadásokat. Munkái szinte mindig társadalmi problémákat helyeznek a középpontba, így többek között dolgozott már bevándorlókkal, romákkal, hajléktalanokkal, várandós asszonyokkal, prostituáltakkal. A fiatalokkal való közös munka során Romankovics Edit színházi nevelési szakember segítette a rendezőt.
Az Art-ravaló produkciójában Balogh Anita, Bocsi Eszter, Bors Fanni, Erdélyi Klaudia, Hack Imre Ákos, Hajcsár Angelika, Jáborszky Dávid, Mikáczó Erika Zsuzsanna, Nagy Tibor, Urbán Jonatán, Urbán Raul, Vedres Patrik szerepel.
Közreműködők: Hay Anna, Hárs Anna, Mórocz Adrienn, Romankovics Edit, Schermann Márta; Hanginstalláció: Árvai György; Világítástervező: Éltető András; Zeneszerző: Szokolay Dongó Balázs, Gerzson János; Zenei közreműködő: Szokolay Dongó Balázs; Látványtervező: a másik Kiss Gabriella; Asszisztens: Boda Fanni, Záhonyi Enikő; Technikai munkatárs: Rigó Zoltán; Film: Szilágyi Zsófia
Fejléckép: a Kukorica Jancsi c. előadás próbája (Fotó: Heiter Bence, Art-ravaló)