A magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése a nemzeti irodalom tolmácsolása és a magyar nyelv ápolása terén nyújtott kimagasló tevékenységért kaphatja meg a Nemzet Színésze címet az a művész, akit a cím viselői maguk közé választanak.
A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ha közülük valaki elhalálozik, a cím többi birtokosa dönti el, ki kerülhet a megüresedett helyre.
A Nemzet Színésze címet jelenleg Király Levente, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Cserhalmi György, Szacsvay László, Almási Éva, Jordán Tamás, Lehoczky Zsuzsa, Udvaros Dorottya, Pogány Judit és Csikos Sándor viseli, ők döntöttek most az új tag személyéről. Kulka Jánost a március 30-án elhunyt Tordy Géza helyére választották.
Kulka János Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1958. november 11-én született Budapesten, de Szegeden nőtt fel, ahová apja, a neves mellkassebész, Kulka Frigyes munkája miatt költöztek. A szegedi színházban néhányszor gyermekszínészként is fellépő János a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. Eredetileg bölcsész szeretett volna lenni, de érettségijének évében nem indult az egyetemen angol-francia szak. 1981-ben diplomázott, először a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd 1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, ahol nyolc évet töltött el, ezután tíz éven át a budapesti Radnóti Színház tagja volt. 1993-ban franciául játszotta el Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjának franciaországi előadásán Nizsinszkij szerepét.
2003 és 2013 között a Nemzeti Színházban játszott, majd a Katona József Színház tagja lett, egészen 2018-ig.
Kulka Jánosért 2016 áprilisában egy egész ország aggódott, miután stroke-ot kapott, az orvosok életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A színművész azóta már ismét színpadra lépett, 2022-ben pedig főszerepet vállalt A játszma című filmben. Alakításával elnyerte a Magyar Mozgókép Fesztivál legjobb férfi főszereplőjének járó díját.
Fejléckép: Kulka János (fotó/forrás: Szilágyi Lenke / Katona József Színház)